20-30 év múlva jelenthet megoldást a kirunai ritkaföldfém-lelőhely

A kitermelés mellett a feldolgozás is komoly kihívást jelent.

Nemrég vált ismertté, hogy az 1890-ben alapított Luossavaara Kiirunavaara Akktiebolag (LKAB) svéd bányatársaság jelentős ritkaföldfém-lelőhelyeket azonosított Kiruna térségében. A sikeres próbafúrásokat követően a vállalat egymillió tonna ritkaföldfém-oxidot meghaladó nyersanyag-készletről számolt be. Ez a legnagyobb ismert ilyen jellegű lelőhely Európában. Harald Elsner geológus, a hannoveri Szövetségi Földtudományi és Természeti Erőforrás Intézet munkatársa elmagyarázta a lelőhely jelentőségét, de arra is felhívta a figyelmet, hogy csak hosszú távon jelenthet megoldást. Az LKAB már január elején bejelentette, hogy egymilliárd eurót fektet be a ritkaföldfémek és a foszfor kitermelésébe.

"Kiruna közelében már több mint 130 éve bányásznak vasércet, amely az apatit ásvány formájában előforduló foszfátokkal együtt van jelen. Az apatitban viszont ritkaföldfémek találhatók. Ez persze nem csak az idei év óta, hanem évtizedek óta ismert. Az LKAB-nak a Luleai Egyetemmel már régóta van egy kutatási projektje, amelynek célja annak vizsgálata, hogyan lehet ezt a foszfátásványt, az apatitot elválasztani a vasérctől, hogy aztán a ritkaföldfémeket is megpróbáljuk elválasztani ezekből a foszfátásvány-koncentrátumokból. A bányatársaság azért csak most jelentette be a hírt, mert kihasználta az új svéd EU-elnökséget és az ott kihelyezett bizottsági ülést erre a célra."

"Az LKAB korábban részesedést szerzett a norvég REEtec cégben, amely jelenleg egy kísérleti üzemet épít a ritkaföldfémek kinyerésére. Ehhez azonban először egy kanadai bányából vesznek ércet, amely - tudomásunk szerint - még nem is létezik. Kezdetben 720 tonna ritkaföldfém-oxidot akarnak belőle előállítani, ami az európai igény 5 százalékát teszi ki. 2027-től kezdve a kirunai anyag kerül előtérbe. A Per Geijer lelőhelyen egyelőre csak próbafúrásokat végeztek és még legalább 10-15 évbe telik, mire részletesen feltárják, engedélyt adnak rá és megépítik az aknát. Aztán meg kell építeni a ritkaföldfémek kitermelésére szolgáló üzemet, ami szintén további négy-öt esztendőt vesz igénybe, amíg problémamentesen működik" - jelentette ki a szakember.

Harald Elsner hozzátette, hogy két tucat ilyen lelőhely van a világon. A legközelebbi Grönlandon van, ahol két nagy lelőhely van, az egyik közel 5 millió, a másik 6,5 millió tonna ritkaföldfém-oxidot tartalmaz. Ezek közé tartoznak a nehéz ritkaföldfémek is, amelyek közül a diszprózium különösen fontos az energiaátalakítás szempontjából. A grönlandi lelőhelyeket is jól feltárták és már vannak feldolgozási tervek. Ami hiányzik, azok a befektetések, amelyek betétenként körülbelül egymilliárd dollárt tesznek ki. A globális tartalékok, azaz a jelenleg bányászható és kitermelhető mennyiség körülbelül 170 évre elegendő. Továbbá van egy lelőhely Németországban, az észak-szászországi Delitzsch melletti Storkwitzban. Ez az egyik legkisebb ismert lelőhely a világon, ami megmagyarázza, hogy miért nem bányásszák: nem nyereséges. Emellett találhatók más lelőhelyek Európában, többek között Törökországban, Portugáliában, Görögországban és mindenekelőtt Norvégiában, Svédországban és Finnországban.

"A magas beruházási költségek mellett az az egyik probléma, hogy ezekhez a lelőhelyekhez hosszú értéklánc kapcsolódik. Az utóbbi akkor kezdődik, amikor az ércet kitermelik a földből. Ezután a ritkaföldfém-ásványokat el kell különíteni és fel kell dolgozni, miközben a kísérő nehézfémek általában nem érdekesek. Az urán és a tórium például még problémát is jelent. Ezt követően egy kevert ritkaföldfém-koncentrátumot kapunk, amelyben mind a 16 elem jelen van, amelyeket el kell választani egymástól."

"A nehéz ritkaföldfémek szétválasztása különösen nehéz és csak Kínában lehetséges, amely az egyetlen ország, amely rendelkezik a szükséges tudással és tapasztalattal. Nagyon kevés kivételtől eltekintve - és ezek csak a könnyű ritkaföldfémeket érintik - csak a kínaiak sajátították el a nagy tisztaságú elemek utólagos dúsítását. Csak ezután lehet őket ötvözni, majd állandó mágnesek formájában felhasználni például az elektronikai ipar alkatrészeiben. Az ércbányászattól a késztermékig a ritkaföldfémeket ezért többször is át kell szállítani az országhatárokon" - emelte ki a gazdasági geológus.

A hannoveri Szövetségi Földtudományi és Természeti Erőforrás Intézet munkatársa rámutatott, hogy a svédek megpróbálnak egy saját üzemet építeni Svédországban vagy Norvégiában a könnyű ritkaföldfémek szétválasztására, elkülönítésére és dúsítására. A még ott lévő nehézfémeket Kínába kell küldeniük. Az ilyen üzemek rendkívül összetettek és csak egy ásványi anyagra tervezték őket. Jelenleg nincs olyan üzem a világon, amely a ritkaföldfémeket elválasztaná a Svédországból származó foszfátércből. Ez azt jelenti, hogy a nulláról kell kezdeni a folyamatot és 20-30 évbe fog telni, mire az új lelőhelyből származó ritkaföldfém-tartalmat Európában felhasználják. Amennyiben Svédországban lenne egy ilyen üzem, már most is lehetne termelni, mert a vasércbányászatban már 130 éve kibányásszák ezt az anyagot.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Nem érkezett még hozzászólás. Legyél Te az első!