SG.hu
Az Intel meg akarta venni az Nvidiát, de ehelyett lemaradt az MI robbanásról
Az Intel évtizedekig a Szilícium-völgy domináns chipgyártó vállalata volt, de az elszalasztott lehetőségek és a gyenge vezetés miatt a technológia legújabb aranylázában a háttérbe szorult.
2005-ben még nem volt sejthető az évekkel későbbi mesterséges intelligencia-boom, de az Intel igazgatói - amely cég chipjei a legtöbb számítógép elektronikus agyaként szolgáltak - olyan döntéssel szembesültek, amely megváltoztathatta volna a technológia fejlődését. Paul Otellini, az Intel akkori vezérigazgatója megdöbbentő ötlettel állt az igazgatótanács elé: vásárolják fel az Nvidiát, egy a számítógépes grafikához használt chipekről ismert szilícium-völgyi feltörekvő céget. Az árcédula 20 milliárd dollár volt.
Néhány Intel-vezető úgy vélte, hogy a grafikus chipek alapjául szolgáló dizájn fontos feladatokat fog átvenni az adatközpontokban, és ez a megközelítés végül uralni fogja az MI-rendszereket. Az igazgatótanács azonban ellenállt ennek; az Intelnek nem volt túl jó tapasztalata külső cégek beolvasztásában, és az üzlet a társaság messze a legdrágább felvásárlása lett volna. Az igazgatótanács szkepticizmusával szembesülve a 2017-ben elhunyt Otellini visszakozott, és a javaslata a süllyesztőbe került. Egy, az ülésen részt vevő személy utólag azt mondta, hogy ez „sorsdöntő pillanat” volt.
Ma az Nvidia az MI chipek páratlan királya és a világ egyik legértékesebb vállalata, míg az Intel - az egykori félvezető szuperhatalom -, vergődik, és semmilyen előnyét nem érzi az MI aranyláznak. Az Nvidia tőzsdei értéke, amely évekig az Intel értékének töredéke volt, ma már több mint 3 billió dollár, ami több, mint 30-szorosa a Szilícium-völgy küszködő ikonjának, amely 100 milliárd dollár alá esett. A helyzet mára odáig fajult, hogy néhány nagy technológiai vállalat és befektetési bankár egy korábban elképzelhetetlen forgatókönyvet vizsgál: az Intel potenciális felvásárlási célpont lehet.
Paul Otellini 20 milliárd dollárért felvásárolta volna a ma 3000 milliárd dollárt érő Nvidiát
Az ilyen pletykák tovább növelik a nyomást, amellyel Patrick Gelsinger, az Intel 2021-ben kinevezett vezérigazgatója szembesül. Arra összpontosít, hogy helyreállítsa a vállalat egykori vezető szerepét a chipgyártási technológiában, de a céget régóta figyelők szerint népszerű termékek - például MI-chipek - nélkül esélye sincs felfuttatni a 2021 és 2023 között több mint 30 százalékkal csökkenő bevételeket. "Pat Gelsinger a gyártási oldalra koncentrált” - mondta Robert Burgelman, a Stanford Graduate School of Business professzora. "De kihagyták az MI-t, és ez most utolérte őket”.
A történet, hogy az Intel - amely nemrégiben 15 000 munkahelyet szüntetett meg - hogyan maradt le az MI vonatáról reprezentálja a vállalat előtt álló szélesebb körű kihívásokat. A hibás lépések sora egy olyan vállalati kultúra mellékterméke volt, amely az 1980-as évekre visszanyúló, több évtizedes siker és a magas profit miatt alakult ki, mert az Intel chipjei és a Microsoft szoftverei a gyorsan növekvő személyi számítógép-ipar ikerhajtóműveivé váltak. Ez a kultúra a személyi számítógépek, majd később az adatközpontok területén szerzett tudásra összpontosított. Az Intel vezetői - csak félig tréfásan - úgy jellemezték a vállalatot, mint „a bolygó legnagyobb egysejtű organizmusát”, egy elszigetelt, zárt világot.
