SG.hu
A csalások többsége a Facebookon történik, de a Meta nem akar felelősséget vállalni
A pénzügyi és technológiai csoportok között növekszik a feszültség a csalások kezelésének és a károk megfizetésének módjáról. A bankárok és a politikusok azzal érvelnek, hogy a technológiai cégek kártérítési költségekhez való hozzájárulása arra ösztönözné őket, hogy többet tegyenek a csalás elleni küzdelem érdekében.
Tegnaptól, október 7-től a brit bankok és pénzforgalmi vállalatok kötelesek visszatéríteni a csalások áldozatainak a 85 000 font sterlingig terjedő követeléseket. A brit fizetési rendszereket szabályozó hatóság korábban 415 000 font maximális kártérítési összeget javasolt az áldozatoknak, de a bankok és a fizetési cégek ellenkezését követően visszalépett. A brit fintech vállalat, a Revolut felszólította a Metát, hogy vállaljon részt a csalások áldozatainak bankokra háruló kártalanítási költségeiben, és bírálta a platform csalásmegelőzési erőfeszítéseit. Woody Malouf, a cég pénzügyi bűnözésért felelős vezetője elmondta, hogy bár támogatják a brit kormány a csalások elleni küzdelem érdekében tett lépéseit, elvárják, hogy a Meta és más közösségi médiaplatformok is tegyék meg a magukét annak érdekében, hogy kártalanítsák azokat, akik csalás áldozatává válnak.
A Meta válaszként egy kezdeményezést indított az Egyesült Királyságban, amely lehetővé teszi a bankok számára, hogy a csalások megelőzése érdekében megosszák a tranzakciós adatokat a platformmal. "Ezek a tervek apró lépések, holott az iparágnak valójában óriási ugrásokra van szüksége” - mondta Woody Malouf. "Ezek a platformok nem osztoznak az áldozatok kártalanításában, így nincs ösztönzésük arra, hogy bármit is tegyenek az ügyben - mondta, hozzátéve, hogy a Meta legújabb megoldása „egyszerűen nem elég jó”. A kritikára azért került sor, mert a technológiai ágazat nagy szerepet játszik az olyan csalások lehetővé tételében, amikor az áldozatokat ráveszik, hogy bankszámlájukról pénzt küldjenek a csalóknak. "Sürgősen szükség van arra, hogy a Meta és más közösségi médiavállalatok ugyanúgy elkötelezzék magukat a csalások áldozatainak támogatása mellett, ahogyan azt a pénzintézetek teszik” - mondta Malouf.
A Revolutnak a jövőben kártérítést kell fizetnie az ilyen "csalásokért" Angliában
A britek tavaly 460 millió fontot veszítettek az ilyen csalások miatt a UK Finance kereskedelmi szervezet szerint, amelynek 70 százaléka olyan árukat érintett, amelyeket a fogyasztók online rendeltek meg, de nem kaptak meg. A Revolut adatai szerint az idei év első felében a brit ügyfelek által a társaságnak bejelentett csalások 69 százaléka Meta platformokon - például a Facebookon és az Instagramon - történt, szemben a tavalyi év második felében tapasztalt 67 százalékkal. A kormányzó Munkáspárt még júliusi megválasztása előtt azzal kampányolt, hogy a technológiai vállalatok „nagyon keveset tesznek hozzá” az online csalások elleni küzdelemhez vagy az áldozatok kártalanításához.
A Facebook Magyarországon is döntő szerepet játszik a csalásokban
Nathaniel Gleicher, a Meta csalás elleni globális vezetője elmondta, hogy a közösségi médiacsoportnak jelentős ösztönzői vannak a csalások felszámolására, beleértve a „biztonságos” közösség megteremtését a felhasználók számára és a szabályozás betartását. A Facebook és az Instagram cégek aláírták a brit online csalási chartát, amely egy olyan önkéntes megállapodás, amelyet tavaly kötöttek a technológiai vállalatok és a kormány a csalások visszaszorítása érdekében. A közösségi médiavállalatoknak az online biztonságról szóló törvény értelmében a csalárd hirdetéseket is le kell venniük. A médiaszabályozó Ofcom bírsággal sújthatja azokat, amelyek nem tartják be a szabályokat.
A Meta nyilatkozata szeirnt „A csalások több ágazatot átfogó probléma, amelyet csak együttműködéssel lehet kezelni. A kísérleti csalási információcsere-programunk (FIRE) célja, hogy a bankok megoszthassák egymással az információkat, hogy együtt dolgozhassunk a szolgáltatásainkat igénybe vevő emberek védelme érdekében. Arra bátorítjuk a bankokat, köztük a Revolutot is, hogy csatlakozzanak ehhez az erőfeszítéshez.”
