SG.hu

Európa kinyítja Pandora szelencéjét: felülvizsgálnák a GDPR-t

Egy prominens európai parlamenti képviselő és egy adatvédelmi aktivista összefogott, hogy a GDPR célzott felülvizsgálatát javasolja a nagy és a kis cégek megkülönböztetése érdekében. Az EU mérföldkőnek számító adatvédelmi rendeletének felülvizsgálata Pandora szelencéjének kinyitásához hasonlatos, mert ez veszélyeztetheti a jogszabály megvalósítását.

Az EU mérföldkővének számító általános adatvédelmi rendelet (GDPR) már a bevezetése óta vitatott volt bizonyos körökben, de sokan, akik látnak még javítani valót, attól tartanak, hogy a rendelet felülvizsgálata veszélyeztetheti az eddig elért eredményeket. Axel Voss német EP-képviselő egy célzott, háromszintű felülvizsgálatot javasolt, amelyet a magánélet védelméért küzdő Max Schrems, a magánélet védelmének prominens aktivistája is támogat. Az új rendszerben a jogi terheket a vállalat méretéhez igazítanák, hasonlóan ahhoz, ahogyan a digitális szolgáltatásokról szóló törvény a nagyon nagy online platformokat (VLOP) kiemeli a fokozott ellenőrzésre.

Ez három különböző rétegből állna:
  • A „mini-GDPR” réteg a vállalkozások 90%-ára terjedne ki, kevesebb dokumentációval, egyszerűsített átláthatósággal és adatvédelmi tisztviselők nélkül.
  • A „normál GDPR” réteg fenntartja a legtöbb meglévő szabályt, azokra a vállalatokra vonatkozna, amelyek „érzékeny személyes adatokat kezelnek vagy nagyobb léptékben működnek”.
  • Végül lenne, egy „GDPR plusz” réteg, mely a VLOP-okra és azokra a vállalatokra terjedne ki, amelyek üzleti modellje alapvetően a személyes adatok feldolgozására épül, mint például a hirdetők. Ezeket kötelező külső auditálásnak vetnék alá.


  • Ez a fajta gondolkodás nem teljesen új. „Már 2012/13-ban, az első GDPR-tárgyalások során is azt mondtam, hogy az „egy méret mindenkinek megfelel” őrültség” - mondta Schrems. Szerinte Voss terve nem rossz, de egyelőre inkább csak vázlatos elképzelés, mint részletes terv. Voss és ideológiai ellenfele, Schrems azonban számos témában nem értenek egyet. Voss szeretné megszüntetni az Európai Adatvédelmi Testület végrehajtási szerepét, és az olyan alapelveket, mint a „feledésbe merüléshez való jog” vagy az „adatminimalizálás” a modern technológiákhoz „igazítani”. A jogszabály logikáját is meg akarja fordítani, amely jelenleg alapértelmezésben tiltja a személyes adatok feldolgozását bizonyos kivételekkel, és olyan rendszerré kívánja változtatni, amely csak bizonyos, a magánélet védelmét sértő gyakorlatokat tilt.

    Schrems mindezzel nem ért egyet, és a végrehajtás hiányát látja Európa fő problémájának. "Ha Max és én meg tudunk állapodni egy közös útról, az azt kell, hogy jelentse, hogy reális esély van a széles politikai többségen alapuló gyors végrehajtásra” - írta Voss egy nyilatkozatban. Ráadásul már maga a kérdés megnyitása is problémás, mert kinyílik az ajtó a lobbisták előtt a kötelezettségek felhígítására. "A felülvizsgálat felvetése abszolút probléma” - mondta Schrems, amikor erről kérdezték, ugyanakkor normatívan nyilatkozott arról, hogy a társadalom képes-e ezt kezelni. "Ha azért nem tudunk jó törvényt hozni, mert a politikusok nem tudnak nemet mondani, akkor az probléma."

    Voss úgy véli, ez elkerülhető, ha a GDPR végrehajtási rendelethez hasonlóan célzott felülvizsgálattal hajtják végre a változtatásokat. Másodszor, a GDPR egész világra kisugárzó hatása azt jelenti, hogy az abba való beavatkozás a nemzetközi adatvédelmi normák, valamint más, egymással kölcsönhatásban lévő digitális jogszabályok veszélyeztetését kockáztatja. "A GDPR nem tökéletes, de úgy gondolom, hogy van egy stabilitási elem, amelyet az elmúlt évek során bevezetett” - mondta. "Túlságosan felkavarni a dolgokat ebben a valóban kényes és kritikus pillanatban, ez olyasmi, amitől én óvakódnék.”

