SG.hu
A kínai elnök rájött, hogy nagyobb szabadságot kell adnia az IT-ágazatnak
Hszi Csin-ping kínai elnök vezető kínai vállalkozókkal találkozott, ami jele lehet annak, hogy a magánszektorral szembeni, évek óta tartó szigorítás véget ért.
A csúcstalálkozónak megvolt minden kelléke egy nemzeti fordulóponthoz: az állami média népszerűsítette Xi megbeszélését olyan személyekkel, mint az Alibaba alapítója, Jack Ma, a Huawei vezetője, Ren Zhengfei, a Xiaomi vezetője, Lei Jun és a Meituan vezetője, Wang Xing. A találkozó az eddigi leghatározottabb jele annak, hogy Peking támogatni fogja a magánszektort a 2020-ig visszanyúló brutális szabályozási lépések sorozata után, amelyek a nyereséget csökkentették, egyes vállalkozásokat tönkretettek, és a Ma-hoz hasonló vállalkozókat kiszorították a nyilvánosságból.
Az ágazat az Alibaba Group Holding Ltd. 2014-es tőzsdei bevezetése után lendült fel, amikor a befektetők észlelték, hogy a világ legnépesebb országában milyen gazdagságra lehet szert tenni. Az olyan alapítók, mint Ma és Wang milliárdosok és hírességek lettek, de hivalkodó gazdagságuk és szabados életmódjuk nem tetszett az ország vezetésének. Amikor 2020-ban Ma egy sanghaji konferencián színpadra lépett, és elmondott egy mára hírhedté vált tirádát a túlburjánzó állami pénzügyi szektor és a kormányzati felügyelet ellen, az már túl sok volt a pekingi tisztviselőknek. A szabályozók megdöbbentették a tőzsdéket azzal, hogy leállították az Alibaba leányvállalatának, az Ant Groupnak a részvénykibocsátását - a világ akkori legnagyobb piaci debütálását -, majd támadást indítottak Ma birodalmának többi része ellen.
Ezt követően széleskörű megtorlás következett, amely kiterjedt a videojátékokra, az oktatásra és a pénzügyi technológiákra. Az Alibaba, a Tencent és a Didi Global társaságok így vagy úgy, de súlyos árat fizettek azért, hogy helyreállítsák tekintélyüket a pekingi hatóságoknál. Sok ultragazdag cégalapító kilépett a reflektorfényből. 2023 óta Xi kormánya enyhített a szorításon, és jelezte, hogy a trillió dolláros technológiai ágazatot továbbra is az ország gazdasága fontos részének tekinti. Az iparág azonban még mindig mélyrepülésben van, és a hazai gazdaság lassulásával és a fogyasztók óvatosságával küzd, hogy túllépjen az egyszámjegyű százalékos növekedési rátákon.
Nem teljes meglepetés Xi mostani nyitása a technológiai vezetők felé. Az elmúlt néhány évben a hatóságok megszüntették az egyes vállalatokkal szembeni vizsgálatokat és feloldottak különböző korlátozásokat, anélkül, hogy nyíltan kijelentették volna, hogy a szélesebb körű elnyomás véget ért. 2023 januárjában engedélyezték, hogy a Didi fuvarozó cég új felhasználókat regisztráljon, először azóta, hogy 2021-ben kitiltották az alkalmazását a szoftverboltokból. Később, 2023-ban a szabályozó hatóságok azzal zárták le az Ant Group elleni hároméves vizsgálatot, hogy 1 milliárd dolláros bírságot szabtak ki a vállalatra.
2024 augusztusában az ország trösztellenes szabályozója bejelentette, hogy az Alibaba felszámolta az állítólagos monopolisztikus magatartást. Szeptemberben az Alibaba bejelentette, hogy lehetővé teszi vásárlóinak százmilliói számára, hogy a pénztárnál a rivális Tencent WeChat Pay-t válasszák - így először férhetnek hozzá Kína legnépszerűbb online fizetési szolgáltatásához. Ezzel megszűnt az egyik utolsó jelentős akadály a versengő online ökoszisztémák között, amely az évek során a kormányhivatalok kritikáinak villámhárítója volt.
