SG.hu·
Az EU új MI stratégiája a technológia alkalmazására épül
Az Európai Bizottság új különmegbízottja szerint Európának nem feltétlenül a legfejlettebb MI modellek megépítésére kell törekednie, hanem arra hogy a technológiából a lehető legtöbb gazdasági értéket nyerje ki.
"Az Európai Uniónak kevésbé arra kellene összpontosítania, hogy megnyerje a mesterséges intelligencia kiépítéséért folyó versenyt, hanem inkább arra, hogyan lehetne alkalmazni a technológiát a kontinens lanyha termelékenységének fellendítésére" - mondta az Európai Bizottság vezető MI-tanácsadója a biztosoknak. "A technológia Európa legjobb esélye arra, hogy felgyorsítsa a növekedést számos ágazatban, köztük az egészségügyben, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a védelemben és a feldolgozóiparban" - mondta Jim Hagemann Snabe, az EU új ipari MI-ért felelős különmegbízottja az EU 27 biztosának egy szeptember 4-i szemináriumon - közölte két bizottsági tisztviselő. A tisztviselők névtelenséget kértek, hogy beszélhessenek a zárt körű tájékoztatóról.
Az EU megpróbálja kiaknázni a gyorsan fejlődő MI gazdasági előnyeit, miközben a technológia munkahelyekre, biztonságra és társadalomra jelentett kockázataival is meg kell küzdenie. Európa vezetőinek nem kellene túlságosan aggódniuk amiatt, hogy élen járnak-e a legfejlettebb MI-modellek fejlesztésében, hanem inkább „nekik kellene a legnagyobb értéket kihozniuk belőle”, miközben kezelik a veszélyeit - mondta Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke a múlt héten elmondott, az Unió helyzetéről szóló beszédében.
A Bizottság júliusban nevezte ki Snabét különmegbízottnak, hogy tanácsot adjon von der Leyennek és Henna Virkkunen ügyvezető alelnöknek az ipari MI-vel kapcsolatban, és alakítsa az uniós végrehajtó szerv technológiával kapcsolatos stratégiáját. Megbízatása kiterjed az MI alkalmazásához szükséges infrastruktúrára és technológiákra, az adatközpontoktól, a számítási kapacitástól és a chipektől kezdve egészen az ipar különböző területein használt modellekig és alkalmazásokig.
Egy héttel azelőtt, hogy Snabe beszélt volna a biztosoknak, a Bizottság egyik MI-szakértője külön szemináriumot tartott a biztosok kabinetfőnökeinek. A Bizottság nem volt hajlandó megnevezni a szakértőt, mivel ő technikai, nem pedig politikai szerepkörben dolgozik. Mindkét találkozón az volt az üzenet, hogy a vitát arról a kérdésről, képes-e Európa megépíteni a világ vezető MI-modelljeit, arra kell áthelyezni, hogyan tudja a technológiát gazdaságának ösztönzésére használni. A szemináriumok korai betekintést nyújtottak abba, hogyan alakítja ez a munka a Bizottság megközelítését.
Hagemann Snabe
Az Egyesült Államok és Kína vezető szerepet tölthet be a modellek fejlesztésében és a számítási kapacitás kiépítésében, de Európa ettől még profitálhat az MI egészségügyben, feldolgozóiparban és közszolgáltatásokban történő alkalmazásából - mondta az MI-szakértő a kabinetfőnököknek a szemináriumukon a találkozón bemutatott diák szerint. A prezentáció arra szólított fel, hogy Európa „fordítsa meg a vita logikáját”. Ez azt jelenti, hogy meg kell határozni az MI legfontosabb felhasználási területeit, azonosítani kell azokat az akadályokat, amelyek gátolják ezek alkalmazását, majd célzott lépéseket kell tenni ezen akadályok eltávolítására - mondta a szakértő. Példaként olyan szabályokat említett, amelyek megkönnyítenék az önvezető járművek tesztelését a tömeggyártás előtt, biztonságos adattereket a személyre szabott orvosi kezelésekhez, valamint egy digitális „gazdálkodói másodpilótát”, amely valós idejű gazdasági és távérzékelési adatok alapján adna tanácsokat.
