SG.hu
13 milliárd euró adóhátralékot kell befizetnie az Apple-nek
Az Apple jelentős vereséget szenvedett, miután az EU legfelsőbb bírósága úgy döntött, hogy az iPhone-gyártójának 13 milliárd euró adóhátralékot kell fizetnie, és ezzel hatályon kívül helyezte a konszern javára hozott korábbi döntést. Az ír kormány közleményben közölte, hogy nem részesíti az Apple-t kedvezményes adózásban, és megjegyezte, hogy már változtatott az adótörvényeken. „Az Apple-ügy olyan kérdéssel foglalkozott, amely már csak történelmi jelentőséggel bír” - mondta a kormány.
Az Apple-ügy az Európai Unió azon képességére összpontosít, hogy beavatkozhasson az egyik tagállam adópolitikájába. A történet egy évtizedre nyúlik vissza, és az alapja Írország azon gyakorlata, hogy az EU-n belüli adóparadicsomként működve magához csábította a nagy amerikai cégeket, hogy náluk hozzanak létre székhelyet és a szigetről végezzék el az egész EU-ra kiterjedő műveleteiket. A kevesebb mint 1 százalékos adókulcsot az EU nem nézhette jó szemmel, hiszen ezzel a többi országtól vonják el a jövedelmeket. Margrethe Vestager, az EU versenyjogi főnöke szerint Írország illegális szívességet adott a vállalatnak, ezért 2016-ban az Európai Bizottság felelős biztosaként eljárva bejelentette, hogy Írország jogellenes támogatást nyújtott az Apple-nek, amelyet Írországnak vissza kell követelnie”.
Az Apple vezérigazgatója, Tim Cook „totális politikai baromságnak” minősítette a Bizottság álláspontját. A vállalat szerint az EU „visszamenőlegesen próbálja megváltoztatni a szabályokat, és figyelmen kívül hagyja, hogy a nemzetközi adójog előírásai szerint a jövedelmünk már az Egyesült Államokban adóköteles”. Az írországi adófizetőket meglepő módon az ír pénzügyminisztérium is kézzel-lábbal hadakozott az ellen, hogy az Apple adót fizessen nekik, hiszen ha borul a praktikájuk, akkor több ezer jól fizető munkahely kerül veszélybe Dublinban. A döntést megtámadták a bíróságon, és egy alsóbb szintű bíróság 2020-ban meg is semmisítette a Bizottság végzését. Azonban az Európai Bíróság mai jogerős ítéletében hatályon kívül helyezte azt a határozatot.
Az Európai Bíróság ítéletére reagálva Vestager a Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján örömmel üdvözölte a bírósági döntést. Elmondta, hogy annyira meglepte az Apple elleni ítélet, hogy sírva fakadt, mert a Bizottság elvesztette a korábbi fellebbezést. "Ez nagy győzelem a bizottság számára. Győzelem ez a belső piac egyenlő versenyfeltételei és az adóügyi igazságosság szempontjából is”. Az ír pénzügyminisztérium közölte, hogy megfontolja az ítéletet, de hozzátette: „Az ír álláspont mindig is az volt, hogy Írország nem biztosít kedvezményes adóügyi elbánást egyetlen vállalatnak vagy adófizetőnek sem”. Az Európai Bíróság azonban ma megerősítette a Bizottság eredeti megállapítását, miszerint az Apple írországi adóstruktúrája - amely kizárta a nemzetközi és európai részlegei által birtokolt szellemi tulajdonjogi licencekből származó nyereséget - állami támogatásnak minősül. Az Apple megszüntette a "dupla ír” struktúrát, miután Írország 2015-ben bezárta a kiskaput.