Tegnaptól, október 7-től a brit bankok és pénzforgalmi vállalatok kötelesek visszatéríteni a csalások áldozatainak a 85 000 font sterlingig terjedő követeléseket. A brit fizetési rendszereket szabályozó hatóság korábban 415 000 font maximális kártérítési összeget javasolt az áldozatoknak, de a bankok és a fizetési cégek ellenkezését követően visszalépett. A brit fintech vállalat, a Revolut felszólította a Metát, hogy vállaljon részt a csalások áldozatainak bankokra háruló kártalanítási költségeiben, és bírálta a platform csalásmegelőzési erőfeszítéseit. Woody Malouf, a cég pénzügyi bűnözésért felelős vezetője elmondta, hogy bár támogatják a brit kormány a csalások elleni küzdelem érdekében tett lépéseit, elvárják, hogy a Meta és más közösségi médiaplatformok is tegyék meg a magukét annak érdekében, hogy kártalanítsák azokat, akik csalás áldozatává válnak.
A Meta válaszként egy kezdeményezést indított az Egyesült Királyságban, amely lehetővé teszi a bankok számára, hogy a csalások megelőzése érdekében megosszák a tranzakciós adatokat a platformmal. "Ezek a tervek apró lépések, holott az iparágnak valójában óriási ugrásokra van szüksége” - mondta Woody Malouf. "Ezek a platformok nem osztoznak az áldozatok kártalanításában, így nincs ösztönzésük arra, hogy bármit is tegyenek az ügyben - mondta, hozzátéve, hogy a Meta legújabb megoldása „egyszerűen nem elég jó”. A kritikára azért került sor, mert a technológiai ágazat nagy szerepet játszik az olyan csalások lehetővé tételében, amikor az áldozatokat ráveszik, hogy bankszámlájukról pénzt küldjenek a csalóknak. "Sürgősen szükség van arra, hogy a Meta és más közösségi médiavállalatok ugyanúgy elkötelezzék magukat a csalások áldozatainak támogatása mellett, ahogyan azt a pénzintézetek teszik” - mondta Malouf.
A Revolutnak a jövőben kártérítést kell fizetnie az ilyen "csalásokért" Angliában
A britek tavaly 460 millió fontot veszítettek az ilyen csalások miatt a UK Finance kereskedelmi szervezet szerint, amelynek 70 százaléka olyan árukat érintett, amelyeket a fogyasztók online rendeltek meg, de nem kaptak meg. A Revolut adatai szerint az idei év első felében a brit ügyfelek által a társaságnak bejelentett csalások 69 százaléka Meta platformokon - például a Facebookon és az Instagramon - történt, szemben a tavalyi év második felében tapasztalt 67 százalékkal. A kormányzó Munkáspárt még júliusi megválasztása előtt azzal kampányolt, hogy a technológiai vállalatok „nagyon keveset tesznek hozzá” az online csalások elleni küzdelemhez vagy az áldozatok kártalanításához.
A Facebook Magyarországon is döntő szerepet játszik a csalásokban
Nathaniel Gleicher, a Meta csalás elleni globális vezetője elmondta, hogy a közösségi médiacsoportnak jelentős ösztönzői vannak a csalások felszámolására, beleértve a „biztonságos” közösség megteremtését a felhasználók számára és a szabályozás betartását. A Facebook és az Instagram cégek aláírták a brit online csalási chartát, amely egy olyan önkéntes megállapodás, amelyet tavaly kötöttek a technológiai vállalatok és a kormány a csalások visszaszorítása érdekében. A közösségi médiavállalatoknak az online biztonságról szóló törvény értelmében a csalárd hirdetéseket is le kell venniük. A médiaszabályozó Ofcom bírsággal sújthatja azokat, amelyek nem tartják be a szabályokat.
A Meta nyilatkozata szeirnt „A csalások több ágazatot átfogó probléma, amelyet csak együttműködéssel lehet kezelni. A kísérleti csalási információcsere-programunk (FIRE) célja, hogy a bankok megoszthassák egymással az információkat, hogy együtt dolgozhassunk a szolgáltatásainkat igénybe vevő emberek védelme érdekében. Arra bátorítjuk a bankokat, köztük a Revolutot is, hogy csatlakozzanak ehhez az erőfeszítéshez.”