SG.hu
Az orosz-ukrán háború egyben az álhírek terjesztésének eddigi legnagyobb konfliktusa is
A dezinformáció és a propaganda - amelyek régóta a háború fő támaszai - digitálisan felturbózottá váltak az Ukrajnáért folytatott küzdelemben, az eddigi legnagyobb konfliktusban, amelyet a világ az okostelefonok és a közösségi média megjelenése óta látott.
Április elején Harkiv egyes lakosai egy sor dermesztő szöveges üzenetet kaptak kormányhivataloktól, amelyekben azt írták nekik, hogy meneküljenek el a városból, mielőtt az orosz erők bekerítik azt. "Az ellenséges bekerítés veszélye miatt felszólítjuk Harkiv polgári lakosságát, hogy április 22-ig hagyja el a várost" - állt az egyik figyelmeztetésben, amely az Ukrán Állami Vészhelyzeti Szolgálat logóját viselte, és a biztonságos menekülési útvonalakat egy infografikán mutatta be. Ez hamis volt. Volodimir Timosko, a harkivi terület rendőrfőnökének az első között kellett volna tudnia a hivatalos evakuálási tervekről. "A lakosok tömegesen kapták ezeket az értesítéseket" - mondta az 50 éves férfi a Reutersnek, miközben megosztotta a riasztás képernyőképét, amelyet akkor küldtek, amikor az orosz csapatok a 30 kilométerre lévő határnál gyülekeztek. "Ez egy pszichológiai művelet, pánikot vált ki. Mit gondol egy átlagpolgár, ha ilyen üzenetet kap?"
Timosko elmondta, hogy körülbelül 10 hasonló üzenetet kapott SMS-ben és Telegram csevegőszoftveren keresztül áprilisban és május elején, a május 10-én kezdődött északkelet-ukrajnai orosz offenzívát megelőző hetekben, amely új frontot nyitott a háborúban. Egy ukrán biztonsági tisztviselő - aki névtelenséget kért, hogy bizalmas ügyekről beszélhessen - azt mondta, hogy az oroszok gyakran küldtek nagy mennyiségű szöveges üzenetet Orlan 10-es nagy hatótávolságú felderítő drónhoz csatlakoztatott eszközökről, amelyek több tucat kilométerre képesek behatolni az ukrán légtérbe. A Leer-3 rendszerként ismert eszközök olyan mobil bázisállomásokat imitálnak, amelyekhez a telefonok automatikusan csatlakoznak, amikor lefedettséget keresnek - tette hozzá.
Andrij Kovalenko, a nemzetbiztonsági tanács egyik részlege, az ukrán dezinformációellenes központ (CCD) vezetője szerint a telefonos támadást az orosz csapatok Harkiv felé történő előrenyomulása a közösségi médiában is kísérte. A CCD által összeállított adatok szerint a háborúról szóló dezinformációnak minősített közösségi média-bejegyzések átlagos száma a harkivi offenzíva májusi kezdetekor napi 2500 fölé emelkedett, szemben a márciusi napi 200-zal. A CCD vezetője elmondta, hogy az ukrán hírszerzés úgy értékelte, hogy a dezinformációs kampányokat elsősorban az orosz FSZB biztonsági szolgálat és katonai hírszerző ügynökség, közismert nevén a GRU hajtotta végre.
Eközben Moszkva azzal vádolja Ukrajnát és a Nyugatot, hogy kifinomult információs háborút indítottak Oroszország ellen, felhasználva a Nyugat jelentős média-, PR- és technológiai eszközeit arra, hogy hamis és elfogult narratívákat terjesszenek Oroszországról és a háborúról. Az ukrán biztonsági tisztviselő elismerte, hogy országa online kampányokkal próbálta növelni a háborúellenes hangulatot az orosz lakosság körében, bár ezt az erőfeszítést "stratégiai kommunikációként" jellemezte, hogy pontos információkat terjesszen a konfliktusról.
Egy névtelenséget kérő ukrán biztonsági tisztviselő elmondta, hogy a 2022-es invázió óta a hírszerző ügynökségek 86 Ukrajnában található orosz botfarmot kapcsoltak le, amelyek együttesen 3 millió közösségi médiafiókot irányítottak, amelyek becslések szerint 12 millió embert értek el. Az ilyen létesítmények olyan speciális számítástechnikai eszközökből álló helyiségek, amelyek naponta több száz hamis fiókot képesek regisztrálni a közösségi hálózatokon, hogy hamis információkat pumpáljanak ki. A biztonsági szolgálatok tavaly a közép-ukrajnai Vinnyica városában találtak egy ilyen szervertermet.
