SG.hu

Kína ásvány­korlátozása oda ütött a Nyugatnak, ahol az a legjobban fáj

Az európai és amerikai cégek a kritikus ásványi nyersanyag-ellátási láncok átalakításán fáradoznak.

Az augusztusban bejelentett pekingi antimon-exportkorlátozásokra hivatkozva a német vegyipari és fogyasztási cikkeket gyártó nagyvállalat, a Henkel a múlt hónapban közölte ügyfeleivel, hogy vis maiornak nyilvánította és felfüggesztette az autógyártók által széles körben használt négyféle ragasztó- és kenőanyag szállítását - derül ki egy november 8-i, ügyfeleknek írt leveléből. A Henkel az ezüstös fémet a Bonderite és Teroson márkanevű termékeihez használja, amelyek a vállalat ragasztástechnológiai részlegének alapvető részei, és amely tavaly 10,79 milliárd eurós bevételt hozott. "Beszállítóink arról értesítettek bennünket, hogy ezen nyersanyagok behozatala késik, amíg a kínai kormány el nem fogadja az engedélykérelmeket” - áll a levélben, amelyet két felsővezető írt alá. „Ennek következtében a Henkel az esetet vis maiornak nyilvánítja az említett termékek szállításaival kapcsolatban” - közölte a német vállalat, hozzátéve, hogy a kimaradás időtartamát nem tudja megjósolni.

A Henkel levele, valamint a több mint két tucat kereskedővel, bányászokkal, feldolgozókkal, végfelhasználókkal és ipari szakértőkkel folytatott újságírói interjúk Észak-Amerikában, Európában és Kínában aláhúzzák a pekingi kereskedelmi korlátozások okozta súlyos zavarokat, és rávilágítanak arra, hogy a nyugati szereplők hogyan küzdenek a kínai ellátási láncok helyettesítéséért. A levéllel kapcsolatban megkeresett Henkel közölte, hogy azon dolgozik, hogy támogassa ügyfeleit és alternatív beszerzési lehetőségeket találjon: „Nagyon szorosan figyelemmel kísérjük az antimon globális ellátási helyzetét, és arra törekszünk, hogy helyreállítsuk a megoldásokat ügyfeleink megrendeléseinek teljesítésére”.

A természetben ritka, de a katonai felszerelésekhez, például lőszerekhez, infravörös rakétákhoz, nukleáris fegyverekhez és éjjellátó szemüvegekhez nélkülözhetetlen antimon ára idén közel 230%-kal, tonnánként mintegy 39 000 dollárra emelkedett a rotterdami piacon. Kína a világ legnagyobb antimontermelője, és számos stratégiai fontosságú anyag gyártásában is meghatározó szerepet tölt be. Tavaly Peking korlátozta a félvezetőkhöz, napelemekhez és fegyverekhez használt gallium és germánium, valamint a grafit bizonyos fajtáinak - az elektromos járművek akkumulátorainak kulcsfontosságú összetevője - kivitelét is.

A kínai chipiparral szembeni újabb amerikai szigorításra válaszul Peking a héten tovább fokozta a nyomást, és teljes tilalmat rendelt el a gallium, a germánium és az antimon Egyesült Államokba irányuló exportjára. (A Henkel Michiganben gyártja a Bonderite-ot.) A pekingi korlátozások még sürgetőbbé teszik a nyugati szereplők számára, hogy csökkentsék a Kínából származó ásványi anyagoktól való függőségüket. A Perpetua Resources bányavállalat például amerikai kormányzati támogatással antimonbányát fejleszt Idahóban. Az új bányák fejlesztése azonban évekig is eltarthat, így az olyan szereplők, mint a Henkel, a gyakran költségesebb alternatívák keresésére kényszerülnek. "Felhívjuk figyelmét, hogy szoros kapcsolatban állunk beszállítóinkkal, és minden kereskedelmileg ésszerű eszközt felhasználunk globális ellátási láncunk kihasználására, hogy kezeljük ezt a helyzetet és támogassuk ügyfeleinket” - írta a Henkel a levélben.


Közben néhány nyugati bányász és feldolgozó megkezdte a kapacitásnövelést: miután Kína augusztusban bejelentette az antimon exportjának korlátozását, a United States Antimony (USAC), a fém egyetlen észak-amerikai feldolgozója tervbe vette, hogy növeli montanai kohójának termelését, amely eddig a kapacitás 50%-án működött. "A termelés növelésére vonatkozó döntésünket elsősorban a rotterdami antimon világpiaci árának több mint háromszorosára emelkedése váltotta ki” - mondta a vállalat elnöke, Gary Evans. A kínai korlátozások „jelentősen nagyobb keresletet teremtettek késztermékeink iránt” - tette hozzá.

