Svéd ritkaföldfém-lelőhely mentheti meg az EU-t

Megszűnhet a területen Európa Kínától való függősége.

Az 1890-ben alapított Luossavaara Kiirunavaara Akktiebolag (LKAB) svéd bányatársaság jelentős ritkaföldfém-lelőhelyeket azonosított Kiruna térségében. A cég munkatársai olyan fémeket találtak, amelyek nélkülözhetetlenek az elektromos járművek és szélturbinák gyártásához. A sikeres próbafúrásokat követően a vállalat egymillió tonna ritkaföldfém-oxidot meghaladó nyersanyag-készletről számolt be és ezáltal ez a legnagyobb ismert ilyen jellegű lelőhely Európában.

"Ez jó hír, nemcsak az LKAB, a régió és a svéd emberek, hanem Európa számára is. Ez a ritkaföldfémek legnagyobb ismert lelőhelye a világnak ezen a részén és jelentős építőköve lehet a zöld átmenethez elengedhetetlenül szükséges kritikus nyersanyagok előállításának. Ellátási problémával állunk szemben. Bányák nélkül nem létezhetnek elektromos járművek" - jelentette ki Jan Moström, az LKAB elnök-vezérigazgatója.

Európában jelenleg nem bányásznak ritkaföldfémeket, ugyanakkor a villamosítás következtében a kereslet várhatóan drámaian megnő, ami globális hiányhoz fog vezetni, ráadásul mindez növekvő geopolitikai feszültségek idején történik. Az Európai Bizottság értékelése szerint 2030-ra várhatóan több mint ötszörösére nő többek között az elektromos autók és a szélturbinák miatt a ritkaföldfémek iránti kereslet. Ma Európa ezen ásványi anyagok importjától nagyon függ. A piacot teljes mértékben Kína uralja, ami növeli az európai ipar sebezhetőségét.


"A villamosítás, az Európai Unió önellátása, valamint az Oroszországtól és a Kínától való függetlenedés a bányákban fog kezdődni. Meg kell erősítenünk az európai ipari értékláncokat és valódi lehetőségeket kell teremtenünk társadalmaink villamosításához. A politikának meg kell teremtenie az ipar számára a feltételeket a zöld és fosszilis energiaforrásoktól mentes termelésre való átálláshoz. Ebben a svéd bányaipar sokat tud nyújtani. Az átállás végrehajtásához nagy szükség van ilyen ásványi anyagokra" - emelte ki Ebba Busch svéd energiaügyi, üzleti és ipari miniszter.

Ugyanakkor hosszú az út a tényleges kitermelésig. Az első lépés a Per Geijer lelőhelyre vonatkozó kitermelési koncessziós kérelem benyújtása, hogy a lelőhelyet és a bányászat feltételeit tüzetesebben is megvizsgálhassák. A tervek szerint a kitermelési koncesszió iránti kérelmet már az idén be lehet nyújtani. Az LKAB már megkezdte egy több kilométer hosszú járat előkészítését körülbelül 700 méter mélységben. A járat a meglévő kirunai bányából vezet majd az új lelőhely felé.

"Már most komoly beruházásokat hajtunk végre a továbblépés érdekében, és arra számítunk, hogy a lelőhely és a jövedelmező és fenntartható bányászat feltételeinek vizsgálata több évet vesz igénybe. Nagyok a földhasználattal és a hatásokkal kapcsolatos kihívások, amelyek a bányává történő fejlesztéssel kapcsolatban fennállnak és amelyeket elemezni kell, hogy lássuk, hogyan kerülhetjük el, minimalizálhatjuk és kompenzálhatjuk azokat. Csak ezután folytathatjuk a környezetvédelmi felülvizsgálati kérelmet és kérhetjük az engedélyt."


"Amennyiben megnézzük, hogyan működtek más engedélyezési eljárások az iparágunkban, akkor legalább 10-15 esztendőbe telik, mire ténylegesen elkezdhetjük a bányászatot és nyersanyagot szállíthatunk a piacra. S akkor Kirunáról beszélünk, ahol az LKAB már több mint 130 éve bányászik ércet. Döntő jelentőségű, hogy az Európai Bizottság erre a kérdésre összpontosít, hogy biztosítsa a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférést, és készül a kritikus nyersanyagokról egy új törvény, ezen a Bizottság most dolgozik. Meg kell változtatnunk az engedélyezési eljárásokat, hogy biztosítsuk az ilyen típusú nyersanyagok fokozott bányászatát Európában. A hozzáférés ma mind az európai ipar versenyképessége, mind az éghajlatváltás szempontjából döntő kockázati tényező" - hangsúlyozta Jan Moström.

Az LKAB Kirunában és Gällivaréban folyó feltárásának eredményeit tavaly tavasszal mutatták be. A Per Geijer lelőhely a Kirunában már meglévő üzemek közvetlen közelében található. Kiterjedtebb vizsgálatok azt mutatták, hogy a magas vastartalmú ásványkincsek mennyisége 400 millió tonnáról 500 millió tonna fölé emelkedik és hogy a Per Geijer lelőhely akár hétszer annyi foszfort tartalmaz, mint azok az érctestek, amelyeket az LKAB ma Kirunában bányászik. A foszfor az élelmiszer-termeléshez szükséges ásványi műtrágyák három tápanyagának egyike és szerepel az EU kritikus ásványi anyagok listáján.

