Berta Sándor

Ukrajna mentheti meg az EU-t a ritkaföldfémek hiányától

Az európai nyersanyag szövetség általuk biztosítaná a szükséges ásványokat az elektromos autókhoz és a digitális készülékekhez.

Maros Sefcovic, az Európai Unió intézményközi kapcsolatokért felelős biztosa, aki egyben az Európai Bizottság alelnöke tavaly október elején jelentette be, hogy egy új nyersanyag szövetséget hoznak létre a ritkaföldfémek, elsősorban a bárium, a bizmut, a gallium, a germánium, az indium, a kobalt, a lítium és a niobium, s más fontos nyersanyagok ellátásának hosszú távú biztosítására. A cél az, hogy megakadályozzák, hogy a területen ellátási problémák merüljenek fel. A politikus közölte, hogy Európának biztosítania kell a stratégiai nyersanyag-autonómiáját, mert a kérdésben nem akar függeni sem Kínától, sem más államtól.

Sefcovic most Ukrajnába látogatott, ahol elmondta, hogy az Európai Unió hivatalosan is meghívja Ukrajnát, hogy lépjen be az Európai Nyersanyag Szövetségbe. Az ukrajnai ásványokat kitermelő és újrahasznosító láncot szeretnének létrehozni az európai elektromos autó- és digitális eszközpiac ellátására. Az európai biztos erről megállapodást is aláírt Denisz Anatolijovics Smihal ukrán miniszterelnökkel.

Sefirovic azt nyilatkozta, hogy úgy döntöttek, hogy új fejezetet nyitnak az európai uniós-ukrán stratégiai kapcsolatban - egy a nyersanyagokat, valamint a zöld és a digitális technológiákat érintő szorosabb együttműködés formájában. A politikus rámutatott, hogy az Európai Unió számára kulcsfontosságú 30 ásványból 21 megtalálható Ukrajnában, köztük van a kobalt, a lítium, a mangán, továbbá az országban a világszerte használt 120 anyagból 117-et termelnek ki.

Sefcovic kiemelte, hogy hiszik, hogy Ukrajna nagyon értékes partner lehet az európai Unióban kiépített új ökorendszer teljes értékteremtő láncában. Segíteni akarnak az államnak abban, hogy hozzáigazíthassa a bányászati szabályokat az EU előírásaihoz, s elkötelezhesse magát a legmagasabb szintű környezetvédelmi, szociális és kormányzati szabványok mellett. Az ország 2022-től 750 000 euró műszaki támogatást kap és a helyi vállalatokat, illetve egyetemeket meghívják a Horizon Europe európai kutatási és innovációs keretprogramban való részvételre. Az ukrán cégek új hitel- és finanszírozási lehetőségeket használhatnak majd, azokat a forrásokat az Európai Befektetési Bank (EIB) és Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) biztosítja.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • morguldae #6
    Talán fel kéne már adni a fogyasztói társadalom elképzelést, és hosszan tartó termékeket kéne gyártani legalább 20 évre! Mert lehetne ugyan is ilyet is, nem hogy egy-két évre gyártjuk a szart oszt paraszt vegyél utána újat megint. Akkor lehet nem kéne ennyi nyersanyag. Meg talán élhetőbb lenne a világ.
  • Major #5
    @kvp Az EU-nak nincs közös hadserege, a NATO pedig nem gazdasági társulás. Nem értem, miért kell összemosni a kettőt.
  • Major #4
    @noland "...és nem a magyarokon vezetnék le a sikertelenségüket." - Akkor már nem csak Brüsszelel, hanem Ukrajnával is háborúban állunk?
    Utoljára szerkesztette: Major, 2021.07.16. 10:26:09
  • barret #3
    Ez remek! Már csak Putyintól kell engedélyt kérniük :)
  • kvp #2
    Ukrajna alapvetoen a ritkafoldfemek es az oriasi termofoldek miatt lenne fontos az EU-nak. Viszont tul kozel van oroszorszaghoz, igy az oroszok idegesek lesznek, ha megjelenik az ukran-orosz hataron a NATO. Ezert alakiottak ki a kvazi DMZ-kent kezelt donyecki teruleteket.
  • noland #1
    Na, az jó lenne, ha igaz lenne és megvalósulna. Ráférne a gazdaságukra egy vérfrissítés. Talán kicsit meggazdagodnának és nem a magyarokon vezetnék le a sikertelenségüket.