A február 17-i Xi-találkozó viszont sokkal drámaibb volt - és nyilvános. Az állami média bemutatta, amint a kínai elnök a csúcstalálkozóra sétálva a milliárdos alapítók és vállalkozók sorának tapsát fogadta. Rövid nyilatkozatokat tettek, majd jegyzeteltek, miközben Xi elmondta észrevételeit. A változás fő oka, hogy Pekingnek nagyobb szüksége van a magánszektorra, mint valaha. A nagy technológiai cégek talán a legmegbízhatóbb növekedési hajtóerőt jelentik egy olyan ország számára, amely olyan elhúzódó problémákkal küzd, mint a fiatalok munkanélkülisége, a stagnáló ingatlanszektor, a helyi önkormányzatok adósságai és a defláció.
Ugyanilyen fontos, hogy az IT-szektor most a geopolitika középpontjában áll. Peking összeütközésben van az amerikai kormánnyal, amely egyre agresszívebben próbálja elvágni Kínát a fejlett technológiáktól, például a félvezetők és a mesterséges intelligencia területén. Xi kormánya felajánlotta támogatását azoknak a vállalatoknak, amelyek ezekbe a stratégiailag fontos ágazatokba fektetnek be. Ez a törekvés januárban meghozta gyümölcsét, amikor a DeepSeek - egy akkor még kevéssé ismert kínai startup - egy új, nyílt forráskódú mesterségesintelligencia-modellt adott ki, amely az iparági összehasonlító mérésekben vetekszik a vezető amerikai fejlesztőkkel, vagy felülmúlja őket. Az áttörésre annak ellenére került sor, hogy az USA korlátozta a legfejlettebb chipekhez való kínai hozzáférést. Ugyanebben a hónapban Kína második számú tisztviselője, Li Qiang zárt ajtók mögött tartott megbeszélésre hívta meg a vállalkozókat, köztük a DeepSeek alapítóját, Liang Wenfenget, hogy meghallgassa gondolataikat a kormány idei prioritásairól.
Mindez persze nem jelenti a régi kerékvágásba való visszatérést. A kormányzó Kommunista Párt egyik legfontosabb célja a társadalmi stabilitás fenntartása és a gazdaság vasmarkú ellenőrzése, és ez valószínűleg nem fog egyhamar megváltozni. A kormány világossá tette, hogy nem fogja eltűrni, hogy visszatérjenek a múlt szabados, meggazdagodást hirdető napjai, vagy egyes technológiai milliárdosok és követőik „hedonista” életmódja. Elemzők és befektetők szerint a szabályozók sikeresen - ha brutálisan is - megerősítették felügyeleti hatáskörüket, és csökkentették a technológiai milliárdosok hivalkodását és társadalmi befolyását.
Peking aggodalmának középpontjában az a több százmillió felhasználó áll, akik továbbra is az Alibabára támaszkodnak a vásárlás, a Tencentre a közösségi média és az életmód, az Antra pedig a fizetés és a pénzügyek terén. Mindezek a tevékenységek hatalmas mennyiségű adatot termelnek, amelyek hozzájárulnak e platformok dominanciájának megerősítéséhez. Peking mindezek felett ellenőrzést gyakorolt, és világossá tette, hogy minden új kezdeményezésnek összhangban kell állnia a prioritásaival. Ez kevesebb közvetítő alkalmazást és több kutatást jelent az élvonalbeli technológiák terén, a mesterséges intelligenciától a felhőalapú számítástechnikán át a fejlett félvezetőkig.
Peking világossá tette, hogy Kína technológiai jövőjét nem a videojátékokban és az online piactereken látja, hanem az USA-val folytatott geopolitikai rivalizálás szempontjából kulcsfontosságú iparágakban. A DeepSeek mellett a Baidutól a Tencentig minden nagyobb kínai technológiai vállalat pénzt áldoz olyan mesterséges intelligencia modellek kifejlesztésére, amelyek az iparág vezetőjével, az OpenAI GPT-jével vetekedhetnek. Mindazonáltal vannak vörös vonalak. A cégeknek óvakodniuk kell a verseny gyilkos túlkapásaitól, amelyek 2021 előtt az iparág nagy részét jellemezték. A szabályozók korlátokat állítottak fel a legújabb technológiákra, amelyek egyes esetekben világelső fejlesztések. A helyi kibertér felügyelet az adat- és nemzetbiztonságra hivatkozott a Didi vizsgálatának elsődleges okaként, és mostantól minden nagyobb, tengerentúli tőzsdei bevezetésre törekvő vállalat számára előírja az adatbiztonsági felülvizsgálatot.