A több mint egymillió tonna ritkaföldfém-oxid elegendő ahhoz, hogy az Európai Unió jövőbeli igényeinek nagy részét kielégítsék az elektromotorokhoz szükséges állandó mágnesek gyártásához. A ritkaföldfémek a foszforral együtt fordulnak elő az apatit ásványban, ami főként vasérclelőhely és ezért melléktermékként keletkezhet. Ez teljesen más lehetőségeket teremt az esetleges versenyképes bányászat számára is. "Az LKAB már tervez egy ipari parkot Luleaban, amely a foszfor, a ritkaföldfémek és a fluor kitermelésére és feldolgozására szolgáló új technológiával rendelkezik a mai meglévő bányászati termelésre alapozva. Ott az anyagot, ahelyett, hogy lerakásra kerülne, új, fenntartható termékek előállítására lehet felhasználni. A termelés megkezdését 2027-re tervezik" - nyilatkozta Leif Boström, az LKAB speciális termékek üzletágának vezető alelnöke.

A svéd konszern Európa vasércének 80 százalékát termeli ki és élen jár a vas- és acélipar átalakításában. Az 1980-as évek óta az LKAB az ipari ásványi anyagok ágazatában is aktív a Special Products részlegén keresztül, amely több mint 30 ásványi anyagot állít elő és dolgoz fel. Az Európai Unióban 2035-től tilos lesz a benzin- és dízelüzemű járművek értékesítése. Egy elektromos autó hatszor több ásványi anyagot igényel, mint egy hagyományos gépkocsi.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • PLaci #10
    Az olyan apróságok, mint a tények ne zavarjanak. Európában a háború előtti árak szintjére esett a földgáz ára.
  • nlght #9
    Ha az az érved hogy drága, akkor annál sokkal nagyobb tényező, hogy Kína zsarolási potenciáljából eredő láncot le tudjuk rázni magunkról. Szerintem könnyen látható, hogy mivel járunk jobban.
  • grobs #8
    10-15 év normális esetben. Az orosz gázról való leválásra hasonló tervek voltak teljes leválás nélkül. Aztán fél év alatt meg kellett oldani. Volt költsége a kapkodásnak, de a legtöbb ország megoldotta, és a gáz ár 1,5 éves minimumon van.
    Az, hogy ez a mi gázárunkban nem látszik az nem ez EU baja.

    Ha kína is átmegy berserker-be akkor ez is fel fog gyorsulni. Ott sokkal nagyobb gond lesz, hogy a piac kiesik. Az orosz gazdaság lepattintása is fajdalmas volt, pedig csak egy kis gazdaságról volt szó. Kína egy nagyságrenddel nagyobb minden tekintetben. A konfrontáció viszont elkerülhetetlen ... de biztos lesznek akik majd akkor is meglepődnek. Mint a MÁV minden évben amikor leesik az első hó.
  • RJoco #7
    Szép tervek. Ahogy a csip ipar fellendítése is Európában.
    Bár arrafele biztos vannak szakképzett emberek (bányászok), nem úgy, mint a csip ipar számára.
    És biztos, hogy jó áron is dolgoznak, nem úgy, mint Kínában.
    Szóval igen. Tök jó, hogy majd egyszer lesz ilyen bánya, kérdés, hogy mibe fog kerülni a kitermelt anyagokból épített eszköz.
    Erőltetik az elektromos autót is, erre most emelték a villanyomat majdnem a duplájára. Erősen meggondolandó, hogy elektromos autót vegyek.
    A jelenlegi állapotokat nézve 2034 nagyon jó év lesz a robbanómotoros járművek eladása szempontjából. Feltéve, ha lesz beléjük csip.
  • NEXUS6 #6
    10-15- év mire sikerül beüzemelni az új bányát, és feldolgozó üzemet. Addig a kínaiak gennyesre keresik magukat rajtunk, mert addig még nekik fizetünk, nyilván a kereslet miatt magas árat. Majd beüzemeljük a saját kapacitásunkat, ami természetes piaci reakcióként leviszi a piaci árat, amire a kínaiak is rátesznek, aminek hatására 1-2 éven belül csődbe megy az egész (ahogy az amcsi, talán ausztrál üzemek, bányák is csődbe mentek). És pontosan ott vagyunk mint most.

    Hajrá EU! Vessünk véget a bűnös globalizációnak!
  • barret #5
    EU-nak terv szerint letelt.Mit kell ezen szépíteni? Elvégeztetett.
  • dyra #4
    majd a környezetvédők megakadályozzák.
  • 0Fritz #3
    Kiváltva a földgáz, igen... négyszeres LNG áron. Úgy nem nehéz bármit is "kiváltani".
    Kínának elég nagy a belső és ázsiai piaca ahhoz, hogy abból is vígan megéljenek, mi meg majd fizethetünk hős megmentőinknek.

    A lényeg, hogy "Megmutattuk nekik!"

  • PLaci #2
    Kína úgy jár, mint a ruszkik a földgázzal: Addig izmoznak, amíg ki nem lesznek váltva, utána meg pislognak.
  • Gabbbbbbbbbbbb #1
    Lehet is építeni a NATO támaszpontot közvetlen oda mellé :-)