SG.hu
Hiába készülnek világklasszis appok Kínában, ha saját vezetőik teszik tönkre azokat

A kínai internetes vállalatok és szorgalmas, leleményes szakembereik a cenzúra és a pekingi politikusok elhanyagolása ellenére is világszínvonalú termékeket állítanak elő.
A RedNote kínai közösségi médiaalkalmazás tele van aranyos, szívmelengető pillanatokkal, miután a múlt héten mintegy 500 000 amerikai felhasználó regisztrált rá, hogy tiltakozzon a TikTok fenyegető amerikai kormányzati betiltása ellen. A magukat „TikTok menekülteknek” nevező felhasználók macskás fotók és videók posztolásával fizettek „macskaadót”, hogy csatlakozhassanak a RedNote-hoz. Megannyi kérdésre válaszoltak új kínai barátaiktól: Igaz-e, hogy a vidéki Amerikában minden családnak van egy nagy farmja, egy hatalmas háza, legalább három gyereke és több nagy kutyája? Hogy az amerikaiaknak két munkahelyen kell dolgozniuk, hogy eltartsák magukat? Hogy az amerikaiak borzalmasak földrajzból, és sokan azt hiszik, hogy Afrika egy ország? Hogy a legtöbb amerikainak hetente két szabadnapja van?
Erre való az internet: összekötni az embereket. Ennél is fontosabb, hogy a RedNote megmutatta, mennyire versenyképes lehet egy véletlenszerű kínai közösségi médiaalkalmazás pusztán termékszempontból. Az egymilliárd fős online népesség és a szorgalmas, leleményes mérnökök serege révén a kínai internetes platformok világszínvonalúak a dizájn, a funkcionalitás és a felhasználói élmény terén - ezt bizonyítja a TikTok, vagy most a RedNote (kínaiul Xiaohongshu). De miért nem használják ezeket az alkalmazásokat többen Kínán kívül?
Egy ideig úgy tűnt, hogy a kínai internetes óriások készen állnak arra, hogy átvegyék a világuralmat. Az Alibaba 2014-ben lépett tőzsdei parkettre New Yorkban, a Didi 2016-ban vette át az Ubert Kínában, majd később a Facebook a WeChatet másolta le, és a Szilícium-völgyi Andreessen Horowitz cég egyik partnere a WeChat erejét hirdette. Egy időben a világ 10 legnagyobb internetes vállalatából piaci kapitalizáció alapján mérve 5 kínai volt. Mostanra a Tencent, a WeChatet létrehozó és a játékokkal foglalkozó vállalat maradt egyedül az élbolyban.
De a legnagyobb kínai internetes cégek még mindig olyan termékeket gyártanak, amelyek a világ bármelyikével felvehetik a versenyt. Alkalmazottaik keményebben dolgoznak, mint Szilícium-völgyi társaik: sokan "996-os” munkarendben dolgoznak, azaz a hét hat napján reggel 9-től este 9-ig. Az amerikai chipkorlátozások ellenére sikerült lenyűgöző fejlesztéseket végrehajtaniuk a mesterséges intelligencia területén. A világ azonban úgy tűnik, elfelejtette Kína internetes vezetőit, és inkább egy technológiai és geopolitikai fenyegetés részeként tekint rájuk. Az iparág nem váltotta be az ígéreteit. Hogy miért? Mi történt?
2017-ben még igaz volt a cikk, miszerint "A Nagy Tűzfal mögött a kínai internet virágzik”. Kína azért nem akarta cenzúrázni és másolni a nyugati vállalkozásokat, mert az ország olyan mértékben és sebességgel digitalizálódott, ami elképesztő. Abban az évben a Tencent bevétele 56 százalékkal nőtt, míg az Alibaba e-kereskedelmi óriás bevétele 60 százalékkal ugrott meg. A Didi közel 10 milliárd dolláros finanszírozást gyűjtött, főként nemzetközi befektetőktől. Mindezek egy emberöltővel ezelőtti eseményeknek tűnnek. Most sokkal nehezebb a kínai internetes cégek boldogulása.
Az ország a Mao-korszak óta a legsúlyosabb gazdasági visszaesést éli meg. Kevesen hisznek a kormány által 2024-re bejelentett 5 százalékos növekedési ütemben. A fogyasztói bizalom alacsony, évekig virágzó fogyasztói márkák veszítik el vásárlóikat az olcsóbb márkák javára. Ha egy ország gazdasága szenved, akkor az egyik pillérágazat nehezen tud jól teljesíteni. A technológiai vállalatok eredményei ezt tükrözik.