Ez a vállalati ethosz a cég ellen dolgozott, amikor az Intel többször is megpróbált és többször is elbukott abban, hogy vezető szerepet töltsön be a mesterséges intelligenciához használt chipek terén. Projekteket hoztak létre, amelyeket évekig folytattak, majd hirtelen leállították őket, vagy azért, mert az Intel vezetése elvesztette a türelmét, vagy mert a technológia nem volt megfelelő. Az újabb chiptervekbe történő beruházások mindig háttérbe szorultak a vállalat pénztermelő fő támaszának, az x86 architektúrán alapuló chipek egyre újabb generációinak fejlesztésével szemben. "Ez a technológia az Intel koronaékszere. Szabadalmaztatott és nagyon jövedelmező, ezért mindent megtettek, hogy ezt fenntartsák” - mondta James D. Plummer, a Stanford Egyetem villamosmérnök professzora és az Intel korábbi igazgatója.
Az Intel vezetői időnként elismerték a problémát. Craig Barrett, az Intel korábbi vezérigazgatója egyszer az x86-os chip-üzletágat egy olyan növényhez hasonlította, amely megmérgezi a körülötte lévő konkurens növényeket. Mégis, a nyereség sokáig olyan magas volt, hogy az Intel nem váltott irányt. Amikor az Intel fontolóra vette az Nvidia megvásárlását, a kisebb vállalatot széles körben hiánypótló szereplőnek tekintették. Speciális chipjeit leginkább a videojátékosok gépeiben használták, de az Nvidia elkezdte adaptálni a chipjeit másfajta számításokhoz, például az olaj- és gázkutatáshoz.
Míg az Intel mikroprocesszor chipjei a számítások gyors, egymás utáni végrehajtásában jeleskedtek, addig az Nvidia chipjei a grafika terén nyújtottak kiemelkedő teljesítményt azáltal, hogy a feladatokat felosztották és több száz vagy ezer párhuzamosan dolgozó processzorra osztották szét. Ez a megközelítés évekkel később a mesterséges intelligencia területén is kifizetődő volt.
Miután az Nvidia ötletét elutasították, az Intel az igazgatótanács támogatásával egy Larrabee kódnevű házon belüli projektre összpontosított, hogy a grafika terén a versenytársak elé ugorjon. A projektet Gelsinger vezette, aki 1979-ben csatlakozott az Intelhez, és folyamatosan emelkedve idővel vezető beosztásba került. A Larrabee négy évet és több száz millió dollárt emésztett fel. Az Intel magabiztos, talán arrogáns volt abban, hogy képes átalakítani a területet. 2008-ban egy sanghaji konferencián Gelsinger azt jósolta: "A mai grafikus architektúrák a végüket járják”, és a Larrabee lesz az új dolog.
Patrick Gelsinger 2006-ban, még alelnökként
A Larrabee egy hibrid volt, amely a grafikát az Intel PC-stílusú chiptervezésével ötvözte. Egy merész terv volt a kettő összeolvasztására, amelynek középpontjában az Intel kulcsfontosságú technológiája állt. De nem működött, a Larrabee grafikus teljesítménye elmaradt a tervezettől. 2009-ben az Intel leállította a projektet, néhány hónappal azután, hogy Gelsinger bejelentette, hogy távozik, és az EMC, egy adattároló eszközöket gyártó cég elnökévé és vezérigazgatójává nevezik ki.
Egy évtizeddel az Inteltől való távozása után Gelsinger még mindig úgy vélte, hogy a Larrabee jó ötlet lett volna. A Computer History Museumnak adott 2019-es interjújában felidézte, hogy az emberek az Nvidia chipjeit és szoftvereit grafikán túli dolgokra kezdték használni - ez még az MI boom előtt volt, de az irány egyértelmű volt, mondta Gelsinger. A Larrabee kudarc volt, de - hangsúlyozta - több vállalati türelemmel és befektetéssel győztesnek bizonyulhatott volna. "Az Nvidia negyed akkora társaság lenne, mint amekkora ma, mert szerintem az Intelnek tényleg volt esélye ezen a területen” - mondta.
