SG.hu
Az USA és Kína ideiglenesen csökkentik az egymásra kivetett vámokat
Az USA és Kína megegyezett, hogy ideiglenesen csökkentik a vámokat a kereskedelmi háború enyhítése érdekében. A kínai árukra kivetett 145 százalékos amerikai vám 90 napra 30 százalékra csökken, amíg a két fél folytatja a tárgyalásokat, amelyek célja a nézeteltérések rendezése.
Az Egyesült Államok és Kína közölte, hogy megállapodásra jutottak az egymásra kivetett büntető vámok ideiglenes csökkentéséről, miközben megpróbálják hatástalanítani a világ két legnagyobb gazdaságát fenyegető kereskedelmi háborút. Közös nyilatkozatban az országok közölték, hogy 90 napra felfüggesztik a vámokat, és folytatják a hétvégén megkezdett tárgyalásokat. A megállapodás értelmében az Egyesült Államok a jelenlegi 145 százalékról 30 százalékra csökkentené a kínai importra kivetett vámot, míg Kína az amerikai árukra kivetett importvámot 125 százalékról 10 százalékra mérsékelné.
"Arra a következtetésre jutottunk, hogy közös érdekeink vannak” - mondta Scott Bessent pénzügyminiszter egy genfi sajtótájékoztatón, ahol amerikai és kínai tisztviselők találkoztak a hétvégén. „A két delegáció egyetértett abban, hogy egyik fél sem örül a helyzetnek” - mondta. Kína közölte, hogy felfüggeszti vagy visszavonja az eszkalálódó vámok megtorlásaként elfogadott ellenintézkedéseket. Április elején a kínai kormány korlátozásokat rendelt el a ritkaföldfémek és mágnesek exportjára, amelyek számos iparágban, köztük az autógyártók, a repülőgépgyártók és a félvezetőgyártó cégek által használt kritikus fontosságú alkatrészek.
A megállapodás egyelőre megtöri azt a patthelyzetet, amely a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelem nagy részét leállította. Sok amerikai vállalat felfüggesztette megrendeléseit, mert reménykedett abban, hogy a két ország meg tud állapodni a vámtarifák csökkentéséről. Közgazdászok arra figyelmeztettek, hogy a kereskedelmi vita lassítja a globális növekedést, fokozza az inflációt és termékhiányt okoz, ami recesszióba sodorhatja az Egyesült Államokat.
A kínai gyárak az Egyesült Államokba irányuló exportmegrendelésekben is jelentős visszaesést tapasztaltak, ami további nyomást gyakorol a lassuló gazdaságra. A kínai gyártók az amerikai vámok megkerülése érdekében Délkelet-Ázsia és más régiók felé igyekeztek kiterjeszteni a kereskedelmet. Bessent szerint a vámok gyakorlatilag embargót hoztak létre, amit egyik fél sem akart.
Mark Williams, a Capital Economics vezető közgazdásza egy jegyzetben úgy fogalmazott, hogy a megállapodás „újabb jelentős visszalépés a Trump-kormányzat agresszív álláspontjától”, mivel nem tartalmaz semmilyen kötelezettségvállalást Kína részéről a valutával vagy a kereskedelmi egyensúlytalanságokkal kapcsolatban. Megjegyezte azt is, hogy nincs garancia arra, hogy a 90 napos fegyverszünet tartós megállapodásnak ad majd helyet, különösen, ha az Egyesült Államok továbbra is megpróbál más országokat is rábírni a Kínával folytatott kereskedelem korlátozására.
Bár a megdöbbentően magas vámok alóli átmeneti kegyelem mindkét ország vállalkozásai számára örömre ad okot, a következmények továbbra is fennmaradnak. A vállalkozások valószínűleg a felgyülemlett kereslet áradatával fognak találkozni, ami az árak emelkedéséhez vezet, mivel a vállalatok versenyt futnak majd a szállítások 90 napos tárgyalási időszakra történő ütemezésével, hogy kihasználhassák az alacsonyabb vámtételek előnyeit.