Kovalenko elmondta, hogy jelenleg az online orosz dezinformáció legjelentősebb forrásai az ukrajnai TikTok és az európai Telegram. Mindkettőt széles körben használják Ukrajnában. Az év elején a TikTok leállított mintegy 30 fiókot abból a 90-ből, amelyeket Ukrajna Oroszországhoz kötődő dezinformációs terjesztőként jelölt meg, hozzátéve, hogy gyakran új fiókok jelentek meg a leállítottak helyett. A TikTok a Reutersnek elmondta, hogy irányelvei tiltják a hamis vagy félrevezető tartalmakat, és hozzátették, hogy az elmúlt években 13 Oroszországból működő titkos befolyásoló hálózatot zártak be. "Tiltjuk és folyamatosan azon dolgozunk, hogy megszakítsuk a platformunk manipulálásával és/vagy közösségünk káros félrevezetésével megvalósuló titkos befolyásolási kísérleteket" - mondta egy szóvivő.
A dezinformációs hálózatok olyan fiókok csoportjai, amelyeket ugyanaz a szervezet irányít, és gyakran összehangolt narratíva terjesztésére használják. A Telegram közölte, hogy olyan eszközt fejleszt, amellyel ellenőrzött információkat lehet hozzáadni a posztokhoz. "A Telegram meggyőződése, hogy a félretájékoztatás ellen nem a cenzúrával, hanem az ellenőrzött információkhoz való könnyű hozzáféréssel lehet a legjobban küzdeni" - tette hozzá egy szóvivő.
Ihor Terekhov, Harkiv polgármestere szerint az oroszok pánikot és bizalmatlanságot próbálnak kelteni, példaként említve a közösségi médiában megjelent bejegyzéseket, amelyek szerint a Kijevbe vezető főutat újraaszfaltozzák, hogy a polgármester gyorsabban el tudjon menekülni, amikor az oroszok megérkeznek - amit ő hazugságként utasított el. "Megpróbálják megijeszteni a lakosságot, hogy az emberek kényelmetlenül érezzék magukat, és elhagyják a várost" - mondta egy május végi harkivi interjúban. Ekkorra az északkeleti konfliktus frontvonalai a város szélétől mintegy 20 km-re stabilizálódtak, miután az orosz offenzíva kezdetben észak felé teret nyert, majd az ukrán erősítésekkel tompították.
Maria Avdeeva - egy Harkivban élő biztonsági elemző, aki az orosz dezinformációra összpontosít - megmutatott egy infografikus térképet, amelyen Ukrajna állami jelképe, a háromágú szigony látható, és amelyet április elején tettek közzé a Facebookon - nagyjából ugyanabban az időben, amikor Timosko rendőrfőnöknek egy másik evakuációs térképet küldtek egy közvetlen Telegram-üzenetben. A néhány kilométerre becsapódó siklóbomba hangos robbanásától nem zavartatva elmagyarázta, hogy a térkép és a kísérő szöveg hamis útlezárásokat tartalmaz, és azt állította, hogy hamarosan rakétacsapások várhatóak a város meghatározott területein.
A mikrocélzás - amely az emberek online adatait elemzi, hogy a célzott reklámokhoz hasonlóan konkrét személyeket és célközönséget célozzon meg konkrét üzenetekkel - megnehezíti a CCD feladatát a befolyásolási kampányok nyomon követésében és a hamis narratívák elleni küzdelemben, mondta Kovalenko. "Ez a tevékenység kifejezetten taktikai jellegű" - mondta John Hultquist, a Mandiant amerikai kiberbiztonsági cég vezető elemzője, utalva az ukrajnai orosz dezinformációs kampányokra. "Láttunk mikrocélzást, ami egészen a lövészárkokban lévő ukrán katonákig ért".
Az ukránok különösen érzékenyek a digitális dezinformációra; az USAid által 2023-ban megrendelt tanulmány szerint a lakosság több mint háromnegyede a közösségi médiából szerzi híreit, jóval többen, mint bármely más információforrásból. Ez jóval magasabb, mint az újságírás helyzetéről szóló 2024-es jelentés által vizsgált 24 európai ország bármelyikében, ahol az arány átlagosan 44% volt.