Mivel Kína népessége folyamatosan csökken - már a harmadik egymást követő évben csökkent -, a nagy technológiai platformok kifogynak az új felhasználókból. A WeChatet körülbelül 1,4 milliárd fiók van, ami többbb, mint a kínai lakosság. Még egy olyan másodvonalbeli közösségi médiaalkalmazás is, mint a RedNote - amely a fiatal, városi és tehetős női felhasználók körében a leginkább népszerű - több mint 300 millió felhasználót gyűjtött össze. Az ilyen vállalatok számára a nemzetközi terjeszkedés a következő természetes lépés. A ByteDance, a TikTok anyavállalata irigyelt szereplő az iparágban a tengerentúli leánycég sikere miatt, amely sokkal gyorsabban növekedett, mint a hazai részleg.
A TikTok betiltására irányuló amerikai törekvés azonban rávilágít arra, hogy a kínai internetes cégek számára milyen nehéz a tengerentúli terjeszkedés. Ahogy a Kínai Kommunista Párt egyre szorosabbra fűzi az ország magánszektora felett gyakorolt hatalmát, a világ számára egyre nehezebb a polgárok személyes adatait a kínai vállalatokra bízni, amelyek végső soron Pekingnek tartoznak felelősséggel.
Jó oka van annak, hogy a külvilág, beleértve az amerikai kormányt is, nem bízik ezekben a vállalatokban. Egy olyan országban, ahol a kormány mindenből sokat birtokol, és a hatalmat véletlenszerűen és gyakran kíméletlenül gyakorolja, a magánszektornak is óvatosnak kell lennie. Az internetes cégeket erősen korlátozzák, és a túlélés érdekében öncenzúrára kényszerülnek. Az elmúlt években kivétel nélkül az összes nagy cég alkalmazásait eltávolították az alkalmazásboltokból, vagy a szabályozó hatóságok megbírságolták őket, illetve fegyelmi büntetést szabtak ki rájuk.
Köztudott, hogy Kína vezetője, Hszi Csin-ping nem rajong a digitális szektorért, kivéve, ha azt a nemzeti megfiatalítás programjának előmozdítására használják. "A reálgazdaság egy nemzet gazdaságának alapja és gazdagságának forrása” - mondta 2018-ban. "A gazdasági fejlődés soha nem térhet el a reálgazdaságtól a virtuális gazdaságra való túlzott támaszkodás irányába”. Ebben a beszédben és más alkalmakkor is világossá tette Xi, hogy nagyobb hangsúlyt fektet a gyártásra, mint az internetre, és jobban kedveli az állami tulajdonú vállalatokat, mint a magánszektort.

Jack Ma egykor nagy ember volt, de hibázott: kritizálni kezdte a kínai rendszert
Ez adta meg az alaphangot az Alibaba, az Ant Group, a Didi és a Tencent videojáték-üzletágának 2020-as és 2021-es megvágásához. Az ország gazdaságát megbénító kemény "Zero Covid” korlátozások 2022-ben - évek óta először - pénzügyi veszteségbe sodorták a legnagyobb internetes cégeket. Szintén ez idő tájt a kínai kormány farkasharcos diplomáciája és az Oroszországgal kötött szövetsége számos országot arra kényszerített, hogy újragondolja Kínáról, mint a globális gazdaság fontos részéről alkotott véleményét. Egyesek már a demokratikus rendszerekre és a világbékére jelentett fenyegetést látnak benne. Számos nyugati országban romlott a Kínával kapcsolatos megítélés, és az egy évtizeddel ezelőttihez képest kevesebben szeretnének Kínába látogatni.
A kínai internetes cégek és befektetők egyre inkább az otthoni tekintélyelvű kormány és a külföldi gyanakvás, sőt ellenségeskedés közé szorulnak. A legtöbb nyugati befektető ma már úgy véli, hogy a kínai technológiai iparágba nem érdemes befektetni a geopolitikai feszültségek és az ország kiszámíthatatlan politikája miatt. A nyugati alapítványok és nyugdíjalapok nem adnak többé pénzt olyan kockázati tőkecégeknek, amelyek kínai startupokba fektetnek. A kínai befektetők azon generációja, akik a legsikeresebb technológiai vállalatok létrehozásában segítettek, inkább golfozni és túrázni kezdett.
A globális részvénypiacok befektetői ugyanilyen érdektelenek a kínai internetes cégek iránt. 2017-ben egy több mint 100 milliárd dollárt kezelő fedezeti alapnál a feltörekvő piaci állomány mintegy 40 százaléka kínai technológiai részvény volt. Most kevesebb mint 3 százalékuk van. Az az ökoszisztéma, amely a vibráló technológiai szektort ápolta, megtört. A kevesebb befektetés kevesebb induló vállalkozást, sokkal kevesebb tengerentúli tőzsdei bevezetést és az amerikai társaiknál jóval alacsonyabb részvényértékelést jelent. A RedNote, az amerikai TikTok-felhasználók által felkapott közösségi médiaalkalmazás 2013-ban alakult, és még nem került tőzsdére. Ezek a vállalatok továbbra is versenyképesek, de a világ szemében már nem relevánsak.