Most, három évvel azután, hogy visszahívták az Intel átvételére, Gelsinger még mindig ezen a véleményen van, azonban hangsúlyozta, hogy hosszú távú elkötelezettségre lett volna szükség. "Hittem benne” - mondta. Ha az Intel kitartott volna, „szerintem a világ ma egészen más lenne” - mondta Gelsinger. „De a történelmet nem lehet újra lejátszani az ilyen dolgokban.” Az Nvidia évekig folytatta a beruházásokat nemcsak a chiptervezésbe, hanem a kulcsfontosságú szoftverekbe is, hogy a programozók a szoftveralkalmazások szélesebb körét írhassák meg a hardverre.
A későbbi években az Intel továbbra is botladozott az MI piacon. A vállalat 2016-ban 400 millió dollárt fizetett a Nervana Systemsért, az MI chipekkel foglalkozó új cégek egyikéért. Vezérigazgatóját, Naveen Raót nevezték ki az Intel MI termékekkel foglalkozó részlegének vezetőjévé. Rao rengeteg problémát talált az Intelnél, beleértve a mérnökök felvételére vonatkozó vállalati korlátozást, gyártási problémákat és az Nvidia által támasztott kemény versenyt, amely folyamatosan fejlesztette kínálatát. Ennek ellenére csapatának sikerült két új chipet bevezetnie, amelyek közül az egyiket a Facebook is alkalmazta - mondta.
Rao 2019 decemberében nagyon megdöbbent, amikor tiltakozása ellenére az Intel 2 milliárd dollárért felvásárolt egy másik MI chipes startupot, a Habana Labs-t. Ez az üzlet éppen akkor jött, amikor Rao csapata közel állt egy új chip elkészítéséhez. Rao érzései még mindig nyersek ezzel a lépéssel kapcsolatban. "Volt egy terméked, ami készen állt, de lelőtted - és megvettél egy céget 2 milliárd dollárért, ami két évvel visszavetette a fejlődésed” - mondta Rao, aki nem sokkal később lemondott, és most a Databricks szoftvercégnél alelnök.
Patrick Gelsinger idén áprilisban, a Gaudi 3 bemutatóján
Az Intel szétszórta erőfeszítéseit, mert több grafikus chipet is kifejlesztett - ezek a termékek mára már megszűntek -, valamint évekig tartott, amíg a Habana Labs termékcsaládból chipek születtek. A legújabb változat, a Gaudi 3 néhány vállalat - például az Inflection AI, egy magasan jegyzett startup - érdeklődését is felkeltette, mint az Nvidia olcsóbb alternatívája. Gelsinger irányítása alatt az Intel némi előrelépést ért el az ázsiai riválisokhoz való felzárkózásban a chipgyártási technológia terén. Az Intel meggyőzte Washingtont, hogy a CHIPS és a tudományos törvény keretében több milliárd dolláros szövetségi támogatást nyerjen a vállalat sorsának fellendítésére. De ez egy merész terv.
Az Intel az utóbbi időben olyan új chipeket tervezett, amelyek lenyűgözték az iparági elemzőket, köztük egy laptopokba szánt mesterséges intelligencia chipet. Az Intel gondjait jelzi, hogy ezeket az új termékeket nem az ő gyáraiban, hanem a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company-nál gyártják. Ez a döntés az Intel fejlettebb gyártási technológiájának kihasználása érdekében született, ami csökkenti a chipekből származó nyereséget. Ma az Intel úgy látja, hogy az MI lehetőségei egyre inkább kibontakoznak, mivel a technológia egyre inkább bekerül az üzleti világba. A legtöbb vállalati adat még mindig főként Intel-szerverek által működtetett adatközpontokban található. Minél több MI szoftver készül a vállalkozások számára, annál több hagyományos számítógépes feldolgozásra lesz szükség ezen új alkalmazások futtatásához.
Az Intel azonban nem jár élen a nagy MI-rendszerek építésében. Ez az Nvidia erőssége. "Ebben a versenyben nagyon messze vannak előttünk” - mondta Gelsinger Deutsche Bank nemrégiben tartott konferenciáján. "Tekintettel az egyéb kihívásokra, amik előttünk állnak, nem fogunk tudni egyhamar versenyezni velük.”