Tágabb értelemben Xi kormánya a növekvő társadalmi egyenlőtlenségeket részben az internet fellendülésének tulajdonítja, különösen a világjárvány korszakában, és lépéseket tesz a közvélemény minden olyan elégedetlensége ellen, amely veszélyeztetheti a hatalmát. Ez vezetett a „közös jólét” programhoz, amely az ágazat számos vezetőjének tevékenységét irányítja, akik ígéretet tettek arra, hogy jobban bánnak a dolgozóikkal, és dollármilliárdokat adományoznak jótékony célokra. Következésképpen a vagyon felhalmozására és a riválisok szabotálására irányuló kísérletek - például az árak alákínálásával vagy a kereskedők exkluzív megállapodásokra kényszerítésével, ami a trösztellenes vizsgálatok kulcsfontosságú szempontja - továbbra is tiltott terület maradnak.
A megszorítás előtti idők növekedéséhez való visszatérés valószínűtlennek tűnik. 2020 előtt a technológiai szektorral szembeni laza pekingi hozzáállás lélegzetelállító tempóban hozott létre milliárdosokat és óriásvállalatokat. Az Alibaba, a Tencent és az Ant együttes piaci kapitalizációja abban az évben megközelítette a 2 billió dollárt - ezzel könnyedén megelőzték az olyan állami tulajdonú óriáscégeket, mint az Industrial & Commercial Bank of China Ltd., mint az ország legértékesebb vállalatai. De mióta a monopóliumok visszaszorítása megkezdődött az Alibaba több mint 500 milliárd dollárt veszített értékéből, a Tencent pedig több mint 300 milliárd dollárral zuhant 2021 januárja óta. Mára mindkettő a 2022-es mélypont felett van, de messze a korábbi csúcsok alatt.
A csúcstalálkozónak megvolt minden kelléke egy nemzeti fordulóponthoz: az állami média népszerűsítette Xi megbeszélését olyan személyekkel, mint az Alibaba alapítója, Jack Ma, a Huawei vezetője, Ren Zhengfei, a Xiaomi vezetője, Lei Jun és a Meituan vezetője, Wang Xing. A találkozó az eddigi leghatározottabb jele annak, hogy Peking támogatni fogja a magánszektort a 2020-ig visszanyúló brutális szabályozási lépések sorozata után, amelyek a nyereséget csökkentették, egyes vállalkozásokat tönkretettek, és a Ma-hoz hasonló vállalkozókat kiszorították a nyilvánosságból.
Az ágazat az Alibaba Group Holding Ltd. 2014-es tőzsdei bevezetése után lendült fel, amikor a befektetők észlelték, hogy a világ legnépesebb országában milyen gazdagságra lehet szert tenni. Az olyan alapítók, mint Ma és Wang milliárdosok és hírességek lettek, de hivalkodó gazdagságuk és szabados életmódjuk nem tetszett az ország vezetésének. Amikor 2020-ban Ma egy sanghaji konferencián színpadra lépett, és elmondott egy mára hírhedté vált tirádát a túlburjánzó állami pénzügyi szektor és a kormányzati felügyelet ellen, az már túl sok volt a pekingi tisztviselőknek. A szabályozók megdöbbentették a tőzsdéket azzal, hogy leállították az Alibaba leányvállalatának, az Ant Groupnak a részvénykibocsátását - a világ akkori legnagyobb piaci debütálását -, majd támadást indítottak Ma birodalmának többi része ellen.