    A Trump-adminisztráció nemrégiben megdorgálta az EU-t a túlszabályozás miatt, és nyíltan kétségbe vonja az uniós digitális jogszabályok végrehajtását. Ezen felbátorodva a Meta és mások erőteljesebben lépnek fel az EU-val szemben. A GDPR része a Bizottság egyszerűsítési csomagjának, amely a digitális jogszabályok szükséges felülvizsgálatát tartalmazza, és amely az idei év utolsó negyedévében esedékes.

    Hozzászólások

    A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
    Bejelentkezéshez klikk ide
    (Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
    • manypet #7
      Annyit meg lehetne mondjuk csinálni, hogy a böngészőkben alapból beállítja az ember, hogy alapértelmezetten milyen típusú adatokat engedélyez, és miket nem. És felugrók meg egyéb baromságok nélkül tudnák az emberek használni a weboldalakat, miközben a háttérben a böngésző és a weboldal lekommunikálja egymással, hogy mit ad át és mit nem. Azaz a politikusok készítenek egy "sablont", hogy adott adat milyen csoportba tartozik. Pl. egyik csoport a jelszó és hasonlók, másik a név, harmadik a böngészési előzmény, stb. Mindez mögött meglenne a sablon, ami jogilag egy előre elkészített hozzájárulást/nem hozzájárulást is takar. És ha a böngészőbe beállítom, hogy mondjuk az előzményemet alapértelmezetten ne adja át, akkor a böngésző nem is adja át. Ha meg engedem, hogy átadja, akkor alapértelmezetten alá is írtam, hogy átadja. Tehát a böngésző beállítása kezelné mind technikailag az adattovábbítást, mind pedig a jogi papírozós részét is. Ha meg mégis kér a weboldal olyan adatot, amit alapértelmezetten nem engedtem neki, vagy ami nincs a listán, azt külön felugrathatja, de csak az adott infóra vonatkoztatva (minden más adat esetében nem kell végigolvasgatnom 20 oldalt). És így más felugró nem jönne a pofámba, mert azt a háttérben kezelné a böngészőm, azaz alapértelmezetten a böngésző telepítése után már nem nagyon jönnének felugró GDPR baromságok.

      Ehhez nem kell más, mint egy egyszerű, böngészőbe helyezett szoftver, meg egy hozzá rendelt dokumentumsablon. Mindezeket kormányzatilag meg lehet csinálni, a kormányzat weblapjáról letölteni és használni. Pl. böngészőbe vagy mobilra (appként) felrakni, néha frissíteni, plusz a mellé rendelt doksisablon és kormányzatilag lenne felügyelve. A weblapkészítő is kapna egy modult vagy plugint, ami ezt tudná kezelni, és csak be kéne rakni a weblapba/alkalmazásba, neki sem kellene ezzel annyit bajlódnia. Még csak kötelezővé sem kellene tenni, elég lenne csak ajánlani a felhasználóknak, hogy használjanak ilyen böngészőt, és mivel a böngésző nem enged megnézni olyan weblapot, ami vele nem kompatibilis, így gyorsan elterjedne a weblapoknál is.

      Ez a felhasználónak is könnyebb, meg a weboldalkészítőknek is jobb. Ugyan ettől még az adott weboldal biztos ki tudná játszani ezt is, ha nagyon akarja, de azért az "aláírt" vagy "nem aláírt" dolgok nagy része automatikusan működne a háttérben, így a nagy cégeknek nehezebben lehetne adatot szerezni, mert őrájuk jobban rá lehetne nézni. Amúgy már kezdetekkor is meg lehetett volna így csinálni, voltak is rá kezdeményezések ha jól emlékszem. Csak ugye itt is látszik, hogy mivel a nagy cégeknek ez nem érdeke, ezért nem is lett belőle semmi. Az állami erővel történő kötelező szabályozások (szocializmus) a nagyoknak kedvez, mert ők tudnak lobbizni az államnál. Erővel szabályozás nélkül jobban menne a dolog.
    • NEXUS6 #6
      A GDPR koncepciója a hibás. Amikor az erősebb szereplőknek, a cégeknek, kormmányzati szereplőknek erős igényük és vagy törvényi felhatalmazásuk, vagy olyan szolgáltatásuk van, amit az átlagpolgár igenybe akar/kell vennie, akkor attól hogy kipipáltatnak az átlagpolgárral egy el nem olvasott nyilatkozatot nem lesz megvédve.

      Sajnos az informatika/digitalizáció lényegét az jelenti, hogy az eredeti adatgazda tudta és beleegyezése nélkül bármilyen adatról minnőségromlás nélkül bárhány másolat készíthető, ráadásul ezek adatbázisban összesíthetők, feldolgozhatók. És amíg ez jelenti a használt technológia lényegét és amíg akár a kvantumkommunikáció megvalósul/ésvagy esetleg a visszatérünk a vízjeles, csak drága nyomdaberendezésen előállítható papír, kecskebőr, akármilyen alapú dokumentumokig, addig a GDPR-ban megtestesülő elv csak szélmalomharc.

