SG.hu
Ausztráliából akarja behozni a kritikus nyersanyagokat az EU
Az Európai Bizottság stratégiai partnerséget fog kötni Ausztráliával a kritikus nyersanyagok terén, a cél, hogy az EU Kínán kívül más forrásokból is hozzájusson ezekhez az anyagokhoz. Kerstin Jorna, a Bizottság belső piacért, iparért, vállalkozásért és kkv-kért felelős főigazgatója elmondta, hogy négy partnerségi szerződés van tárgyalási szakaszban vagy aláírásra készen.
Az EU igyekszik csökkenteni a Kínától való függőségét a kritikus nyersanyagok tekintetében, amelyek kulcsfontosságúak a kontinens zöld és digitális céljai szempontjából. Az EU Tanácsa megadta végső jóváhagyását az ennek biztosítását célzó törvényhez (CRMA), amely az európai függetlenségi célok elérését célzó jogszabály. 17 stratégiai fontosságú elemet, például kobaltot és rezet, valamint 34 kritikus nyersanyagot tartalmazó, kibővített listát határoztak meg, amelybe a koksz is beletartozik. A jogszabály ambiciózus célokat tűz ki a stratégiai elemek ellátására: 2030-ra a kontinens éves fogyasztása legalább 10%-ban helyben kitermelt ásványokból, 40%-ban az EU-ban feldolgozott elemekből és 25%-ban újrahasznosított anyagokból fog állni. Ugyanezen időintervallumban egyetlen harmadik ország sem szállíthat a kulcsfontosságú anyagok bármelyikénél 65%-nál többet Európa éves fogyasztásából.
A törvénnyel összhangban az EU stratégiai partnerségeket köt az említett anyagokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében, legutóbb Norvégiával, most pedig Ausztrália van soron. A kritikus nyersanyagok közé tartozik az akkumulátorokban használt lítium és az elektronika számára létfontosságú ritkaföldfémek. Ausztrália gazdag lítiumban, és a két ország öt éve folytat tárgyalásokat egy kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásról, amely más áruk, például autók és marhahús importjának ellenőrzését is enyhítené. A kereskedelmi tárgyalások azonban 2023 novemberében meghiúsultak, állítólag a marhahús-ágazat miatt. A stratégiai partnerség általában az együttműködés néhány közös területét vázolja fel, nem pedig kereskedelmi feltételeket határoz meg. Az EU és Kanada stratégiai partnersége a kritikus nyersanyagok terén megközelíti a 10 milliárd eurót "a Kanadában a nyersanyagok és az akkumulátorok területén megvalósuló európai beruházások" terén.
A CRMA célja "egyszerűen az ellátási források diverzifikálása" - mondta egy tisztviselő. "Nagyon fontos kiemelni, hogy ez nem egy Kína ellenében történt döntés. Továbbra is sok anyagot fogunk vásárolni Kínától, és nagyon örülünk, hogy Kína folytatja gazdasági fejlődését azzal, hogy anyagokat ad el nekünk. Csak nem szeretnénk 99%-ban függeni a kínai ritkaföldfémektől, ahogy nem akarunk 71%-ban a dél-afrikai platinától vagy 90%-ban a Törökországból származó bórtól."
A CRMA egy sor ambiciózus célt tűzött ki az EU "stratégiai nyersanyagok" fogyasztására vonatkozóan az évtized végére. Az EU éves nyersanyag-fogyasztásának legfeljebb 65%-a származhat egyetlen nem uniós országból. A Bruegel uniós politikai agytröszt 2023 áprilisában közzétett tanulmánya szerint az EU Kínából származó importja öt anyag - bizmut, mangán, magnézium, kobalt és stroncium - esetében meghaladta ezt a küszöbértéket. Az EU két másik országból származó behozatal esetében is átlépte ugyanezt a határt: Törökországból a bórátok és a földpát, valamint az Egyesült Államokból a berillium esetében. Valdis Dombrovskis, a Bizottság alelnöke elmondta: "A kritikus nyersanyagok kereskedelmi forgalma erősen koncentrált", majd hozzátette: "Bár továbbra is támaszkodni fogunk az importra, masszívan diverzifikálnunk kell".
Egyre nő az aggodalom a kínai dominancia miatt a kritikus nyersanyagok piacán, ami különösen a feldolgozási szakaszra igaz. Jelenleg Kína finomítja a világ lítiumtermelésének közel 60%-át, amely a mobiltelefonok és elektromos járművek akkumulátorainak gyártásához használt kritikus elem. Kína adja a világ összes feldolgozott mangán és kobalt több mint felét, valamint a világ finomított ritkaföldfémjeinek 90%-át - ez a 17 elemet tartalmazó kategória, amelynek esetében az EU teljes mértékben importra támaszkodik. A szervezet gazdasági biztonságának megerősítésére és diverzifikálására irányuló uniós stratégiával összefüggésben a szakértők azt is megjegyezték, hogy a politikai döntéshozók tanulhatnak Peking saját stratégiáiból.