2005-ben még nem volt sejthető az évekkel későbbi mesterséges intelligencia-boom, de az Intel igazgatói - amely cég chipjei a legtöbb számítógép elektronikus agyaként szolgáltak - olyan döntéssel szembesültek, amely megváltoztathatta volna a technológia fejlődését. Paul Otellini, az Intel akkori vezérigazgatója megdöbbentő ötlettel állt az igazgatótanács elé: vásárolják fel az Nvidiát, egy a számítógépes grafikához használt chipekről ismert szilícium-völgyi feltörekvő céget. Az árcédula 20 milliárd dollár volt.
Néhány Intel-vezető úgy vélte, hogy a grafikus chipek alapjául szolgáló dizájn fontos feladatokat fog átvenni az adatközpontokban, és ez a megközelítés végül uralni fogja az MI-rendszereket. Az igazgatótanács azonban ellenállt ennek; az Intelnek nem volt túl jó tapasztalata külső cégek beolvasztásában, és az üzlet a társaság messze a legdrágább felvásárlása lett volna. Az igazgatótanács szkepticizmusával szembesülve a 2017-ben elhunyt Otellini visszakozott, és a javaslata a süllyesztőbe került. Egy, az ülésen részt vevő személy utólag azt mondta, hogy ez „sorsdöntő pillanat” volt.
Ma az Nvidia az MI chipek páratlan királya és a világ egyik legértékesebb vállalata, míg az Intel - az egykori félvezető szuperhatalom -, vergődik, és semmilyen előnyét nem érzi az MI aranyláznak. Az Nvidia tőzsdei értéke, amely évekig az Intel értékének töredéke volt, ma már több mint 3 billió dollár, ami több, mint 30-szorosa a Szilícium-völgy küszködő ikonjának, amely 100 milliárd dollár alá esett. A helyzet mára odáig fajult, hogy néhány nagy technológiai vállalat és befektetési bankár egy korábban elképzelhetetlen forgatókönyvet vizsgál: az Intel potenciális felvásárlási célpont lehet.
Paul Otellini 20 milliárd dollárért felvásárolta volna a ma 3000 milliárd dollárt érő Nvidiát
Az ilyen pletykák tovább növelik a nyomást, amellyel Patrick Gelsinger, az Intel 2021-ben kinevezett vezérigazgatója szembesül. Arra összpontosít, hogy helyreállítsa a vállalat egykori vezető szerepét a chipgyártási technológiában, de a céget régóta figyelők szerint népszerű termékek - például MI-chipek - nélkül esélye sincs felfuttatni a 2021 és 2023 között több mint 30 százalékkal csökkenő bevételeket. "Pat Gelsinger a gyártási oldalra koncentrált” - mondta Robert Burgelman, a Stanford Graduate School of Business professzora. "De kihagyták az MI-t, és ez most utolérte őket”.
A történet, hogy az Intel - amely nemrégiben 15 000 munkahelyet szüntetett meg - hogyan maradt le az MI vonatáról reprezentálja a vállalat előtt álló szélesebb körű kihívásokat. A hibás lépések sora egy olyan vállalati kultúra mellékterméke volt, amely az 1980-as évekre visszanyúló, több évtizedes siker és a magas profit miatt alakult ki, mert az Intel chipjei és a Microsoft szoftverei a gyorsan növekvő személyi számítógép-ipar ikerhajtóműveivé váltak. Ez a kultúra a személyi számítógépek, majd később az adatközpontok területén szerzett tudásra összpontosított. Az Intel vezetői - csak félig tréfásan - úgy jellemezték a vállalatot, mint „a bolygó legnagyobb egysejtű organizmusát”, egy elszigetelt, zárt világot.
