SG.hu
A Google erőt demonstrál az európai lapkiadók felé
A Google kísérleti jelleggel eltávolítja az európai kiadók híreit a keresési találatok közül. A teszt célja, hogy megmutassa, mekkora forgalomtól esnének el a Google nélkül.
A Google keresőmotor-vállalat azzal demonstrálja erejét a kiadók, a szabályozó hatóságok és a hírolvasó közönség előtt, hogy az Európai Unióban székhellyel rendelkező kiadók összes hírcikkét eltávolítja a keresési találatai közül. A vállalat a bejelentést egy blogbejegyzésben tette meg. Maga a Google egy „szűk, időben korlátozott tesztről” beszél. Ennek célja, hogy megmutassa az adatforgalomra és a keresési eredményekre gyakorolt hatást.
A Google azonban csak a felhasználók egy százaléka számára távolítja el a szóban forgó hírcikkeket a keresési találatokból Belgiumban, Horvátországban, Dániában, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban és Horvátországban. Az uniós szabályozó hatóságok és kiadók „további adatokat kértek a keresőben megjelenő hírek tartalmának a felhasználók termékeink használatára gyakorolt hatásáról” - indokolta a lépést a Google. A keresőóriás kifejtette, hogy továbbra is megjeleníti az EU-n kívüli székhelyű weboldalak és hírszolgáltatók találatait. Amint a tesztelés véget ér, a hírek találatai a korábbiak szerint jelennek meg.
Még ha a Google szerint ez csak egy rövidtávú teszt is, az izmok megfeszítése figyelmeztető jel. Különösen azért, mert a vállalat hangsúlyozza, hogy „már régóta részletes adatokat szolgáltat a kiadóknak arról, hogyan teljesít a tartalmuk a platformjainkon, beleértve a forgalmi minták megértését szolgáló eszközöket”. Remélik, hogy „ez a teszt még hasznosabb, objektívebb adatokat fog szolgáltatni” - folytatta a Google. Az újságkiadók a kapott adatokból pontosan látni fogják, hogy a Google nélkül mekkora forgalomtól esnének el. De a Google is kap majd adatokat arról, hogy a felhasználók valójában mennyire érdeklődnek a hírek iránt.
A hírek megjelenése a Google keresési találataiban és a kiadóknak és szerzőknek fizetett esetleges szerzői jogi kifizetések már évek óta vita tárgyát képezik. A Google hevesen védekezett azon szabályozások ellen, amelyek arra kényszerítenék a vállalatot, hogy a kiadóknak kártérítést fizessen a tartalmaikért. Az EU-ban azonban a Google köteles betartani az európai szerzői jogi irányelvet. Ennek az irányelvnek a végrehajtása érdekében a Google 20 uniós országban több mint 4000 kiadvány számára kötött licencszerződéseket a „kibővített hírelőzetesekre”. Ez év elején azonban a francia versenyhatóság (Autorité de la Concurrence) 250 millió eurós bírság megfizetésére ítélte a Google-t. A vállalat kiadók és hírügynökségek tartalmait használta fel saját mesterséges intelligenciamodelljeinek betanításához anélkül, hogy tájékoztatta volna az érintetteket, és mindenekelőtt anélkül, hogy erre joga lett volna.
Nemcsak az EU a szerzői jogi politikája, hanem Kanada az Online News Act című törvényével is olyan szabályozást hozott, amely szerint a Google-nak és a Metának fizetnie kell azért, ha az olvasók elé médiamegjelenéseket tesz. A projekt azonban kudarcba fulladt: a Google minden további nélkül kivette a kanadai híreket a találatok közül. A kanadai kormány végül engedett, és jelentősen csökkentette a Google számára az úgynevezett linkadót, hogy csökkentse a károkat. A Google mentességet kapott, cserébe a cég évente 100 millió kanadai dollárt plusz inflációs kompenzációt fizet be egy alapba.
Kalifornia államban a Google figyelmeztette a nonprofit szerkesztőségeket, hogy az online hirdetések megadóztatásáról szóló új kaliforniai törvény elfogadása veszélyeztetné a vállalat jövőbeni befektetéseit az amerikai híriparban. A törvény elhárítása érdekében a Google inkább önként fizet milliókat a kiadóknak. Az újságírók ennek ellenére katasztrófának nevezik az üzletet.
