SG.hu

Kína korlátozza a chipek gyártásához szükséges nyersanyagok kivitelét

Visszavágnak a korlátozások miatt, exportellenőrzést vezetnek be a gallium- és germániumtermékekre vonatkozóan. Elemzők a lépést megtorló intézkedésnek, az amerikai-kínai chipvitában tett válasznak tekintik. A cégek sietnek engedélyeket kérni, készleteket felhalmozni, mert félő, hogy a ritkaföldfémek exportjának korlátozása lehet a következő lépés. Az intézkedés üzenetjellegét mutatja, hogy azt közvetlenül Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminiszterének pekingi látogatása előtt jelentették be.

A kínai kereskedelmi minisztérium közölte, hogy a nemzetbiztonság védelme érdekében augusztus 1-jétől nyolc gallium- és hat germániumtermék kivitelét ellenőrzi. A chipekben, a napelemekben, az elektromos járművekben és a csúcstechnológiai iparágakban széles körben használt fémek exportjának korlátozása az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború válaszlépése, mely potenciálisan zavarokat okozhat a globális ellátási láncokban. Elemzők szerint ez a lépés visszacsapás az Egyesült Államok fokozódó erőfeszítéseire, amelyekkel Kína technológiai fejlődését próbálják megfékezni. A germániumot optikai kábelekhez és az infravörös kamerák lencséinek gyártásához használják. Mindkettő szerepel az Európai Unió kritikus nyersanyagainak listáján, amelyeket "Európa gazdasága szempontjából létfontosságúnak" tartanak.

"Kína ott csapott le az amerikai kereskedelmi korlátozásokra, ahol fáj" - mondta Peter Arkell, a Kínában bányákat tulajdonló cégek szövetségének (Global Mining Association of China, GMAC) elnöke. A Jeffries elemzői szerint az intézkedés időzítése kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az esetleg Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter e heti pekingi látogatására irányul, és hogy Washington lemondja-e az utat. Az iparág egyes képviselői szerint attól tartanak, hogy ezt a lépést a ritkaföldfémek exportjának korlátozása követheti. A ritkaföldfémek az elektromos autókban és katonai berendezésekben használt fémek egy csoportját alkotják, és Kína messze a világ legnagyobb termelője.


"A gallium és a germánium csak kettő azok közül a fémek közül, amelyek nagyon fontosak a technológiai termékek számára, és Kína a legtöbb ilyen fém meghatározó gyártója. Álomvilág azt gondolni, hogy egy másik ország rövid vagy akár középtávon fel tudja váltani ebben a szerepben Kínát" - mondta Arkell. Kína felel a világ gallium- és germániumtermelésének nagy részéért. 2022-ben a kínai galliumtermékek első számú importőre Japán, Németország és Hollandia volt. A germániumtermékek vezető importőrei Japán, Franciaország, Németország és az Egyesült Államok voltak.

A hirtelen bejelentés nyomán a vállalatok igyekeznek biztosítani az ellátást. Az AXT amerikai félvezető ostyagyártó vállalat - amelynek Kínában is vannak gyártó létesítményei - közölte, hogy kínai leányvállalata, a Tongmei engedélyt fog kérni a gallium és germánium tartalmú termékek Kínából történő további exportjára. "Aktívan törekszünk a szükséges engedélyek megszerzésére, és azon dolgozunk, hogy minimalizáljuk az ügyfeleinket érintő esetleges fennakadásokat" - mondta Morris Young, az AXT vezérigazgatója. Egy másik kínai székhelyű germániumgyártó vezetője elmondta, hogy cége máris számos megkeresést kapott európai, japán és amerikai vevőktől, akik azt remélik, hogy az exportellenőrzés hatályba lépése előtt fel tudnak halmozni elegendő készletet. A vevők arra számítanak, hogy a kiviteli engedélyek megszerzése akár két hónapig is eltarthat.

Ezzel együtt az árak is nagyon megugrottak, mert bár az iparág számított arra, hogy az említett fémek exportját ellenőrizni fogják, az időzítés meglepte őket. Ez különösen a hosszú távú értékesítési szerződéssel rendelkező felhasználóknak fáj, mert ez annyira megnöveli a termelési költségeiket, hogy veszteségeket okozhat számukra. A fémgyártó cégek részvényei is nagyot ugrottak a tőzsdéken, főleg az ausztrál ritkaföldfémgyártóké, mert a befektetők arra fogadnak, hogy további korlátozások bevezetésére kerülhet sor.