Az Apple az Európából származó bevételeit Írországban számolta el, ahol a kormánnyal megállapodva nem adózott semmit
Az ügyet az egész EU-ban figyelték, mivel ez az amerikai IT-cégek európai adóügyeinek vízválasztó pillanata. Az EU erőfeszítései a vállalatok és a tagállamok közötti megállapodások vizsgálatára korábban kudarcot vallottak. Tavaly az Amazon megnyerte a luxemburgi adómegállapodásaival kapcsolatos bírósági csatát, miután az Európai Bíróság úgy döntött, hogy a Bizottság nem kényszerítheti a nagy amerikai e-kiskereskedőt 250 millió euró adóhátralék megfizetésére Luxemburgnak. Brüsszel szintén elvesztett egy hasonló ügyet a Starbucks hollandiai adóügyi kezelése miatt, de nem fellebbezett az ítélet ellen.
Az idén számos országban hatályba lépett új globális minimum adókulcs a vállalati nyereségre 15 százalékos adókulcsot alkalmaz. Dan Neidle, a Tax Policy Associates agytröszt alapítója szerint azonban az Európai Bíróság Apple-döntésének még mindig „jelentős következményei” lesznek, amelyek arra kényszerítik a tagállamokat és a multinacionális vállalatokat, hogy újragondolják, hogyan osztják fel a nyereséget az országok között. Neidle szerint: „Ez egy hatalmas győzelem a Bizottság számára, a versenyjog és az állami támogatásokat érintően a hazai adószabályok felülírására irányuló stratégiájuk sikeres volt. Én és a legtöbb megfigyelő azt hittük, hogy nem fog sikerülni. Tévedtünk.” Aidan Regan, a dublini University College politikai gazdaságtan docense szerint Írországban arra számíthatunk, hogy a pénzt a nagy kihívások, különösen a krónikus lakhatási válság megoldására használják fel.
Írországnak 13 milliárd eurót kell beszednie az Appletől. Ez nem lesz nehéz, mert amíg a felek az Európai Bíróság döntésére vártak, addig az Apple 2018-ban egy letéti számlára helyezett 14,3 milliárd eurót. A pénzt euróövezeti államkötvényekbe fektették, amelyek értéke azóta csökkent. Az ítélet nagy győzelmet jelent Vestager, az EU versenyjogi főnöke számára, aki várhatóan idén távozik posztjáról. Évtizedes hivatali ideje alatt többször is nagy horderejű ügyeket vállalt, amelyekben a világ legnagyobb technológiai vállalatai voltak a célpontjai.
Az Apple-ügy az Európai Unió azon képességére összpontosít, hogy beavatkozhasson az egyik tagállam adópolitikájába. A történet egy évtizedre nyúlik vissza, és az alapja Írország azon gyakorlata, hogy az EU-n belüli adóparadicsomként működve magához csábította a nagy amerikai cégeket, hogy náluk hozzanak létre székhelyet és a szigetről végezzék el az egész EU-ra kiterjedő műveleteiket. A kevesebb mint 1 százalékos adókulcsot az EU nem nézhette jó szemmel, hiszen ezzel a többi országtól vonják el a jövedelmeket. Margrethe Vestager, az EU versenyjogi főnöke szerint Írország illegális szívességet adott a vállalatnak, ezért 2016-ban az Európai Bizottság felelős biztosaként eljárva bejelentette, hogy Írország jogellenes támogatást nyújtott az Apple-nek, amelyet Írországnak vissza kell követelnie”.
Az Apple vezérigazgatója, Tim Cook „totális politikai baromságnak” minősítette a Bizottság álláspontját. A vállalat szerint az EU „visszamenőlegesen próbálja megváltoztatni a szabályokat, és figyelmen kívül hagyja, hogy a nemzetközi adójog előírásai szerint a jövedelmünk már az Egyesült Államokban adóköteles”. Az írországi adófizetőket meglepő módon az ír pénzügyminisztérium is kézzel-lábbal hadakozott az ellen, hogy az Apple adót fizessen nekik, hiszen ha borul a praktikájuk, akkor több ezer jól fizető munkahely kerül veszélybe Dublinban. A döntést megtámadták a bíróságon, és egy alsóbb szintű bíróság 2020-ban meg is semmisítette a Bizottság végzését. Azonban az Európai Bíróság mai jogerős ítéletében hatályon kívül helyezte azt a határozatot.