A RedNote kínai közösségi médiaalkalmazás tele van aranyos, szívmelengető pillanatokkal, miután a múlt héten mintegy 500 000 amerikai felhasználó regisztrált rá, hogy tiltakozzon a TikTok fenyegető amerikai kormányzati betiltása ellen. A magukat „TikTok menekülteknek” nevező felhasználók macskás fotók és videók posztolásával fizettek „macskaadót”, hogy csatlakozhassanak a RedNote-hoz. Megannyi kérdésre válaszoltak új kínai barátaiktól: Igaz-e, hogy a vidéki Amerikában minden családnak van egy nagy farmja, egy hatalmas háza, legalább három gyereke és több nagy kutyája? Hogy az amerikaiaknak két munkahelyen kell dolgozniuk, hogy eltartsák magukat? Hogy az amerikaiak borzalmasak földrajzból, és sokan azt hiszik, hogy Afrika egy ország? Hogy a legtöbb amerikainak hetente két szabadnapja van?
Erre való az internet: összekötni az embereket. Ennél is fontosabb, hogy a RedNote megmutatta, mennyire versenyképes lehet egy véletlenszerű kínai közösségi médiaalkalmazás pusztán termékszempontból. Az egymilliárd fős online népesség és a szorgalmas, leleményes mérnökök serege révén a kínai internetes platformok világszínvonalúak a dizájn, a funkcionalitás és a felhasználói élmény terén - ezt bizonyítja a TikTok, vagy most a RedNote (kínaiul Xiaohongshu). De miért nem használják ezeket az alkalmazásokat többen Kínán kívül?
Egy ideig úgy tűnt, hogy a kínai internetes óriások készen állnak arra, hogy átvegyék a világuralmat. Az Alibaba 2014-ben lépett tőzsdei parkettre New Yorkban, a Didi 2016-ban vette át az Ubert Kínában, majd később a Facebook a WeChatet másolta le, és a Szilícium-völgyi Andreessen Horowitz cég egyik partnere a WeChat erejét hirdette. Egy időben a világ 10 legnagyobb internetes vállalatából piaci kapitalizáció alapján mérve 5 kínai volt. Mostanra a Tencent, a WeChatet létrehozó és a játékokkal foglalkozó vállalat maradt egyedül az élbolyban.
De a legnagyobb kínai internetes cégek még mindig olyan termékeket gyártanak, amelyek a világ bármelyikével felvehetik a versenyt. Alkalmazottaik keményebben dolgoznak, mint Szilícium-völgyi társaik: sokan "996-os” munkarendben dolgoznak, azaz a hét hat napján reggel 9-től este 9-ig. Az amerikai chipkorlátozások ellenére sikerült lenyűgöző fejlesztéseket végrehajtaniuk a mesterséges intelligencia területén. A világ azonban úgy tűnik, elfelejtette Kína internetes vezetőit, és inkább egy technológiai és geopolitikai fenyegetés részeként tekint rájuk. Az iparág nem váltotta be az ígéreteit. Hogy miért? Mi történt?

2017-ben még igaz volt a cikk, miszerint "A Nagy Tűzfal mögött a kínai internet virágzik”. Kína azért nem akarta cenzúrázni és másolni a nyugati vállalkozásokat, mert az ország olyan mértékben és sebességgel digitalizálódott, ami elképesztő. Abban az évben a Tencent bevétele 56 százalékkal nőtt, míg az Alibaba e-kereskedelmi óriás bevétele 60 százalékkal ugrott meg. A Didi közel 10 milliárd dolláros finanszírozást gyűjtött, főként nemzetközi befektetőktől. Mindezek egy emberöltővel ezelőtti eseményeknek tűnnek. Most sokkal nehezebb a kínai internetes cégek boldogulása.
Az ország a Mao-korszak óta a legsúlyosabb gazdasági visszaesést éli meg. Kevesen hisznek a kormány által 2024-re bejelentett 5 százalékos növekedési ütemben. A fogyasztói bizalom alacsony, évekig virágzó fogyasztói márkák veszítik el vásárlóikat az olcsóbb márkák javára. Ha egy ország gazdasága szenved, akkor az egyik pillérágazat nehezen tud jól teljesíteni. A technológiai vállalatok eredményei ezt tükrözik.