A Google keresőmotor-vállalat azzal demonstrálja erejét a kiadók, a szabályozó hatóságok és a hírolvasó közönség előtt, hogy az Európai Unióban székhellyel rendelkező kiadók összes hírcikkét eltávolítja a keresési találatai közül. A vállalat a bejelentést egy blogbejegyzésben tette meg. Maga a Google egy „szűk, időben korlátozott tesztről” beszél. Ennek célja, hogy megmutassa az adatforgalomra és a keresési eredményekre gyakorolt hatást.
A Google azonban csak a felhasználók egy százaléka számára távolítja el a szóban forgó hírcikkeket a keresési találatokból Belgiumban, Horvátországban, Dániában, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban és Horvátországban. Az uniós szabályozó hatóságok és kiadók „további adatokat kértek a keresőben megjelenő hírek tartalmának a felhasználók termékeink használatára gyakorolt hatásáról” - indokolta a lépést a Google. A keresőóriás kifejtette, hogy továbbra is megjeleníti az EU-n kívüli székhelyű weboldalak és hírszolgáltatók találatait. Amint a tesztelés véget ér, a hírek találatai a korábbiak szerint jelennek meg.
Még ha a Google szerint ez csak egy rövidtávú teszt is, az izmok megfeszítése figyelmeztető jel. Különösen azért, mert a vállalat hangsúlyozza, hogy „már régóta részletes adatokat szolgáltat a kiadóknak arról, hogyan teljesít a tartalmuk a platformjainkon, beleértve a forgalmi minták megértését szolgáló eszközöket”. Remélik, hogy „ez a teszt még hasznosabb, objektívebb adatokat fog szolgáltatni” - folytatta a Google. Az újságkiadók a kapott adatokból pontosan látni fogják, hogy a Google nélkül mekkora forgalomtól esnének el. De a Google is kap majd adatokat arról, hogy a felhasználók valójában mennyire érdeklődnek a hírek iránt.
A hírek megjelenése a Google keresési találataiban és a kiadóknak és szerzőknek fizetett esetleges szerzői jogi kifizetések már évek óta vita tárgyát képezik. A Google hevesen védekezett azon szabályozások ellen, amelyek arra kényszerítenék a vállalatot, hogy a kiadóknak kártérítést fizessen a tartalmaikért. Az EU-ban azonban a Google köteles betartani az európai szerzői jogi irányelvet. Ennek az irányelvnek a végrehajtása érdekében a Google 20 uniós országban több mint 4000 kiadvány számára kötött licencszerződéseket a „kibővített hírelőzetesekre”. Ez év elején azonban a francia versenyhatóság (Autorité de la Concurrence) 250 millió eurós bírság megfizetésére ítélte a Google-t. A vállalat kiadók és hírügynökségek tartalmait használta fel saját mesterséges intelligenciamodelljeinek betanításához anélkül, hogy tájékoztatta volna az érintetteket, és mindenekelőtt anélkül, hogy erre joga lett volna.
Nemcsak az EU a szerzői jogi politikája, hanem Kanada az Online News Act című törvényével is olyan szabályozást hozott, amely szerint a Google-nak és a Metának fizetnie kell azért, ha az olvasók elé médiamegjelenéseket tesz. A projekt azonban kudarcba fulladt: a Google minden további nélkül kivette a kanadai híreket a találatok közül. A kanadai kormány végül engedett, és jelentősen csökkentette a Google számára az úgynevezett linkadót, hogy csökkentse a károkat. A Google mentességet kapott, cserébe a cég évente 100 millió kanadai dollárt plusz inflációs kompenzációt fizet be egy alapba.
Kalifornia államban a Google figyelmeztette a nonprofit szerkesztőségeket, hogy az online hirdetések megadóztatásáról szóló új kaliforniai törvény elfogadása veszélyeztetné a vállalat jövőbeni befektetéseit az amerikai híriparban. A törvény elhárítása érdekében a Google inkább önként fizet milliókat a kiadóknak. Az újságírók ennek ellenére katasztrófának nevezik az üzletet.