Az Európai Bíróság ítéletére reagálva Vestager a Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján örömmel üdvözölte a bírósági döntést. Elmondta, hogy annyira meglepte az Apple elleni ítélet, hogy sírva fakadt, mert a Bizottság elvesztette a korábbi fellebbezést. "Ez nagy győzelem a bizottság számára. Győzelem ez a belső piac egyenlő versenyfeltételei és az adóügyi igazságosság szempontjából is”. Az ír pénzügyminisztérium közölte, hogy megfontolja az ítéletet, de hozzátette: „Az ír álláspont mindig is az volt, hogy Írország nem biztosít kedvezményes adóügyi elbánást egyetlen vállalatnak vagy adófizetőnek sem”. Az Európai Bíróság azonban ma megerősítette a Bizottság eredeti megállapítását, miszerint az Apple írországi adóstruktúrája - amely kizárta a nemzetközi és európai részlegei által birtokolt szellemi tulajdonjogi licencekből származó nyereséget - állami támogatásnak minősül. Az Apple megszüntette a "dupla ír” struktúrát, miután Írország 2015-ben bezárta a kiskaput.
Az Apple az Európából származó bevételeit Írországban számolta el, ahol a kormánnyal megállapodva nem adózott semmit
Az ügyet az egész EU-ban figyelték, mivel ez az amerikai IT-cégek európai adóügyeinek vízválasztó pillanata. Az EU erőfeszítései a vállalatok és a tagállamok közötti megállapodások vizsgálatára korábban kudarcot vallottak. Tavaly az Amazon megnyerte a luxemburgi adómegállapodásaival kapcsolatos bírósági csatát, miután az Európai Bíróság úgy döntött, hogy a Bizottság nem kényszerítheti a nagy amerikai e-kiskereskedőt 250 millió euró adóhátralék megfizetésére Luxemburgnak. Brüsszel szintén elvesztett egy hasonló ügyet a Starbucks hollandiai adóügyi kezelése miatt, de nem fellebbezett az ítélet ellen.
Az idén számos országban hatályba lépett új globális minimum adókulcs a vállalati nyereségre 15 százalékos adókulcsot alkalmaz. Dan Neidle, a Tax Policy Associates agytröszt alapítója szerint azonban az Európai Bíróság Apple-döntésének még mindig „jelentős következményei” lesznek, amelyek arra kényszerítik a tagállamokat és a multinacionális vállalatokat, hogy újragondolják, hogyan osztják fel a nyereséget az országok között. Neidle szerint: „Ez egy hatalmas győzelem a Bizottság számára, a versenyjog és az állami támogatásokat érintően a hazai adószabályok felülírására irányuló stratégiájuk sikeres volt. Én és a legtöbb megfigyelő azt hittük, hogy nem fog sikerülni. Tévedtünk.” Aidan Regan, a dublini University College politikai gazdaságtan docense szerint Írországban arra számíthatunk, hogy a pénzt a nagy kihívások, különösen a krónikus lakhatási válság megoldására használják fel.
Írországnak 13 milliárd eurót kell beszednie az Appletől. Ez nem lesz nehéz, mert amíg a felek az Európai Bíróság döntésére vártak, addig az Apple 2018-ban egy letéti számlára helyezett 14,3 milliárd eurót. A pénzt euróövezeti államkötvényekbe fektették, amelyek értéke azóta csökkent. Az ítélet nagy győzelmet jelent Vestager, az EU versenyjogi főnöke számára, aki várhatóan idén távozik posztjáról. Évtizedes hivatali ideje alatt többször is nagy horderejű ügyeket vállalt, amelyekben a világ legnagyobb technológiai vállalatai voltak a célpontjai.