A montanai telephelyen a bányászatot 1983-ban állították le, amikor olcsóbb volt az antimon beszerzése az Egyesült Államokon kívüli bányákból, és a vállalat szerint a környezetvédelmi korlátozások most már megakadályozzák az ottani kitermelést. Az USAC nem támaszkodik Kínára, és tárgyalásokat folytat arról, hogy már decemberben négy másik országtól és egy hazai beszállítótól kapja meg az anyagot - mondta Evans, aki versenyjogi okokból nem kívánta megnevezni őket.

Az ottawai székhelyű Northern Graphite Észak-Amerika egyetlen természetes pelyhes grafitot előállító vállalataként hirdeti magát. A cég megrendelései 50%-kal ugrottak meg a 2023 októberében bejelentett kínai grafitkorlátozások nyomán, mondta Hugues Jacquemin vezérigazgató. "Amikor tavaly decemberben életbe léptek az exportellenőrzések, eléggé megugrott a kereslet. Elkezdtük növelni a kapacitást” - mondta Jacquemin, akinek cége a québeci Lac des Iles-i bánya mellett Namíbiában és Ontarióban is fejleszt projekteket. A természetes bányászott grafit és a szintetikus grafit több mint 70%-a Kínából származik.

Mark Jensen, az American Resources ritkaföldfémek újrahasznosítására és finomítására szakosodott ReElement Technologies vezérigazgatója elmondta, hogy Kína legutóbbi exporttilalma azt jelenti, hogy a vállalat a héten tucatnyi hívást kapott amerikai bányászcégektől, akik cinkércet ajánlottak fel, amely a feldolgozás során germániumforrás lehet. Ezek a szállítmányok korábban Kínába mentek feldolgozásra, tekintettel az alacsonyabb munkaerőköltségekre és az eltérő környezetvédelmi előírásokra - mondta. "Megkerestük az ilyen nyersanyagok amerikai beszállítóit, hogy Kínába küldés helyett nekünk adják el ezeket a melléktermékeket, mivel most már mi vagyunk Kína alternatívája” - mondta Jensen.

A kanadai Teck Resources bányavállalat az alaszkai Red Dog cinkbányájában melléktermékként germániumot állít elő, és Észak-Amerikában az egyetlen beszállítója a fémnek. Most, hogy Kína blokkolta az Egyesült Államokba irányuló exportot a cég már tanulmányozza, hogy növelje-e a kritikus anyag termelését.

Kína exportkorlátozása számos stratégiai ásványi anyag árának emelkedését váltotta ki. A Kínán kívül eladott gallium 30-40%-kal volt drágább, mint a népköztársaságban 2024 első felében az egy évvel korábbihoz képest - közölte augusztusban a torontói székhelyű Neo Performance Materials, amely gyártási hulladékok újrahasznosításával állít elő galliumot. Kínában a korlátozások kiszorítottak néhány gyengébb szereplőt a piacról, mondták kereskedők és elemzők. Két kínai germániumkereskedő elmondta, hogy felhagytak az exporttal, mivel nem tudtak engedélyeket szerezni, vagy azért, mert a tengerentúli ügyfelek nem voltak hajlandóak konkrét adatokat szolgáltatni a végfelhasználókról, vagy azért, mert az Egyesült Államokból származnak.

A kínai vámadatok szerint még az Egyesült Államokat érintő legutóbbi pekingi korlátozások előtt sem szállítottak idén októberig kínai germániumot vagy galliumot az Egyesült Államokba. Ugyanebben az időszakban 2023-ban az Egyesült Államok volt az ásványi anyagok negyedik és ötödik legnagyobb exportpiaca. A végfelhasználók számára a kínai korlátozások aláhúzzák a kínálat diverzifikálásának fontosságát. "Ha kockázatmentesíteni akarjuk az iparágat, akkor azt több lábon állással lehet megtenni” - mondta Maxime Picat, a Stellantis autógyártó beszerzési vezetője. "Ha egymegoldású vállalat vagy, és tudod, hogy az akkumulátor-beszállítóid mind kínaiak vagy koreaiak, akkor veszélyben vagy.”