Mivel Kína népessége folyamatosan csökken - már a harmadik egymást követő évben csökkent -, a nagy technológiai platformok kifogynak az új felhasználókból. A WeChatet körülbelül 1,4 milliárd fiók van, ami többbb, mint a kínai lakosság. Még egy olyan másodvonalbeli közösségi médiaalkalmazás is, mint a RedNote - amely a fiatal, városi és tehetős női felhasználók körében a leginkább népszerű - több mint 300 millió felhasználót gyűjtött össze. Az ilyen vállalatok számára a nemzetközi terjeszkedés a következő természetes lépés. A ByteDance, a TikTok anyavállalata irigyelt szereplő az iparágban a tengerentúli leánycég sikere miatt, amely sokkal gyorsabban növekedett, mint a hazai részleg.
A TikTok betiltására irányuló amerikai törekvés azonban rávilágít arra, hogy a kínai internetes cégek számára milyen nehéz a tengerentúli terjeszkedés. Ahogy a Kínai Kommunista Párt egyre szorosabbra fűzi az ország magánszektora felett gyakorolt hatalmát, a világ számára egyre nehezebb a polgárok személyes adatait a kínai vállalatokra bízni, amelyek végső soron Pekingnek tartoznak felelősséggel.
Jó oka van annak, hogy a külvilág, beleértve az amerikai kormányt is, nem bízik ezekben a vállalatokban. Egy olyan országban, ahol a kormány mindenből sokat birtokol, és a hatalmat véletlenszerűen és gyakran kíméletlenül gyakorolja, a magánszektornak is óvatosnak kell lennie. Az internetes cégeket erősen korlátozzák, és a túlélés érdekében öncenzúrára kényszerülnek. Az elmúlt években kivétel nélkül az összes nagy cég alkalmazásait eltávolították az alkalmazásboltokból, vagy a szabályozó hatóságok megbírságolták őket, illetve fegyelmi büntetést szabtak ki rájuk.
Köztudott, hogy Kína vezetője, Hszi Csin-ping nem rajong a digitális szektorért, kivéve, ha azt a nemzeti megfiatalítás programjának előmozdítására használják. "A reálgazdaság egy nemzet gazdaságának alapja és gazdagságának forrása” - mondta 2018-ban. "A gazdasági fejlődés soha nem térhet el a reálgazdaságtól a virtuális gazdaságra való túlzott támaszkodás irányába”. Ebben a beszédben és más alkalmakkor is világossá tette Xi, hogy nagyobb hangsúlyt fektet a gyártásra, mint az internetre, és jobban kedveli az állami tulajdonú vállalatokat, mint a magánszektort.

Jack Ma egykor nagy ember volt, de hibázott: kritizálni kezdte a kínai rendszert
Ez adta meg az alaphangot az Alibaba, az Ant Group, a Didi és a Tencent videojáték-üzletágának 2020-as és 2021-es megvágásához. Az ország gazdaságát megbénító kemény "Zero Covid” korlátozások 2022-ben - évek óta először - pénzügyi veszteségbe sodorták a legnagyobb internetes cégeket. Szintén ez idő tájt a kínai kormány farkasharcos diplomáciája és az Oroszországgal kötött szövetsége számos országot arra kényszerített, hogy újragondolja Kínáról, mint a globális gazdaság fontos részéről alkotott véleményét. Egyesek már a demokratikus rendszerekre és a világbékére jelentett fenyegetést látnak benne. Számos nyugati országban romlott a Kínával kapcsolatos megítélés, és az egy évtizeddel ezelőttihez képest kevesebben szeretnének Kínába látogatni.
A kínai internetes cégek és befektetők egyre inkább az otthoni tekintélyelvű kormány és a külföldi gyanakvás, sőt ellenségeskedés közé szorulnak. A legtöbb nyugati befektető ma már úgy véli, hogy a kínai technológiai iparágba nem érdemes befektetni a geopolitikai feszültségek és az ország kiszámíthatatlan politikája miatt. A nyugati alapítványok és nyugdíjalapok nem adnak többé pénzt olyan kockázati tőkecégeknek, amelyek kínai startupokba fektetnek. A kínai befektetők azon generációja, akik a legsikeresebb technológiai vállalatok létrehozásában segítettek, inkább golfozni és túrázni kezdett.
A globális részvénypiacok befektetői ugyanilyen érdektelenek a kínai internetes cégek iránt. 2017-ben egy több mint 100 milliárd dollárt kezelő fedezeti alapnál a feltörekvő piaci állomány mintegy 40 százaléka kínai technológiai részvény volt. Most kevesebb mint 3 százalékuk van. Az az ökoszisztéma, amely a vibráló technológiai szektort ápolta, megtört. A kevesebb befektetés kevesebb induló vállalkozást, sokkal kevesebb tengerentúli tőzsdei bevezetést és az amerikai társaiknál jóval alacsonyabb részvényértékelést jelent. A RedNote, az amerikai TikTok-felhasználók által felkapott közösségi médiaalkalmazás 2013-ban alakult, és még nem került tőzsdére. Ezek a vállalatok továbbra is versenyképesek, de a világ szemében már nem relevánsak.