Zhiwei Zhang, a hongkongi Pinpoint Asset Management befektetési cég elnöke és vezető közgazdásza „jó kiindulópontnak” nevezte a megállapodást mindkét ország számára. "Kína szempontjából a találkozó eredménye sikernek tekinthető, mivel nem hódolt be a magas vámokkal fenyegető amerikaiaknak, és végül sikerült elérnie, hogy a vámok jelentősen csökkenjenek anélkül, hogy engedményeket tett volna” - mondta. Greer szerint a tárgyalásokat a „kölcsönös megértés és a kölcsönös tisztelet” jellemezte, de megjegyezte, hogy Kína volt az egyetlen ország, amely megtorló intézkedéseket foganatosított az Egyesült Államokkal szemben, miután Trump elnök a múlt hónapban több tucat országra vetett ki vámokat.
Korábban a Trump-kormányzat azzal vádolta Kínát, hogy tisztességtelenül támogatja gazdaságának kulcsfontosságú ágazatait, és olcsó árukkal árasztja el a világot. Trump szerint Kína évtizedek óta „lenyúlja” az Egyesült Államokat tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataival, amelyek megtizedelték az amerikai feldolgozóipart és munkahelyekbe kerültek az országban. Wang Wen, a pekingi Renmin Egyetem Csongyang Pénzügyi Tanulmányok Intézetének dékánja szerint a megállapodás azt mutatja, hogy mindkét ország el akarja kerülni a „legrosszabb forgatókönyvet”. Szerinte Kína „jobban” tud megbirkózni a második Trump-elnökség tempójával és stílusával ahhoz képest, ahogyan az első Trump-elnökséget kezelte.
Bessent és Greer a megállapodás ismertetésekor óvatos volt, hogy ne állítsa be ellenfélként Kínát. Ehelyett a kereskedelmi háborúért a felelősséget a Biden-kormányzatra hárították, azzal vádolva azt, hogy elhanyagolta a kereskedelmi egyensúlytalanságot. Bessent szerint a két ország segíthetne egymásnak a gazdaságuk kiegyensúlyozásával, mondván, hogy Amerika helyreállíthatja a feldolgozóipart, míg Kína visszaszoríthatja a túltermelést a feldolgozóiparban. A két fél az elmúlt hetekben nyilvánosan is szóváltásba keveredett. A Fehér Ház többször is kijelentette, hogy kínai tisztviselőkkel tárgyal, Peking viszont tagadta, hogy ilyen megbeszélések folynának.
Peking kezdetben keményen reagált Trump büntetővámjaira. A múlt hónapban Mao Ning, a kínai külügyminisztérium egyik magas rangú szóvivője az X-en közzétett egy videót egy beszédről, amelyet Mao Ce-tung a koreai háború idején mondott - Kínában az amerikai agressziónak való ellenállás és Korea megsegítésének háborújaként ismert -, és amelyben kijelentette: „Nem számít, meddig tart ez a háború, mi soha nem fogunk engedni”.
Kína gondosan nem engedményként fogalmazta meg a genfi tárgyalásokon való részvételét, hogy mint a további eszkaláció elkerülése érdekében szükséges lépést. A kínai kereskedelmi minisztérium szerint a megállapodás „mindkét ország és a világ közös érdekeit szolgálja”, és reméli, hogy az Egyesült Államok „továbbra is együttműködik Kínával, hogy félúton találkozzanak egymással”. A vámok bejelentése óta Kína számos büntetőintézkedést hozott az Egyesült Államokkal szemben. Felfüggesztette a cirok, a baromfi és a csontliszt importját amerikai vállalatoktól, és 27 céget vett fel a kereskedelmi korlátozásokkal sújtott vállalatok listájára.
Az Európai Kereskedelmi Kamara Kínában nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „bátorítónak” tartja a bejelentést, de „továbbra is bizonytalan”, mivel a vámokat csak ideiglenesen függesztették fel. Jens Eskelund, az Európai Kamara elnöke azt mondta, hogy „reméli, hogy mindkét fél folytatja a párbeszédet a nézeteltérések megoldása érdekében, és elkerüli olyan intézkedések meghozatalát, amelyek megzavarják a globális kereskedelmet, és járulékos károkat okoznak a kereszttűzbe kerültek számára”.