Az MI-szakértő olyan kérdéseket hagyott a kabinetfőnököknek „elgondolkodtató útravalóként”, hogy szerintük mit tehetne lehetővé az MI a saját szakterületükön, ami korábban túl drága vagy lehetetlen lett volna. Mely feltételezések állhatják meg többé a helyüket, ha a kognitív munka költsége drámaian csökken? És hogyan ösztönözhetné a politika a kedvező eredményeket, miközben védi a társadalmat a káros következményektől? A prezentáció szerint az MI abban is segíthet Európának, hogy felgyorsítsa a Mario Draghi befolyásos, 2024-es versenyképességi jelentésében felvázolt gazdasági változásokat az új ötletek kipróbálásának, kiválasztásának, felfuttatásának és elterjedésének felgyorsításával.
A szakértő a növekedést hátráltató tényezők között a munka termelékenységének lassulását, az elöregedő népességet, a gyengébb kereskedelmi teljesítményt és az infrastruktúra megújításának szükségességét emelte ki. A cél az, hogy a Draghi-féle napirendet a versenyképességet meghatározó tényezőktől a gazdasági fejlődés sebességéig terjesszék ki. A hasznos alkalmazások kifejlesztése azonban időt vesz igénybe. Ez azt jelenti, hogy könnyebbé kell tenni a vállalatok számára a kísérletezést, a sikeres ötletek növelését és felfuttatását, miközben biztosítani kell, hogy Európa részesedjen a létrehozott értékből, ahelyett hogy néhány külső szolgáltatótól függjön a modellek, chipek vagy számítási kapacitás tekintetében - mondta Snabe és az MI-szakértő is.
A szemináriumok egy szélesebb körű bizottsági erőfeszítéshez járulnak hozzá, amelynek célja, hogy ezt az ambíciót konkrét tervvé alakítsák. A Bizottság decemberig „mélyreható munkát” végez annak feltérképezésére, hogyan lehet az MI-t különböző ágazatokban alkalmazni. Snabe és csapata ágazati elemzéseket készít, kísérleti projekteket mérlegel, és megvizsgálja az MI „technológiai rétegét”, vagyis a modelleket, a chipeket és a számítási kapacitást, mielőtt az év vége felé kidolgoznának egy szakpolitikai csomagot. A végleges jelentésnek és stratégiának 2027 elejére kell körvonalazódnia, a csapatnak pedig január és március között kell megvizsgálnia a szakpolitikák társadalmi következményeit.
Thomas Regnier, a Bizottság szóvivője elmondta, hogy Snabe szeptember 4-i szemináriuma „arra összpontosított, hogyan tudja Európa felgyorsítani az ipari MI alkalmazását”. Hozzátette, hogy a különmegbízott „bizonyítékokon alapuló és előremutató jelentést készít majd az ipari MI-ről”. A Bizottság MI-vel kapcsolatos, folyamatosan alakuló megközelítése egy olyan időszakban formálódik, amikor a kritikusok megkérdőjelezik, hogy az uniós intézmény lépést tart-e a technológia jelentette kockázatokkal. Axel Voss német konzervatív képviselő, von der Leyen szövetségese azt mondta, hogy a Bizottság nem tudott alkalmazkodni a gyors fejlődéshez, és nem hajtja végre elég hatékonyan az MI-rendeletet, vagyis az EU technológiai kockázatokat szabályozó jogszabályát. A közelmúltban történt, MI-ügynököket érintő hackertámadásokra hivatkozva az MI által okozott károkért való felelősségre vonatkozó szabályok bevezetését sürgette.
Michael Czerny bíboros, aki a Vatikán MI-vel foglalkozó bizottságának elnöke arra sürgette az európai politikusokat és püspököket, hogy világosabban reagáljanak azokra a figyelmeztetésekre, amelyek szerint a legfejlettebb MI-modellek kikerülhetnek az emberi irányítás alól. Czerny azt mondta, hogy ő maga még nem használt MI-t, de úgy érzi, „erkölcsi kötelessége”, hogy személyes tapasztalatot szerezzen a technológiáról.