Április végén, amikor a moszkvai erők a Harkiv melletti határon tömörültek, egy orosz légicsapás megsemmisítette Harkiv fő tévétornyát, akadályozva ezzel a város információhoz való hozzáférését. Bár a harkivi offenzíva a dezinformációs tevékenység jelentős megugrását eredményezte, a megkérdezettek szerint a háború során több hasonló orosz kampány is zajlott. A CCD vezetője kiemelte a 2023. októberi orosz kampányt, amelynek célja az volt, hogy azt a gondolatot sulykolja, hogy Ukrajnának kemény tél és vereség vár a háborúban. Az Osavul, egy ukrán dezinformációs nyomkövető cég erre a kampányra vonatkozó adataiban - amelyet "fekete télnek" neveztek el - 549 szereplő által közzétett 914 üzenetet számoltak össze, amelyeket együttesen közel 25 millióan tekintettek meg.
Kovalenko szerint mindazonáltal az orosz befolyásolási műveletek puszta léptéke és gyakorisága azt jelentette, hogy az ukránok egyre gyanakvóbbak a kapott információkkal szemben, ami tompítja azok hatását. A dezinformációs nyomás Oroszország kezdeti, Harkiv felé történő előrenyomulása során - az invázió kezdetén, 2022-ben, amikor sokkal közelebb kerültek a városhoz - hozzájárult ahhoz a pánikhoz és sokkhoz, amely a lakosok százezreinek meneküléséhez vezetett. De most már csak kevesen hagyták el Harkivot, annak ellenére, hogy a CCD adatai szerint a városra irányuló dezinformációs üzenetek mennyisége kétszerese volt a 2022 márciusi szintnek.
A városra szinte naponta hulló rakéták és bombák ellenére - a támadások idén májusban fokozódtak - 1,3 millió ember maradt Harkivban a polgármester, Terekhov szerint. Ez nagyjából ugyanannyi, mint Oroszország legutóbbi katonai betörése előtt a régióban. A pánik viszonylagos hiánya azt is tükrözi, hogy az ukránok egyre jobban hozzászoktak ahhoz, hogy támadás alatt éljenek. Május második felében a várost naponta több bomba vagy rakéta érte, ennek ellenére a lakosok nem éreztek késztetést arra, hogy elhagyják a várost, és elhárították a veszélyt, mondván, hogy már hozzászoktak. Többen azt mondták, hogy már nem követik a híreket. "Ez egy pszichológiai mechanizmus, hozzászokunk a veszélyhez" - mondta Iryna Markevych harkivi pszichológus.
Április elején Harkiv egyes lakosai egy sor dermesztő szöveges üzenetet kaptak kormányhivataloktól, amelyekben azt írták nekik, hogy meneküljenek el a városból, mielőtt az orosz erők bekerítik azt. "Az ellenséges bekerítés veszélye miatt felszólítjuk Harkiv polgári lakosságát, hogy április 22-ig hagyja el a várost" - állt az egyik figyelmeztetésben, amely az Ukrán Állami Vészhelyzeti Szolgálat logóját viselte, és a biztonságos menekülési útvonalakat egy infografikán mutatta be. Ez hamis volt. Volodimir Timosko, a harkivi terület rendőrfőnökének az első között kellett volna tudnia a hivatalos evakuálási tervekről. "A lakosok tömegesen kapták ezeket az értesítéseket" - mondta az 50 éves férfi a Reutersnek, miközben megosztotta a riasztás képernyőképét, amelyet akkor küldtek, amikor az orosz csapatok a 30 kilométerre lévő határnál gyülekeztek. "Ez egy pszichológiai művelet, pánikot vált ki. Mit gondol egy átlagpolgár, ha ilyen üzenetet kap?"
Timosko elmondta, hogy körülbelül 10 hasonló üzenetet kapott SMS-ben és Telegram csevegőszoftveren keresztül áprilisban és május elején, a május 10-én kezdődött északkelet-ukrajnai orosz offenzívát megelőző hetekben, amely új frontot nyitott a háborúban. Egy ukrán biztonsági tisztviselő - aki névtelenséget kért, hogy bizalmas ügyekről beszélhessen - azt mondta, hogy az oroszok gyakran küldtek nagy mennyiségű szöveges üzenetet Orlan 10-es nagy hatótávolságú felderítő drónhoz csatlakoztatott eszközökről, amelyek több tucat kilométerre képesek behatolni az ukrán légtérbe. A Leer-3 rendszerként ismert eszközök olyan mobil bázisállomásokat imitálnak, amelyekhez a telefonok automatikusan csatlakoznak, amikor lefedettséget keresnek - tette hozzá.
