MTI
A technológiai óriáscégek szerepét akarja vizsgálni a Magyar Nemzeti Bank
A jelenlegi komplex időszakban, amikor a nagy horderejű változásokat hozó események sokkal gyakoribbá váltak, mint a korábbi évtizedekben, teret kell adni az elemzéseknek, így például a technológiai óriásvállalatok helyzetét is érdemes megvizsgálni - erről beszélt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, aki megnyitotta a Magyar Közgazdasági Társaság és a Hitelintézeti Szemle panelbeszélgetését.
A technológiai óriásvállalatok rendszerkockázatai és szabályozásuk témájában a Hitelintézeti Szemlében megjelent írás apropóján tartott rendezvényen az alelnök megjegyezte: a koronavírus-járvány és a szomszédos országban dúló katonai konfliktus közepette átalakul a teljes geopolitikai térkép, az a világ, amelyeket évtizedeken keresztül ismert az ember. Ezzel párhuzamosan pedig folytatódik a digitalizációs forradalom, az energiaátállás és a zöld gazdaság építése, ami mind megnehezíti a folyamatok értelmezését - tette hozzá.
Bódi Roland, az MNB vezető jogásza előadásában kiemelte, hogy az úgynevezett big tech cégek valamennyi szektorban, így a pénzügyi szolgáltatások területén is megkerülhetetlenekké váltak mára, szabályozásuk pedig még globális szinten megoldatlan kérdés. A technológiai nagyvállalatok hatalmas adatbázissal rendelkeznek, az adatok feldolgozásával és összekapcsolásával új szolgáltatásokat hozhatnak létre akár a pénzügyek terén is - mutatott rá. Kiemelte, hogy az infrastruktúrát a technológiai fejlődéshez, a felhőszolgáltatásokat a globális cégek nyújtják a pénzügyi piac hagyományos szereplőinek, de még a fintech cégek többségének is, ami további versenypiaci aggályokat, stabilitási kockázatokat vethet fel.
Az európai uniós rendelet az adatvédelmi kérdéseket kezeli, de ennél jóval átfogóbb szabályozásra lenne szükség, az egész csoport valamennyi kockázatával, az összefonódások részleteivel mind foglalkozni kell - figyelmeztetett. A vezető jogász szerint három elképzelés létezik a problémák kivédésére, az egyik a big tech cégeket kizárná a pénzügyi tevékenység folytatásából, a másik a technológiai csoporton belül elkülönítené és kiszervezné egy holdingba azt, a harmadik pedig a bevonás, a cég valamennyi tevékenységének és kockázatának figyelemmel követése a szabályozó által. Miután a kizárás megszüntetné az innovációt és a teljes körű monitoring kapacitásproblémákkal járhat, az MNB az elkülönítő modellt tartja a legígéretesebbnek, az ugyanis átláthatóvá teszi a folyamatokat és meg tudja előzni a kockázatok tovaterjedését - foglalta össze Bódi Roland a Hitelintézeti Szemlében megjelent írás lényegét.
Fehér Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, nemzetközi vezetője, az MKT Informatikai szakosztályának elnökségi tagja úgy fogalmazott, hogy a big tech cégek a pénzügyi területen olyan technológiai újdonságokat generálhatnak, amelyeket a szabályozó nehezen tudna nyomon követni, más növekedési pálya áll előttük, mint a szektor többi szereplője előtt. Fáykiss Péter, az MNB igazgatója arra világított rá, hogy egy technológiai nagyvállalat ügyfélszáma akár milliárdokban mérhető, amennyiben egy ilyen társaság belép például a fizetési szolgáltatások piacára, a szabályozására egy egész kontinens összefogása is kevés.
A technológiai óriásvállalatok rendszerkockázatai és szabályozásuk témájában a Hitelintézeti Szemlében megjelent írás apropóján tartott rendezvényen az alelnök megjegyezte: a koronavírus-járvány és a szomszédos országban dúló katonai konfliktus közepette átalakul a teljes geopolitikai térkép, az a világ, amelyeket évtizedeken keresztül ismert az ember. Ezzel párhuzamosan pedig folytatódik a digitalizációs forradalom, az energiaátállás és a zöld gazdaság építése, ami mind megnehezíti a folyamatok értelmezését - tette hozzá.
Bódi Roland, az MNB vezető jogásza előadásában kiemelte, hogy az úgynevezett big tech cégek valamennyi szektorban, így a pénzügyi szolgáltatások területén is megkerülhetetlenekké váltak mára, szabályozásuk pedig még globális szinten megoldatlan kérdés. A technológiai nagyvállalatok hatalmas adatbázissal rendelkeznek, az adatok feldolgozásával és összekapcsolásával új szolgáltatásokat hozhatnak létre akár a pénzügyek terén is - mutatott rá. Kiemelte, hogy az infrastruktúrát a technológiai fejlődéshez, a felhőszolgáltatásokat a globális cégek nyújtják a pénzügyi piac hagyományos szereplőinek, de még a fintech cégek többségének is, ami további versenypiaci aggályokat, stabilitási kockázatokat vethet fel.
Az európai uniós rendelet az adatvédelmi kérdéseket kezeli, de ennél jóval átfogóbb szabályozásra lenne szükség, az egész csoport valamennyi kockázatával, az összefonódások részleteivel mind foglalkozni kell - figyelmeztetett. A vezető jogász szerint három elképzelés létezik a problémák kivédésére, az egyik a big tech cégeket kizárná a pénzügyi tevékenység folytatásából, a másik a technológiai csoporton belül elkülönítené és kiszervezné egy holdingba azt, a harmadik pedig a bevonás, a cég valamennyi tevékenységének és kockázatának figyelemmel követése a szabályozó által. Miután a kizárás megszüntetné az innovációt és a teljes körű monitoring kapacitásproblémákkal járhat, az MNB az elkülönítő modellt tartja a legígéretesebbnek, az ugyanis átláthatóvá teszi a folyamatokat és meg tudja előzni a kockázatok tovaterjedését - foglalta össze Bódi Roland a Hitelintézeti Szemlében megjelent írás lényegét.
Fehér Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, nemzetközi vezetője, az MKT Informatikai szakosztályának elnökségi tagja úgy fogalmazott, hogy a big tech cégek a pénzügyi területen olyan technológiai újdonságokat generálhatnak, amelyeket a szabályozó nehezen tudna nyomon követni, más növekedési pálya áll előttük, mint a szektor többi szereplője előtt. Fáykiss Péter, az MNB igazgatója arra világított rá, hogy egy technológiai nagyvállalat ügyfélszáma akár milliárdokban mérhető, amennyiben egy ilyen társaság belép például a fizetési szolgáltatások piacára, a szabályozására egy egész kontinens összefogása is kevés.