Peter Tom Jones, a KU Leuven Institute for Sustainable Metals and Minerals igazgatója szerint Európának követnie kellene Kína példáját, mivel sokat lehet tanulni belőle. "Tanulnunk kell az ilyen fajta stratégiai gondolkodást. A nyersanyagstratégia és az iparpolitika közötti kapcsolat abszolút létfontosságú. Mi nem vagyunk Kína, ez világos, de el kell ismernünk, hogy zseniális stratégiájuk van" - mondta. "Hosszú távú elképzeléseik vannak. Vertikálisan integráltak a bányától a tiszta technológiai végtermékekig. Ebben a rendszerben nincsenek silók" - jegyezte meg, megjegyezve, hogy ezzel szemben az európai ellátási lánc számos silóra oszlik. "A bányák - ha vannak ilyenek - a finomítók, a motorgyártás, a mágnesgyártás, az akkumulátorgyártás: ezek mind egyetlen egységet alkotnak egy nagyon összetett ellátási láncban".
Több uniós elemző és politikus elmúlt hónapokban tett megjegyzéseit megismételve Jones azt is mondta, hogy a világ most az "erőforrás-nacionalizmus és protekcionizmus" új korszakába lép. "Alapvetően a társadalom minden egyes szereplőjének, a politikai döntéshozóknak, a nem kormányzati szervezeteknek, az egyszerű civileknek, a vállalatok vezérigazgatóinak, az egyetemeknek - mindenkinek fel kell ébrednie, mert egy szakadék felé tartunk" - mondta.
A CRMA-törvényt hivatalosan mindössze két héttel azelőtt javasolták, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök 2023 márciusában felvázolta a blokk Kínával szembeni gazdasági és diplomáciai "kockázatmentesítési" stratégiáját. Von der Leyen akkor kifejezetten megemlítette, hogy Európa a ritkaföldfémek, a lítium és a magnézium tekintetében erősen függ Kínától, és ez volt a fő oka annak, hogy Európának csökkentenie kell függőségét. Említette továbbá Kína azon döntését, hogy 2010-ben csökkentette a Japánba irányuló ritkaföldfémek exportját, miután a kelet-kínai-tengeri vitatott szigetek miatt feszültség alakult ki. "Mélyen emlékszünk arra, ami Japán ritkaföldfém-importjával történt Kínából egy évtizeddel ezelőtt, amikor a két ország közötti külpolitikai feszültségek a Kelet-kínai-tengeren kiéleződtek."
Az EU törekvését tovább erősítette az idén bemutatott gazdasági biztonsági stratégiája, amely egy sor javaslatot vázolt fel, hogy exportkorlátozások és a közvetlen külföldi befektetések különböző ágazatokban történő átvilágítása révén csökkentse az egyes "aggodalomra okot adó országoktól" való függőséget.
Az EU igyekszik csökkenteni a Kínától való függőségét a kritikus nyersanyagok tekintetében, amelyek kulcsfontosságúak a kontinens zöld és digitális céljai szempontjából. Az EU Tanácsa megadta végső jóváhagyását az ennek biztosítását célzó törvényhez (CRMA), amely az európai függetlenségi célok elérését célzó jogszabály. 17 stratégiai fontosságú elemet, például kobaltot és rezet, valamint 34 kritikus nyersanyagot tartalmazó, kibővített listát határoztak meg, amelybe a koksz is beletartozik. A jogszabály ambiciózus célokat tűz ki a stratégiai elemek ellátására: 2030-ra a kontinens éves fogyasztása legalább 10%-ban helyben kitermelt ásványokból, 40%-ban az EU-ban feldolgozott elemekből és 25%-ban újrahasznosított anyagokból fog állni. Ugyanezen időintervallumban egyetlen harmadik ország sem szállíthat a kulcsfontosságú anyagok bármelyikénél 65%-nál többet Európa éves fogyasztásából.
A törvénnyel összhangban az EU stratégiai partnerségeket köt az említett anyagokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében, legutóbb Norvégiával, most pedig Ausztrália van soron. A kritikus nyersanyagok közé tartozik az akkumulátorokban használt lítium és az elektronika számára létfontosságú ritkaföldfémek. Ausztrália gazdag lítiumban, és a két ország öt éve folytat tárgyalásokat egy kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásról, amely más áruk, például autók és marhahús importjának ellenőrzését is enyhítené. A kereskedelmi tárgyalások azonban 2023 novemberében meghiúsultak, állítólag a marhahús-ágazat miatt. A stratégiai partnerség általában az együttműködés néhány közös területét vázolja fel, nem pedig kereskedelmi feltételeket határoz meg. Az EU és Kanada stratégiai partnersége a kritikus nyersanyagok terén megközelíti a 10 milliárd eurót "a Kanadában a nyersanyagok és az akkumulátorok területén megvalósuló európai beruházások" terén.