Andrij Kovalenko, a nemzetbiztonsági tanács egyik részlege, az ukrán dezinformációellenes központ (CCD) vezetője szerint a telefonos támadást az orosz csapatok Harkiv felé történő előrenyomulása a közösségi médiában is kísérte. A CCD által összeállított adatok szerint a háborúról szóló dezinformációnak minősített közösségi média-bejegyzések átlagos száma a harkivi offenzíva májusi kezdetekor napi 2500 fölé emelkedett, szemben a márciusi napi 200-zal. A CCD vezetője elmondta, hogy az ukrán hírszerzés úgy értékelte, hogy a dezinformációs kampányokat elsősorban az orosz FSZB biztonsági szolgálat és katonai hírszerző ügynökség, közismert nevén a GRU hajtotta végre.
Eközben Moszkva azzal vádolja Ukrajnát és a Nyugatot, hogy kifinomult információs háborút indítottak Oroszország ellen, felhasználva a Nyugat jelentős média-, PR- és technológiai eszközeit arra, hogy hamis és elfogult narratívákat terjesszenek Oroszországról és a háborúról. Az ukrán biztonsági tisztviselő elismerte, hogy országa online kampányokkal próbálta növelni a háborúellenes hangulatot az orosz lakosság körében, bár ezt az erőfeszítést "stratégiai kommunikációként" jellemezte, hogy pontos információkat terjesszen a konfliktusról.
Egy névtelenséget kérő ukrán biztonsági tisztviselő elmondta, hogy a 2022-es invázió óta a hírszerző ügynökségek 86 Ukrajnában található orosz botfarmot kapcsoltak le, amelyek együttesen 3 millió közösségi médiafiókot irányítottak, amelyek becslések szerint 12 millió embert értek el. Az ilyen létesítmények olyan speciális számítástechnikai eszközökből álló helyiségek, amelyek naponta több száz hamis fiókot képesek regisztrálni a közösségi hálózatokon, hogy hamis információkat pumpáljanak ki. A biztonsági szolgálatok tavaly a közép-ukrajnai Vinnyica városában találtak egy ilyen szervertermet.
Kovalenko elmondta, hogy jelenleg az online orosz dezinformáció legjelentősebb forrásai az ukrajnai TikTok és az európai Telegram. Mindkettőt széles körben használják Ukrajnában. Az év elején a TikTok leállított mintegy 30 fiókot abból a 90-ből, amelyeket Ukrajna Oroszországhoz kötődő dezinformációs terjesztőként jelölt meg, hozzátéve, hogy gyakran új fiókok jelentek meg a leállítottak helyett. A TikTok a Reutersnek elmondta, hogy irányelvei tiltják a hamis vagy félrevezető tartalmakat, és hozzátették, hogy az elmúlt években 13 Oroszországból működő titkos befolyásoló hálózatot zártak be. "Tiltjuk és folyamatosan azon dolgozunk, hogy megszakítsuk a platformunk manipulálásával és/vagy közösségünk káros félrevezetésével megvalósuló titkos befolyásolási kísérleteket" - mondta egy szóvivő.
A dezinformációs hálózatok olyan fiókok csoportjai, amelyeket ugyanaz a szervezet irányít, és gyakran összehangolt narratíva terjesztésére használják. A Telegram közölte, hogy olyan eszközt fejleszt, amellyel ellenőrzött információkat lehet hozzáadni a posztokhoz. "A Telegram meggyőződése, hogy a félretájékoztatás ellen nem a cenzúrával, hanem az ellenőrzött információkhoz való könnyű hozzáféréssel lehet a legjobban küzdeni" - tette hozzá egy szóvivő.
Ihor Terekhov, Harkiv polgármestere szerint az oroszok pánikot és bizalmatlanságot próbálnak kelteni, példaként említve a közösségi médiában megjelent bejegyzéseket, amelyek szerint a Kijevbe vezető főutat újraaszfaltozzák, hogy a polgármester gyorsabban el tudjon menekülni, amikor az oroszok megérkeznek - amit ő hazugságként utasított el. "Megpróbálják megijeszteni a lakosságot, hogy az emberek kényelmetlenül érezzék magukat, és elhagyják a várost" - mondta egy május végi harkivi interjúban. Ekkorra az északkeleti konfliktus frontvonalai a város szélétől mintegy 20 km-re stabilizálódtak, miután az orosz offenzíva kezdetben észak felé teret nyert, majd az ukrán erősítésekkel tompították.