"Az Európai Uniónak kevésbé arra kellene összpontosítania, hogy megnyerje a mesterséges intelligencia kiépítéséért folyó versenyt, hanem inkább arra, hogyan lehetne alkalmazni a technológiát a kontinens lanyha termelékenységének fellendítésére" - mondta az Európai Bizottság vezető MI-tanácsadója a biztosoknak. "A technológia Európa legjobb esélye arra, hogy felgyorsítsa a növekedést számos ágazatban, köztük az egészségügyben, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a védelemben és a feldolgozóiparban" - mondta Jim Hagemann Snabe, az EU új ipari MI-ért felelős különmegbízottja az EU 27 biztosának egy szeptember 4-i szemináriumon - közölte két bizottsági tisztviselő. A tisztviselők névtelenséget kértek, hogy beszélhessenek a zárt körű tájékoztatóról.
Az EU megpróbálja kiaknázni a gyorsan fejlődő MI gazdasági előnyeit, miközben a technológia munkahelyekre, biztonságra és társadalomra jelentett kockázataival is meg kell küzdenie. Európa vezetőinek nem kellene túlságosan aggódniuk amiatt, hogy élen járnak-e a legfejlettebb MI-modellek fejlesztésében, hanem inkább „nekik kellene a legnagyobb értéket kihozniuk belőle”, miközben kezelik a veszélyeit - mondta Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke a múlt héten elmondott, az Unió helyzetéről szóló beszédében.
A Bizottság júliusban nevezte ki Snabét különmegbízottnak, hogy tanácsot adjon von der Leyennek és Henna Virkkunen ügyvezető alelnöknek az ipari MI-vel kapcsolatban, és alakítsa az uniós végrehajtó szerv technológiával kapcsolatos stratégiáját. Megbízatása kiterjed az MI alkalmazásához szükséges infrastruktúrára és technológiákra, az adatközpontoktól, a számítási kapacitástól és a chipektől kezdve egészen az ipar különböző területein használt modellekig és alkalmazásokig.
Egy héttel azelőtt, hogy Snabe beszélt volna a biztosoknak, a Bizottság egyik MI-szakértője külön szemináriumot tartott a biztosok kabinetfőnökeinek. A Bizottság nem volt hajlandó megnevezni a szakértőt, mivel ő technikai, nem pedig politikai szerepkörben dolgozik. Mindkét találkozón az volt az üzenet, hogy a vitát arról a kérdésről, képes-e Európa megépíteni a világ vezető MI-modelljeit, arra kell áthelyezni, hogyan tudja a technológiát gazdaságának ösztönzésére használni. A szemináriumok korai betekintést nyújtottak abba, hogyan alakítja ez a munka a Bizottság megközelítését.
Hagemann Snabe
Az Egyesült Államok és Kína vezető szerepet tölthet be a modellek fejlesztésében és a számítási kapacitás kiépítésében, de Európa ettől még profitálhat az MI egészségügyben, feldolgozóiparban és közszolgáltatásokban történő alkalmazásából - mondta az MI-szakértő a kabinetfőnököknek a szemináriumukon a találkozón bemutatott diák szerint. A prezentáció arra szólított fel, hogy Európa „fordítsa meg a vita logikáját”. Ez azt jelenti, hogy meg kell határozni az MI legfontosabb felhasználási területeit, azonosítani kell azokat az akadályokat, amelyek gátolják ezek alkalmazását, majd célzott lépéseket kell tenni ezen akadályok eltávolítására - mondta a szakértő. Példaként olyan szabályokat említett, amelyek megkönnyítenék az önvezető járművek tesztelését a tömeggyártás előtt, biztonságos adattereket a személyre szabott orvosi kezelésekhez, valamint egy digitális „gazdálkodói másodpilótát”, amely valós idejű gazdasági és távérzékelési adatok alapján adna tanácsokat.