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dyra #11
    úgy hogy annyira kiszolgáltatottak vagyunk a többi országnak, hogy már szarni se tudnánk nélkülük. Nyersanyag, szolgáltatás, technológia. Tökmind1 mit nézünk.
    Utoljára szerkesztette: dyra, 2024.12.09. 12:33:24
  • traz #10
    "Persze, azért jó érzés látni, hogy lassan az amcsiknak is minden annyiba fog kerülni, mint nekünk :-) "

    Azért a saját arcodat is megnézheted majd a tükörben amikor rájössz hogy az hogy az amcsiknak annyiba fog kerülni mint nekünk, nálunk egy 50+%-os áremelkedés formájában jelentkezik majd... "háborúsköltségvetés!"
  • felemelő #9
    Vagyis mint látszik a globalizáció függőséget okoz mindenkinek és ezt el kellene fogadni, jól kellene kezelni minden félnek.
  • Tetsuo #8
    Hogy micsoda? Ásványkorlátozás és Windows-telepítés hogy jön össze?
  • csicso82 #7
    Már a kereskedelmi háború elején lehetett tudni, hogy ez bekövetkezhet, nekem úgy rémlik régebben is voltak már kisebb korlátozások stb.
    Tehát erre egy megoldás van (mert nem csak Kínában vannak ritkaföldfémek vagy bármilyen egyéb fém) hogy tetszik vagy sem de bővíteni/újranyitni kell a bányákat.
    Nyilván egy bezárt bányát újranyitni vagy akár új bányát nyitni időigényes hiszen képzett munkaerő sincs stb.
    Évek kellenek. Ezt kellett volna meglépni, de Kína mindenképpen jól jár:
    - ha nem nyitják a bányákat akkor ugye Kína diktál
    - ha megnyitják Kínának akkor is lesz hova eladni a cuccait de a nyugat irgalmatlan tőkét kénytelen invesztálni a bányászatban még az sem lehetetlen hogy mire megnyitják és felpörögne a termelés akkor Kína gondol egyet és újra (a nyugati ár feléért persze) árulni kezdi így megint értelmetlen lesz a nyugati bányák termelése.
    Ez egy csiki-csuki helyzet.
  • dyra #6
    Visszanyal a fagyi. Kar hogy mi is beszopjuk. It-ban dolgozok. Ott is kinéz egy ilyen nemzetközi support nélkül már windowst telepíteni se tudunk. Tragikomédia. Mind1 ez van.
  • Kotomicuki #5
    "csökkenő profit"

    Ilyenkor szokták a cég munkásainak a extra juttatásait megszüntetni és a fizetésüket csökkenteni, aztán, ha még így sincs meg a kellő profit, akkor mehet a gyárbezárás is - lásd pl. "német" országot.

    A befektető csak annyit tud, hogy ha itt nem megy, akkor majd ott fektet be. Nem érdekli az sem, hogy tulajdonképpen, ezzel a magatartással "csak" felprédálja maga alól a még működő gazdasági és társadalmi berendezkedést és ezzel önmagát is megfogja "szüntetni", ha a fennálló rendszer a végső tartalékait is felélve, végül összeomlik. Most ott tartanak, hogy elfogyott a belső "piac" és új, "kitermelhető" területek kellenek nekik a továbbéléshez.

    Ezért kéne nekik Oroszország, majd Kína is, mert ott még - általuk - érintetlenek a közelmúltban felépült, gazdasági elemek és - vágyálmukban - csak arra várnak, hogy a magukévá tehessék őket...

    Na, azért kéne erről az öngyilkos pályáról minél előbb letérni, hogy ne menjenek kárba az elmúlt évszázadok vívmányai és ne kelljen a kőkorszaktól újrakezdenie az emberiségnek, azaz nem a "klímaváltozás" jelenleg a legnagyobb problémánk...

    ---

    De kvp fórumtárs arról írt, hogy 100%-ban visszanyerhetők a ritkaföldfémek is a hulladékból, legfeljebb drágábban, mint ahogy eddig Kína adta őket.
    Akkor, ezek szerint, a környezetgazdálkodás még mindig csak egy szólam a klímarettegőknél, - normális és valóban hasznos - cselekvés meg nincs, még évtizedek múltán sem, mert a Kínával való szembefordulás sem most kezdődött...?!
  • Supra-III #4
    Azért azt ne feledjük el, hogy ez az áremelés fájni fog az amcsiknak. Szépen lassan mindenben meg fog jelenni az ár, aztán majd a csökkenő profittól el fognak indulni más lobbik is.
    Persze, azért jó érzés látni, hogy lassan az amcsiknak is minden annyiba fog kerülni, mint nekünk :-)
  • Tetsuo #3
    A környezetvédelmi károkozás hirtelen nem számít. Így megy ez...
  • Kryon #2
    Hogyne tudnák. Az eddig talpon maradt nyugati bányatársaságok most betegre keresik magukat, lesz pénz a kapacitások bővítésére, hogy majd jusson mindenkinek. Addig meg majd spórolnak a nyersanyaggal. A kínaiak pedig megehetik amijük van, mert ezekután senki sem fog rájuk támaszkodni...