Tajvan és Dél-Korea kormánytisztviselői nyugodtak, úgy vélik a korlátozások nem fognak semmiféle fennakadást okozni. Wang Mei-hua tajvani gazdasági miniszter szerint a rövid távú hatás nem lesz nagy, de figyelni fogják, hogy a helyzet hosszú távon hogyan alakulhat. A dél-koreai ipari minisztérium nyilatkozata szerint az országnak elegendő galliumkészlete van, míg a germániumból más források is rendelkezésre állnak. "A germánium és a gallium fontos fémek a félvezetőipar számára, de nem ritkák. Kína azonban alacsonyan tartotta a költségeket, és mivel a kitermelés nagyon költséges, Kína monopolhelyzetben van e fémek tekintetében" - mondta Neil Shah, a Counterpoint kutatási alelnöke. Korábban Németország, Kazahsztán és Oroszország is szállította ezeket a nyersanyagokat, de lelassították a termelést, mivel kihívást jelentett Kína méretével és áraival versenyezni. Miután az árak 2020-ban és 2021-ben emelkedtek, Németország bejelentette, hogy újraindítja a galliumtermelést. Szintén fontos megemlíteni, hogy bár az USA rendelkezik a világ legnagyobb germániumbányáival, azokban nem folyik termelés.

A legtöbb germániumot a cinkgyártás melléktermékeként állítják elő, Kína tavaly 43,7 tonnát exportált belőle a kínai vámhatóságok szerint. A gallium nyomokban megtalálható a cinkércekben és a bauxitban, a bauxit feldolgozása során alumínium előállításakor galliumfém keletkezik. Ebből az elektronikai felhasználáshoz gallium-arzenidet kell készíteni, de csak néhány vállalat - egy Európában, a többi Japánban és Kínában - képes a szükséges tisztaságú galliumot előállítani. Kína 2022-ben 94 tonna galliumot exportált, ami 25%-kal több, mint az előző évben.

A kínai ellenőrzéseket azután vezetik be, mikor Washington az elmúlt évek több korlátozása után újabb korlátozásokat fontolgat a csúcstechnológiájú mikrochipek Kínába történő szállítására vonatkozóan. Az Egyesült Államok és Hollandia várhatóan idén nyáron tovább korlátozza a kínai chipgyártóknak szánt chipgyártó berendezések értékesítését, ami része azoknak az erőfeszítéseknek, amelyekkel meg akarják akadályozni, hogy technológiájukat a kínai hadsereg felhasználja. Olaszország a múlt hónapban számos korlátozást vezetett be a Pirelli legnagyobb részvényesével, a Sinochemmel szemben, hogy megakadályozza a kínai kormány hozzáférését az érzékeny chiptechnológiához.

Peking legutóbb májusban tett megtorló lépést a chipekkel kapcsolatos amerikai nyomásra, amikor megtiltotta egyes hazai ágazatoknak, hogy az amerikai Micron memóriachipgyártótól vásároljanak termékeket. A Jefferies elemzői az exportellenőrzést Kína második és nagyobb ellenintézkedésének tekintik a Micron betiltása után. "Az amerikai-kínai feszültség eszkalálódásának kockázata egyre nő" - mondták. "Ha ez az intézkedés nem változtat az amerikai-kínai dinamikán, akkor további ritkaföldfém-exportellenőrzésekre kell számítani".

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gosub #8
    "Álomvilág azt gondolni, hogy egy másik ország rövid vagy akár középtávon fel tudja váltani ebben a szerepben Kínát"
  • palesz101 #7
    "Az USA rendelkezik a világ legnagyobb germániumbányáival"
  • Kissssss0 #6
    "Németország, Kazahsztán és Oroszország is szállította ezeket a nyersanyagokat"

    ezek közül a ruszkikat eszetlenül szankciózgatjuk.
    kazahok gyakorlatilag elvannak zárva mindenféle tengeri kereskedelmi úttól, a szárazföldi utak pedig mind "barátságtalan" országokon keresztül megy.

    mennyit is termel németország?
  • ENVE #5
    Nyilván nem is sejtették, egyértelműen okosabbak vagytok náluk, és jobban képben vagytok =D
  • RJoco #4
    Nem is értem, hogy gondolták, hogy majd tétlenül tűrik ezeket a korlátozásokat.
    Viszont elég sokára sikerült reagálni valamit.
    A "legszebb" az egész amerikai-kínai cécóban, hogy az EU jól megszívja.
  • peterx #3
    Helyes
  • Tetsuo #2
    Na, én is azt írtam, hogy várható volt. Ki gondolta, hogy Kína tétlenül nézi, amint kizárják a nemzetközi kereskedelem azon részéből, ami neki hasznos?
  • kvp #1
    Ez varhato volt. Ha ok nem kapnak gyartastechnologiat, akkor az alapanyagokat nem engedik ki. Igy a nyugati gyartoknak nem marad mas valasztasuk, mint hogy odavigyek Kinaba a gyarakat es veluk egyutt a gyartasrechnologiat is. Persze ekkor Kina le tudja masolni es utanna a sajat allami hatszelu cegei alaigernek mindenkinek, amig monopolhelyzetbe nem kerulnek. Onnantol mar nem is kell kivinni semmit, mert minden (is) csak ok fognak majd gyartani. A legtobb szektorban ez mar bejott, most itt az ido, hogy a felvezeto ipar (chipek, napelemek, stb.) is ezek kozze tartozzon.