Az Egyesült Államok és Kína közölte, hogy megállapodásra jutottak az egymásra kivetett büntető vámok ideiglenes csökkentéséről, miközben megpróbálják hatástalanítani a világ két legnagyobb gazdaságát fenyegető kereskedelmi háborút. Közös nyilatkozatban az országok közölték, hogy 90 napra felfüggesztik a vámokat, és folytatják a hétvégén megkezdett tárgyalásokat. A megállapodás értelmében az Egyesült Államok a jelenlegi 145 százalékról 30 százalékra csökkentené a kínai importra kivetett vámot, míg Kína az amerikai árukra kivetett importvámot 125 százalékról 10 százalékra mérsékelné.
"Arra a következtetésre jutottunk, hogy közös érdekeink vannak” - mondta Scott Bessent pénzügyminiszter egy genfi sajtótájékoztatón, ahol amerikai és kínai tisztviselők találkoztak a hétvégén. „A két delegáció egyetértett abban, hogy egyik fél sem örül a helyzetnek” - mondta. Kína közölte, hogy felfüggeszti vagy visszavonja az eszkalálódó vámok megtorlásaként elfogadott ellenintézkedéseket. Április elején a kínai kormány korlátozásokat rendelt el a ritkaföldfémek és mágnesek exportjára, amelyek számos iparágban, köztük az autógyártók, a repülőgépgyártók és a félvezetőgyártó cégek által használt kritikus fontosságú alkatrészek.
A megállapodás egyelőre megtöri azt a patthelyzetet, amely a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelem nagy részét leállította. Sok amerikai vállalat felfüggesztette megrendeléseit, mert reménykedett abban, hogy a két ország meg tud állapodni a vámtarifák csökkentéséről. Közgazdászok arra figyelmeztettek, hogy a kereskedelmi vita lassítja a globális növekedést, fokozza az inflációt és termékhiányt okoz, ami recesszióba sodorhatja az Egyesült Államokat.
A kínai gyárak az Egyesült Államokba irányuló exportmegrendelésekben is jelentős visszaesést tapasztaltak, ami további nyomást gyakorol a lassuló gazdaságra. A kínai gyártók az amerikai vámok megkerülése érdekében Délkelet-Ázsia és más régiók felé igyekeztek kiterjeszteni a kereskedelmet. Bessent szerint a vámok gyakorlatilag embargót hoztak létre, amit egyik fél sem akart.
Mark Williams, a Capital Economics vezető közgazdásza egy jegyzetben úgy fogalmazott, hogy a megállapodás „újabb jelentős visszalépés a Trump-kormányzat agresszív álláspontjától”, mivel nem tartalmaz semmilyen kötelezettségvállalást Kína részéről a valutával vagy a kereskedelmi egyensúlytalanságokkal kapcsolatban. Megjegyezte azt is, hogy nincs garancia arra, hogy a 90 napos fegyverszünet tartós megállapodásnak ad majd helyet, különösen, ha az Egyesült Államok továbbra is megpróbál más országokat is rábírni a Kínával folytatott kereskedelem korlátozására.
Bár a megdöbbentően magas vámok alóli átmeneti kegyelem mindkét ország vállalkozásai számára örömre ad okot, a következmények továbbra is fennmaradnak. A vállalkozások valószínűleg a felgyülemlett kereslet áradatával fognak találkozni, ami az árak emelkedéséhez vezet, mivel a vállalatok versenyt futnak majd a szállítások 90 napos tárgyalási időszakra történő ütemezésével, hogy kihasználhassák az alacsonyabb vámtételek előnyeit.