Az MI-szakértő olyan kérdéseket hagyott a kabinetfőnököknek „elgondolkodtató útravalóként”, hogy szerintük mit tehetne lehetővé az MI a saját szakterületükön, ami korábban túl drága vagy lehetetlen lett volna. Mely feltételezések állhatják meg többé a helyüket, ha a kognitív munka költsége drámaian csökken? És hogyan ösztönözhetné a politika a kedvező eredményeket, miközben védi a társadalmat a káros következményektől? A prezentáció szerint az MI abban is segíthet Európának, hogy felgyorsítsa a Mario Draghi befolyásos, 2024-es versenyképességi jelentésében felvázolt gazdasági változásokat az új ötletek kipróbálásának, kiválasztásának, felfuttatásának és elterjedésének felgyorsításával.
A szakértő a növekedést hátráltató tényezők között a munka termelékenységének lassulását, az elöregedő népességet, a gyengébb kereskedelmi teljesítményt és az infrastruktúra megújításának szükségességét emelte ki. A cél az, hogy a Draghi-féle napirendet a versenyképességet meghatározó tényezőktől a gazdasági fejlődés sebességéig terjesszék ki. A hasznos alkalmazások kifejlesztése azonban időt vesz igénybe. Ez azt jelenti, hogy könnyebbé kell tenni a vállalatok számára a kísérletezést, a sikeres ötletek növelését és felfuttatását, miközben biztosítani kell, hogy Európa részesedjen a létrehozott értékből, ahelyett hogy néhány külső szolgáltatótól függjön a modellek, chipek vagy számítási kapacitás tekintetében - mondta Snabe és az MI-szakértő is.
A szemináriumok egy szélesebb körű bizottsági erőfeszítéshez járulnak hozzá, amelynek célja, hogy ezt az ambíciót konkrét tervvé alakítsák. A Bizottság decemberig „mélyreható munkát” végez annak feltérképezésére, hogyan lehet az MI-t különböző ágazatokban alkalmazni. Snabe és csapata ágazati elemzéseket készít, kísérleti projekteket mérlegel, és megvizsgálja az MI „technológiai rétegét”, vagyis a modelleket, a chipeket és a számítási kapacitást, mielőtt az év vége felé kidolgoznának egy szakpolitikai csomagot. A végleges jelentésnek és stratégiának 2027 elejére kell körvonalazódnia, a csapatnak pedig január és március között kell megvizsgálnia a szakpolitikák társadalmi következményeit.
Thomas Regnier, a Bizottság szóvivője elmondta, hogy Snabe szeptember 4-i szemináriuma „arra összpontosított, hogyan tudja Európa felgyorsítani az ipari MI alkalmazását”. Hozzátette, hogy a különmegbízott „bizonyítékokon alapuló és előremutató jelentést készít majd az ipari MI-ről”. A Bizottság MI-vel kapcsolatos, folyamatosan alakuló megközelítése egy olyan időszakban formálódik, amikor a kritikusok megkérdőjelezik, hogy az uniós intézmény lépést tart-e a technológia jelentette kockázatokkal. Axel Voss német konzervatív képviselő, von der Leyen szövetségese azt mondta, hogy a Bizottság nem tudott alkalmazkodni a gyors fejlődéshez, és nem hajtja végre elég hatékonyan az MI-rendeletet, vagyis az EU technológiai kockázatokat szabályozó jogszabályát. A közelmúltban történt, MI-ügynököket érintő hackertámadásokra hivatkozva az MI által okozott károkért való felelősségre vonatkozó szabályok bevezetését sürgette.
Michael Czerny bíboros, aki a Vatikán MI-vel foglalkozó bizottságának elnöke arra sürgette az európai politikusokat és püspököket, hogy világosabban reagáljanak azokra a figyelmeztetésekre, amelyek szerint a legfejlettebb MI-modellek kikerülhetnek az emberi irányítás alól. Czerny azt mondta, hogy ő maga még nem használt MI-t, de úgy érzi, „erkölcsi kötelessége”, hogy személyes tapasztalatot szerezzen a technológiáról.