Ez a vállalati ethosz a cég ellen dolgozott, amikor az Intel többször is megpróbált és többször is elbukott abban, hogy vezető szerepet töltsön be a mesterséges intelligenciához használt chipek terén. Projekteket hoztak létre, amelyeket évekig folytattak, majd hirtelen leállították őket, vagy azért, mert az Intel vezetése elvesztette a türelmét, vagy mert a technológia nem volt megfelelő. Az újabb chiptervekbe történő beruházások mindig háttérbe szorultak a vállalat pénztermelő fő támaszának, az x86 architektúrán alapuló chipek egyre újabb generációinak fejlesztésével szemben. "Ez a technológia az Intel koronaékszere. Szabadalmaztatott és nagyon jövedelmező, ezért mindent megtettek, hogy ezt fenntartsák” - mondta James D. Plummer, a Stanford Egyetem villamosmérnök professzora és az Intel korábbi igazgatója.
Az Intel vezetői időnként elismerték a problémát. Craig Barrett, az Intel korábbi vezérigazgatója egyszer az x86-os chip-üzletágat egy olyan növényhez hasonlította, amely megmérgezi a körülötte lévő konkurens növényeket. Mégis, a nyereség sokáig olyan magas volt, hogy az Intel nem váltott irányt. Amikor az Intel fontolóra vette az Nvidia megvásárlását, a kisebb vállalatot széles körben hiánypótló szereplőnek tekintették. Speciális chipjeit leginkább a videojátékosok gépeiben használták, de az Nvidia elkezdte adaptálni a chipjeit másfajta számításokhoz, például az olaj- és gázkutatáshoz.
Míg az Intel mikroprocesszor chipjei a számítások gyors, egymás utáni végrehajtásában jeleskedtek, addig az Nvidia chipjei a grafika terén nyújtottak kiemelkedő teljesítményt azáltal, hogy a feladatokat felosztották és több száz vagy ezer párhuzamosan dolgozó processzorra osztották szét. Ez a megközelítés évekkel később a mesterséges intelligencia területén is kifizetődő volt.
Miután az Nvidia ötletét elutasították, az Intel az igazgatótanács támogatásával egy Larrabee kódnevű házon belüli projektre összpontosított, hogy a grafika terén a versenytársak elé ugorjon. A projektet Gelsinger vezette, aki 1979-ben csatlakozott az Intelhez, és folyamatosan emelkedve idővel vezető beosztásba került. A Larrabee négy évet és több száz millió dollárt emésztett fel. Az Intel magabiztos, talán arrogáns volt abban, hogy képes átalakítani a területet. 2008-ban egy sanghaji konferencián Gelsinger azt jósolta: "A mai grafikus architektúrák a végüket járják”, és a Larrabee lesz az új dolog.
Patrick Gelsinger 2006-ban, még alelnökként
A Larrabee egy hibrid volt, amely a grafikát az Intel PC-stílusú chiptervezésével ötvözte. Egy merész terv volt a kettő összeolvasztására, amelynek középpontjában az Intel kulcsfontosságú technológiája állt. De nem működött, a Larrabee grafikus teljesítménye elmaradt a tervezettől. 2009-ben az Intel leállította a projektet, néhány hónappal azután, hogy Gelsinger bejelentette, hogy távozik, és az EMC, egy adattároló eszközöket gyártó cég elnökévé és vezérigazgatójává nevezik ki.
Egy évtizeddel az Inteltől való távozása után Gelsinger még mindig úgy vélte, hogy a Larrabee jó ötlet lett volna. A Computer History Museumnak adott 2019-es interjújában felidézte, hogy az emberek az Nvidia chipjeit és szoftvereit grafikán túli dolgokra kezdték használni - ez még az MI boom előtt volt, de az irány egyértelmű volt, mondta Gelsinger. A Larrabee kudarc volt, de - hangsúlyozta - több vállalati türelemmel és befektetéssel győztesnek bizonyulhatott volna. "Az Nvidia negyed akkora társaság lenne, mint amekkora ma, mert szerintem az Intelnek tényleg volt esélye ezen a területen” - mondta.