Zhiwei Zhang, a hongkongi Pinpoint Asset Management befektetési cég elnöke és vezető közgazdásza „jó kiindulópontnak” nevezte a megállapodást mindkét ország számára. "Kína szempontjából a találkozó eredménye sikernek tekinthető, mivel nem hódolt be a magas vámokkal fenyegető amerikaiaknak, és végül sikerült elérnie, hogy a vámok jelentősen csökkenjenek anélkül, hogy engedményeket tett volna” - mondta. Greer szerint a tárgyalásokat a „kölcsönös megértés és a kölcsönös tisztelet” jellemezte, de megjegyezte, hogy Kína volt az egyetlen ország, amely megtorló intézkedéseket foganatosított az Egyesült Államokkal szemben, miután Trump elnök a múlt hónapban több tucat országra vetett ki vámokat.
Korábban a Trump-kormányzat azzal vádolta Kínát, hogy tisztességtelenül támogatja gazdaságának kulcsfontosságú ágazatait, és olcsó árukkal árasztja el a világot. Trump szerint Kína évtizedek óta „lenyúlja” az Egyesült Államokat tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataival, amelyek megtizedelték az amerikai feldolgozóipart és munkahelyekbe kerültek az országban. Wang Wen, a pekingi Renmin Egyetem Csongyang Pénzügyi Tanulmányok Intézetének dékánja szerint a megállapodás azt mutatja, hogy mindkét ország el akarja kerülni a „legrosszabb forgatókönyvet”. Szerinte Kína „jobban” tud megbirkózni a második Trump-elnökség tempójával és stílusával ahhoz képest, ahogyan az első Trump-elnökséget kezelte.
Bessent és Greer a megállapodás ismertetésekor óvatos volt, hogy ne állítsa be ellenfélként Kínát. Ehelyett a kereskedelmi háborúért a felelősséget a Biden-kormányzatra hárították, azzal vádolva azt, hogy elhanyagolta a kereskedelmi egyensúlytalanságot. Bessent szerint a két ország segíthetne egymásnak a gazdaságuk kiegyensúlyozásával, mondván, hogy Amerika helyreállíthatja a feldolgozóipart, míg Kína visszaszoríthatja a túltermelést a feldolgozóiparban. A két fél az elmúlt hetekben nyilvánosan is szóváltásba keveredett. A Fehér Ház többször is kijelentette, hogy kínai tisztviselőkkel tárgyal, Peking viszont tagadta, hogy ilyen megbeszélések folynának.
Peking kezdetben keményen reagált Trump büntetővámjaira. A múlt hónapban Mao Ning, a kínai külügyminisztérium egyik magas rangú szóvivője az X-en közzétett egy videót egy beszédről, amelyet Mao Ce-tung a koreai háború idején mondott - Kínában az amerikai agressziónak való ellenállás és Korea megsegítésének háborújaként ismert -, és amelyben kijelentette: „Nem számít, meddig tart ez a háború, mi soha nem fogunk engedni”.
Kína gondosan nem engedményként fogalmazta meg a genfi tárgyalásokon való részvételét, hogy mint a további eszkaláció elkerülése érdekében szükséges lépést. A kínai kereskedelmi minisztérium szerint a megállapodás „mindkét ország és a világ közös érdekeit szolgálja”, és reméli, hogy az Egyesült Államok „továbbra is együttműködik Kínával, hogy félúton találkozzanak egymással”. A vámok bejelentése óta Kína számos büntetőintézkedést hozott az Egyesült Államokkal szemben. Felfüggesztette a cirok, a baromfi és a csontliszt importját amerikai vállalatoktól, és 27 céget vett fel a kereskedelmi korlátozásokkal sújtott vállalatok listájára.
Az Európai Kereskedelmi Kamara Kínában nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „bátorítónak” tartja a bejelentést, de „továbbra is bizonytalan”, mivel a vámokat csak ideiglenesen függesztették fel. Jens Eskelund, az Európai Kamara elnöke azt mondta, hogy „reméli, hogy mindkét fél folytatja a párbeszédet a nézeteltérések megoldása érdekében, és elkerüli olyan intézkedések meghozatalát, amelyek megzavarják a globális kereskedelmet, és járulékos károkat okoznak a kereszttűzbe kerültek számára”.