A CRMA célja "egyszerűen az ellátási források diverzifikálása" - mondta egy tisztviselő. "Nagyon fontos kiemelni, hogy ez nem egy Kína ellenében történt döntés. Továbbra is sok anyagot fogunk vásárolni Kínától, és nagyon örülünk, hogy Kína folytatja gazdasági fejlődését azzal, hogy anyagokat ad el nekünk. Csak nem szeretnénk 99%-ban függeni a kínai ritkaföldfémektől, ahogy nem akarunk 71%-ban a dél-afrikai platinától vagy 90%-ban a Törökországból származó bórtól."
A CRMA egy sor ambiciózus célt tűzött ki az EU "stratégiai nyersanyagok" fogyasztására vonatkozóan az évtized végére. Az EU éves nyersanyag-fogyasztásának legfeljebb 65%-a származhat egyetlen nem uniós országból. A Bruegel uniós politikai agytröszt 2023 áprilisában közzétett tanulmánya szerint az EU Kínából származó importja öt anyag - bizmut, mangán, magnézium, kobalt és stroncium - esetében meghaladta ezt a küszöbértéket. Az EU két másik országból származó behozatal esetében is átlépte ugyanezt a határt: Törökországból a bórátok és a földpát, valamint az Egyesült Államokból a berillium esetében. Valdis Dombrovskis, a Bizottság alelnöke elmondta: "A kritikus nyersanyagok kereskedelmi forgalma erősen koncentrált", majd hozzátette: "Bár továbbra is támaszkodni fogunk az importra, masszívan diverzifikálnunk kell".
Egyre nő az aggodalom a kínai dominancia miatt a kritikus nyersanyagok piacán, ami különösen a feldolgozási szakaszra igaz. Jelenleg Kína finomítja a világ lítiumtermelésének közel 60%-át, amely a mobiltelefonok és elektromos járművek akkumulátorainak gyártásához használt kritikus elem. Kína adja a világ összes feldolgozott mangán és kobalt több mint felét, valamint a világ finomított ritkaföldfémjeinek 90%-át - ez a 17 elemet tartalmazó kategória, amelynek esetében az EU teljes mértékben importra támaszkodik. A szervezet gazdasági biztonságának megerősítésére és diverzifikálására irányuló uniós stratégiával összefüggésben a szakértők azt is megjegyezték, hogy a politikai döntéshozók tanulhatnak Peking saját stratégiáiból.
Peter Tom Jones, a KU Leuven Institute for Sustainable Metals and Minerals igazgatója szerint Európának követnie kellene Kína példáját, mivel sokat lehet tanulni belőle. "Tanulnunk kell az ilyen fajta stratégiai gondolkodást. A nyersanyagstratégia és az iparpolitika közötti kapcsolat abszolút létfontosságú. Mi nem vagyunk Kína, ez világos, de el kell ismernünk, hogy zseniális stratégiájuk van" - mondta. "Hosszú távú elképzeléseik vannak. Vertikálisan integráltak a bányától a tiszta technológiai végtermékekig. Ebben a rendszerben nincsenek silók" - jegyezte meg, megjegyezve, hogy ezzel szemben az európai ellátási lánc számos silóra oszlik. "A bányák - ha vannak ilyenek - a finomítók, a motorgyártás, a mágnesgyártás, az akkumulátorgyártás: ezek mind egyetlen egységet alkotnak egy nagyon összetett ellátási láncban".
Több uniós elemző és politikus elmúlt hónapokban tett megjegyzéseit megismételve Jones azt is mondta, hogy a világ most az "erőforrás-nacionalizmus és protekcionizmus" új korszakába lép. "Alapvetően a társadalom minden egyes szereplőjének, a politikai döntéshozóknak, a nem kormányzati szervezeteknek, az egyszerű civileknek, a vállalatok vezérigazgatóinak, az egyetemeknek - mindenkinek fel kell ébrednie, mert egy szakadék felé tartunk" - mondta.
A CRMA-törvényt hivatalosan mindössze két héttel azelőtt javasolták, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök 2023 márciusában felvázolta a blokk Kínával szembeni gazdasági és diplomáciai "kockázatmentesítési" stratégiáját. Von der Leyen akkor kifejezetten megemlítette, hogy Európa a ritkaföldfémek, a lítium és a magnézium tekintetében erősen függ Kínától, és ez volt a fő oka annak, hogy Európának csökkentenie kell függőségét. Említette továbbá Kína azon döntését, hogy 2010-ben csökkentette a Japánba irányuló ritkaföldfémek exportját, miután a kelet-kínai-tengeri vitatott szigetek miatt feszültség alakult ki. "Mélyen emlékszünk arra, ami Japán ritkaföldfém-importjával történt Kínából egy évtizeddel ezelőtt, amikor a két ország közötti külpolitikai feszültségek a Kelet-kínai-tengeren kiéleződtek."
Az EU törekvését tovább erősítette az idén bemutatott gazdasági biztonsági stratégiája, amely egy sor javaslatot vázolt fel, hogy exportkorlátozások és a közvetlen külföldi befektetések különböző ágazatokban történő átvilágítása révén csökkentse az egyes "aggodalomra okot adó országoktól" való függőséget.