Most, három évvel azután, hogy visszahívták az Intel átvételére, Gelsinger még mindig ezen a véleményen van, azonban hangsúlyozta, hogy hosszú távú elkötelezettségre lett volna szükség. "Hittem benne” - mondta. Ha az Intel kitartott volna, „szerintem a világ ma egészen más lenne” - mondta Gelsinger. „De a történelmet nem lehet újra lejátszani az ilyen dolgokban.” Az Nvidia évekig folytatta a beruházásokat nemcsak a chiptervezésbe, hanem a kulcsfontosságú szoftverekbe is, hogy a programozók a szoftveralkalmazások szélesebb körét írhassák meg a hardverre.
A későbbi években az Intel továbbra is botladozott az MI piacon. A vállalat 2016-ban 400 millió dollárt fizetett a Nervana Systemsért, az MI chipekkel foglalkozó új cégek egyikéért. Vezérigazgatóját, Naveen Raót nevezték ki az Intel MI termékekkel foglalkozó részlegének vezetőjévé. Rao rengeteg problémát talált az Intelnél, beleértve a mérnökök felvételére vonatkozó vállalati korlátozást, gyártási problémákat és az Nvidia által támasztott kemény versenyt, amely folyamatosan fejlesztette kínálatát. Ennek ellenére csapatának sikerült két új chipet bevezetnie, amelyek közül az egyiket a Facebook is alkalmazta - mondta.
Rao 2019 decemberében nagyon megdöbbent, amikor tiltakozása ellenére az Intel 2 milliárd dollárért felvásárolt egy másik MI chipes startupot, a Habana Labs-t. Ez az üzlet éppen akkor jött, amikor Rao csapata közel állt egy új chip elkészítéséhez. Rao érzései még mindig nyersek ezzel a lépéssel kapcsolatban. "Volt egy terméked, ami készen állt, de lelőtted - és megvettél egy céget 2 milliárd dollárért, ami két évvel visszavetette a fejlődésed” - mondta Rao, aki nem sokkal később lemondott, és most a Databricks szoftvercégnél alelnök.
Patrick Gelsinger idén áprilisban, a Gaudi 3 bemutatóján
Az Intel szétszórta erőfeszítéseit, mert több grafikus chipet is kifejlesztett - ezek a termékek mára már megszűntek -, valamint évekig tartott, amíg a Habana Labs termékcsaládból chipek születtek. A legújabb változat, a Gaudi 3 néhány vállalat - például az Inflection AI, egy magasan jegyzett startup - érdeklődését is felkeltette, mint az Nvidia olcsóbb alternatívája. Gelsinger irányítása alatt az Intel némi előrelépést ért el az ázsiai riválisokhoz való felzárkózásban a chipgyártási technológia terén. Az Intel meggyőzte Washingtont, hogy a CHIPS és a tudományos törvény keretében több milliárd dolláros szövetségi támogatást nyerjen a vállalat sorsának fellendítésére. De ez egy merész terv.
Az Intel az utóbbi időben olyan új chipeket tervezett, amelyek lenyűgözték az iparági elemzőket, köztük egy laptopokba szánt mesterséges intelligencia chipet. Az Intel gondjait jelzi, hogy ezeket az új termékeket nem az ő gyáraiban, hanem a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company-nál gyártják. Ez a döntés az Intel fejlettebb gyártási technológiájának kihasználása érdekében született, ami csökkenti a chipekből származó nyereséget. Ma az Intel úgy látja, hogy az MI lehetőségei egyre inkább kibontakoznak, mivel a technológia egyre inkább bekerül az üzleti világba. A legtöbb vállalati adat még mindig főként Intel-szerverek által működtetett adatközpontokban található. Minél több MI szoftver készül a vállalkozások számára, annál több hagyományos számítógépes feldolgozásra lesz szükség ezen új alkalmazások futtatásához.
Az Intel azonban nem jár élen a nagy MI-rendszerek építésében. Ez az Nvidia erőssége. "Ebben a versenyben nagyon messze vannak előttünk” - mondta Gelsinger Deutsche Bank nemrégiben tartott konferenciáján. "Tekintettel az egyéb kihívásokra, amik előttünk állnak, nem fogunk tudni egyhamar versenyezni velük.”