Ezt követően széleskörű megtorlás következett, amely kiterjedt a videojátékokra, az oktatásra és a pénzügyi technológiákra. Az Alibaba, a Tencent és a Didi Global társaságok így vagy úgy, de súlyos árat fizettek azért, hogy helyreállítsák tekintélyüket a pekingi hatóságoknál. Sok ultragazdag cégalapító kilépett a reflektorfényből. 2023 óta Xi kormánya enyhített a szorításon, és jelezte, hogy a trillió dolláros technológiai ágazatot továbbra is az ország gazdasága fontos részének tekinti. Az iparág azonban még mindig mélyrepülésben van, és a hazai gazdaság lassulásával és a fogyasztók óvatosságával küzd, hogy túllépjen az egyszámjegyű százalékos növekedési rátákon.
Nem teljes meglepetés Xi mostani nyitása a technológiai vezetők felé. Az elmúlt néhány évben a hatóságok megszüntették az egyes vállalatokkal szembeni vizsgálatokat és feloldottak különböző korlátozásokat, anélkül, hogy nyíltan kijelentették volna, hogy a szélesebb körű elnyomás véget ért. 2023 januárjában engedélyezték, hogy a Didi fuvarozó cég új felhasználókat regisztráljon, először azóta, hogy 2021-ben kitiltották az alkalmazását a szoftverboltokból. Később, 2023-ban a szabályozó hatóságok azzal zárták le az Ant Group elleni hároméves vizsgálatot, hogy 1 milliárd dolláros bírságot szabtak ki a vállalatra.
2024 augusztusában az ország trösztellenes szabályozója bejelentette, hogy az Alibaba felszámolta az állítólagos monopolisztikus magatartást. Szeptemberben az Alibaba bejelentette, hogy lehetővé teszi vásárlóinak százmilliói számára, hogy a pénztárnál a rivális Tencent WeChat Pay-t válasszák - így először férhetnek hozzá Kína legnépszerűbb online fizetési szolgáltatásához. Ezzel megszűnt az egyik utolsó jelentős akadály a versengő online ökoszisztémák között, amely az évek során a kormányhivatalok kritikáinak villámhárítója volt.
A február 17-i Xi-találkozó viszont sokkal drámaibb volt - és nyilvános. Az állami média bemutatta, amint a kínai elnök a csúcstalálkozóra sétálva a milliárdos alapítók és vállalkozók sorának tapsát fogadta. Rövid nyilatkozatokat tettek, majd jegyzeteltek, miközben Xi elmondta észrevételeit. A változás fő oka, hogy Pekingnek nagyobb szüksége van a magánszektorra, mint valaha. A nagy technológiai cégek talán a legmegbízhatóbb növekedési hajtóerőt jelentik egy olyan ország számára, amely olyan elhúzódó problémákkal küzd, mint a fiatalok munkanélkülisége, a stagnáló ingatlanszektor, a helyi önkormányzatok adósságai és a defláció.
Ugyanilyen fontos, hogy az IT-szektor most a geopolitika középpontjában áll. Peking összeütközésben van az amerikai kormánnyal, amely egyre agresszívebben próbálja elvágni Kínát a fejlett technológiáktól, például a félvezetők és a mesterséges intelligencia területén. Xi kormánya felajánlotta támogatását azoknak a vállalatoknak, amelyek ezekbe a stratégiailag fontos ágazatokba fektetnek be. Ez a törekvés januárban meghozta gyümölcsét, amikor a DeepSeek - egy akkor még kevéssé ismert kínai startup - egy új, nyílt forráskódú mesterségesintelligencia-modellt adott ki, amely az iparági összehasonlító mérésekben vetekszik a vezető amerikai fejlesztőkkel, vagy felülmúlja őket. Az áttörésre annak ellenére került sor, hogy az USA korlátozta a legfejlettebb chipekhez való kínai hozzáférést. Ugyanebben a hónapban Kína második számú tisztviselője, Li Qiang zárt ajtók mögött tartott megbeszélésre hívta meg a vállalkozókat, köztük a DeepSeek alapítóját, Liang Wenfenget, hogy meghallgassa gondolataikat a kormány idei prioritásairól.