Maria Avdeeva - egy Harkivban élő biztonsági elemző, aki az orosz dezinformációra összpontosít - megmutatott egy infografikus térképet, amelyen Ukrajna állami jelképe, a háromágú szigony látható, és amelyet április elején tettek közzé a Facebookon - nagyjából ugyanabban az időben, amikor Timosko rendőrfőnöknek egy másik evakuációs térképet küldtek egy közvetlen Telegram-üzenetben. A néhány kilométerre becsapódó siklóbomba hangos robbanásától nem zavartatva elmagyarázta, hogy a térkép és a kísérő szöveg hamis útlezárásokat tartalmaz, és azt állította, hogy hamarosan rakétacsapások várhatóak a város meghatározott területein.
A mikrocélzás - amely az emberek online adatait elemzi, hogy a célzott reklámokhoz hasonlóan konkrét személyeket és célközönséget célozzon meg konkrét üzenetekkel - megnehezíti a CCD feladatát a befolyásolási kampányok nyomon követésében és a hamis narratívák elleni küzdelemben, mondta Kovalenko. "Ez a tevékenység kifejezetten taktikai jellegű" - mondta John Hultquist, a Mandiant amerikai kiberbiztonsági cég vezető elemzője, utalva az ukrajnai orosz dezinformációs kampányokra. "Láttunk mikrocélzást, ami egészen a lövészárkokban lévő ukrán katonákig ért".
Az ukránok különösen érzékenyek a digitális dezinformációra; az USAid által 2023-ban megrendelt tanulmány szerint a lakosság több mint háromnegyede a közösségi médiából szerzi híreit, jóval többen, mint bármely más információforrásból. Ez jóval magasabb, mint az újságírás helyzetéről szóló 2024-es jelentés által vizsgált 24 európai ország bármelyikében, ahol az arány átlagosan 44% volt.
Április végén, amikor a moszkvai erők a Harkiv melletti határon tömörültek, egy orosz légicsapás megsemmisítette Harkiv fő tévétornyát, akadályozva ezzel a város információhoz való hozzáférését. Bár a harkivi offenzíva a dezinformációs tevékenység jelentős megugrását eredményezte, a megkérdezettek szerint a háború során több hasonló orosz kampány is zajlott. A CCD vezetője kiemelte a 2023. októberi orosz kampányt, amelynek célja az volt, hogy azt a gondolatot sulykolja, hogy Ukrajnának kemény tél és vereség vár a háborúban. Az Osavul, egy ukrán dezinformációs nyomkövető cég erre a kampányra vonatkozó adataiban - amelyet "fekete télnek" neveztek el - 549 szereplő által közzétett 914 üzenetet számoltak össze, amelyeket együttesen közel 25 millióan tekintettek meg.
Kovalenko szerint mindazonáltal az orosz befolyásolási műveletek puszta léptéke és gyakorisága azt jelentette, hogy az ukránok egyre gyanakvóbbak a kapott információkkal szemben, ami tompítja azok hatását. A dezinformációs nyomás Oroszország kezdeti, Harkiv felé történő előrenyomulása során - az invázió kezdetén, 2022-ben, amikor sokkal közelebb kerültek a városhoz - hozzájárult ahhoz a pánikhoz és sokkhoz, amely a lakosok százezreinek meneküléséhez vezetett. De most már csak kevesen hagyták el Harkivot, annak ellenére, hogy a CCD adatai szerint a városra irányuló dezinformációs üzenetek mennyisége kétszerese volt a 2022 márciusi szintnek.
A városra szinte naponta hulló rakéták és bombák ellenére - a támadások idén májusban fokozódtak - 1,3 millió ember maradt Harkivban a polgármester, Terekhov szerint. Ez nagyjából ugyanannyi, mint Oroszország legutóbbi katonai betörése előtt a régióban. A pánik viszonylagos hiánya azt is tükrözi, hogy az ukránok egyre jobban hozzászoktak ahhoz, hogy támadás alatt éljenek. Május második felében a várost naponta több bomba vagy rakéta érte, ennek ellenére a lakosok nem éreztek késztetést arra, hogy elhagyják a várost, és elhárították a veszélyt, mondván, hogy már hozzászoktak. Többen azt mondták, hogy már nem követik a híreket. "Ez egy pszichológiai mechanizmus, hozzászokunk a veszélyhez" - mondta Iryna Markevych harkivi pszichológus.