      Lehet ezt púderezni, lehet a krokodilra szárnyakat álmodni, meg képzelegni, hogy ez egy vegán élőlény, de amíg digitális technológiát használunk, az átlagpolgár adataival való visszaélés meg fog valósulni és pont. És ezen a helyzeten az, hogy az átlagpolgártól egy beleegyezést kényszerítünk ki, gyak a kvázi jog/érdek-sértés tényén semmi nem változtat.
      Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2025.03.12. 09:53:25
    • Dodo55 #5
      #3: "Szart sem ért a GDPR."
      De, amiket felsoroltál, azokat a nagy cégek mostmár jogilag körbebástyázva tehetik meg. A GDPR tehát pontosan nekik ér nem keveset, mert mellette a kis cégek növekedését is akadályozza a sokrétű bürokratikus teher által, így az EU szellemiségével harmóniában segít az innovatív versenytársaktól megvédeni a kiválasztott nagy cégeket.

      #4: Azért ezek a fejlemények némileg most bíztatónak tűnnek. Persze lehet túl optimista vagyok és tényleg csak egy viszonylag szűk érdekkör kiszolgálására létrehozott gazdasági lobbiszervezet volt az egész EU már eredendően, de azért mégis így manapság mintha másoknak is kezdenének felrémleni azok az eredeti értékek/ígéretek amik megalapozták annak idején sok tagállamban a belépés társadalmi támogatottságát. Egy részleges összeomlás mondjuk szerintem is elősegíthetné a szövetség prioritásainak helyreállítását, de azért a kockázatai is meglennének (pl. hogy a mostani korrupt vezetőréteg csúszna-mászna valahogy trükössen vissza az élére, ha az emberek nincsenek eléggé résen).
    • M2 #4
      "A GDPR része a Bizottság egyszerűsítési csomagjának"

      Persze, azért szopatnak minden kis fejlesztőt, mert ezek így egyszerűsítenek! Régen az EU lelkes híve voltam, most már alig várom, hogy vége legyen ennek a rémálomnak! Gazdasági közösségbe léptünk bele, nem a Szovjetúnió 2.0-ba!
    • silwar #3
      Mostani formájában semmi értelme sincs. Csak szívatták a kisembereket, a nagy cégek meg azt csinálták amit akartak. Bármit eladtak bárkinek. Soha senkinek semmilyen adatát sem törölték véglegesen sehonnan, mert a kapcsolódó törvények nem engedték.Bárki bárkit akkor figyel meg, követi a tevékenységét, hallgat le amikor csak akar, "minőségbiztosítási okokból". Szart sem ért a GDPR.
    • Sequoyah #2
      Es nyilvan az elutasitas jol el van rejtve, szoval mindenki csak leokezza a popupot, es meg ha el is utasitom, ujra es ujra megkerdezi, es elobb utobb veletlenul ugyis leokezom...
      Szoval ez igy csak a cegeket vedi, nem a fogyasztokat.

      Ennel a regi rendszer jobb volt, mert ugyanugy tarolhattak az adatainkat mint most, viszont nem idegezitett a popup, es indithattam pert, nem ugy mint most, amikor barmit csinalhat a ceg, ott a papir hogy valamikor leokeztam...
      Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2025.03.11. 20:49:10
    • repvez #1
      Talán inkább más szemléletben kéne megcsinálni az egészet és nem a kisembertől a végfelhasználotol várnák el, hogy a millionyi cég millionyi weboldalának egyenként adja meg az engedélyt a személyes adatai gyujtéséhez vagy tiltásához, hanem pont forditva.
      A kisember az majd egyszer a regisztrácio során bejelöli, hogy akarja vagy nem megosztani az adatait vagy csak részben és akkor ez minden cégre vonatkozna a világban.
      Talán akkor igy elkerülhető lenne a millionyi pop up ablak és a nézhetetlen weboldal ami addig nem enged megtekintést mig végig nem pörgette és jóvá nem haygta a felhasználo az engedélyezési folyamatot.
      A jelenlegi formájában egyáltalán nem tölti be a szerepét , mert életszerütlen, hogy minden egyes adatfelhasználási kérelmet és igényt egyenként végigolvasson valaki , csak azért mert meg akarja nézni a reggeli időjárást vagy megnézni a hireket.

      Ezek a képviselök vagy nem használják az internetet vagy nem is érdekli öket -ez utobbi a valószinű- az emberek érdekei. Mosz is csak a cégek érdekeiről van szó, a végfelhasználo igényeiről vagy védelméről semmi.