Mindez persze nem jelenti a régi kerékvágásba való visszatérést. A kormányzó Kommunista Párt egyik legfontosabb célja a társadalmi stabilitás fenntartása és a gazdaság vasmarkú ellenőrzése, és ez valószínűleg nem fog egyhamar megváltozni. A kormány világossá tette, hogy nem fogja eltűrni, hogy visszatérjenek a múlt szabados, meggazdagodást hirdető napjai, vagy egyes technológiai milliárdosok és követőik „hedonista” életmódja. Elemzők és befektetők szerint a szabályozók sikeresen - ha brutálisan is - megerősítették felügyeleti hatáskörüket, és csökkentették a technológiai milliárdosok hivalkodását és társadalmi befolyását.
Peking aggodalmának középpontjában az a több százmillió felhasználó áll, akik továbbra is az Alibabára támaszkodnak a vásárlás, a Tencentre a közösségi média és az életmód, az Antra pedig a fizetés és a pénzügyek terén. Mindezek a tevékenységek hatalmas mennyiségű adatot termelnek, amelyek hozzájárulnak e platformok dominanciájának megerősítéséhez. Peking mindezek felett ellenőrzést gyakorolt, és világossá tette, hogy minden új kezdeményezésnek összhangban kell állnia a prioritásaival. Ez kevesebb közvetítő alkalmazást és több kutatást jelent az élvonalbeli technológiák terén, a mesterséges intelligenciától a felhőalapú számítástechnikán át a fejlett félvezetőkig.
Peking világossá tette, hogy Kína technológiai jövőjét nem a videojátékokban és az online piactereken látja, hanem az USA-val folytatott geopolitikai rivalizálás szempontjából kulcsfontosságú iparágakban. A DeepSeek mellett a Baidutól a Tencentig minden nagyobb kínai technológiai vállalat pénzt áldoz olyan mesterséges intelligencia modellek kifejlesztésére, amelyek az iparág vezetőjével, az OpenAI GPT-jével vetekedhetnek. Mindazonáltal vannak vörös vonalak. A cégeknek óvakodniuk kell a verseny gyilkos túlkapásaitól, amelyek 2021 előtt az iparág nagy részét jellemezték. A szabályozók korlátokat állítottak fel a legújabb technológiákra, amelyek egyes esetekben világelső fejlesztések. A helyi kibertér felügyelet az adat- és nemzetbiztonságra hivatkozott a Didi vizsgálatának elsődleges okaként, és mostantól minden nagyobb, tengerentúli tőzsdei bevezetésre törekvő vállalat számára előírja az adatbiztonsági felülvizsgálatot.
Tágabb értelemben Xi kormánya a növekvő társadalmi egyenlőtlenségeket részben az internet fellendülésének tulajdonítja, különösen a világjárvány korszakában, és lépéseket tesz a közvélemény minden olyan elégedetlensége ellen, amely veszélyeztetheti a hatalmát. Ez vezetett a „közös jólét” programhoz, amely az ágazat számos vezetőjének tevékenységét irányítja, akik ígéretet tettek arra, hogy jobban bánnak a dolgozóikkal, és dollármilliárdokat adományoznak jótékony célokra. Következésképpen a vagyon felhalmozására és a riválisok szabotálására irányuló kísérletek - például az árak alákínálásával vagy a kereskedők exkluzív megállapodásokra kényszerítésével, ami a trösztellenes vizsgálatok kulcsfontosságú szempontja - továbbra is tiltott terület maradnak.
A megszorítás előtti idők növekedéséhez való visszatérés valószínűtlennek tűnik. 2020 előtt a technológiai szektorral szembeni laza pekingi hozzáállás lélegzetelállító tempóban hozott létre milliárdosokat és óriásvállalatokat. Az Alibaba, a Tencent és az Ant együttes piaci kapitalizációja abban az évben megközelítette a 2 billió dollárt - ezzel könnyedén megelőzték az olyan állami tulajdonú óriáscégeket, mint az Industrial & Commercial Bank of China Ltd., mint az ország legértékesebb vállalatai. De mióta a monopóliumok visszaszorítása megkezdődött az Alibaba több mint 500 milliárd dollárt veszített értékéből, a Tencent pedig több mint 300 milliárd dollárral zuhant 2021 januárja óta. Mára mindkettő a 2022-es mélypont felett van, de messze a korábbi csúcsok alatt.