SG.hu
Válságban az Intel, a chipgyártó már a családi aranyat árulja
Vezetői távozások és a részvényárfolyam zuhanása meghiúsította Pat Gelsinger vezérigazgató terveit a vállalat szekerének megfordítására.
Az Intel vezérigazgatója, Pat Gelsinger szokatlanul közvetlen felszólítást kapott tavaly tavasszal a vállalat igazgatótanácsától: fordítson nagyobb figyelmet a mesterséges intelligenciával kapcsolatos stratégiájára. Az igazgatótanács aggodalmát fejezte ki, hogy a vállalat lemarad egy új, több milliárd dolláros piacról, amely a generatív mesterséges intelligenciát működtető chipek létrehozására irányul, és amely az OpenAI ChatGPT elindítása utáni hónapokban alakult ki. Gelsinger válasza az volt, hogy létrehozott egy irodát AI Acceleration néven, amelynek feladata a több üzleti szegmensre kiterjedő MI-tervek koordinálása. Az irodát Srinivas Lingam vezeti majd, akit az indiai részlegről helyeztek át Kaliforniába.
Az amerikai chipgyártó messze a rivális Nvidia, sőt az AMD mögött kullog az adatközpontokban használt MI-chipek értékesítésének globális piacán. Az Intel 500 millió dolláros eladásra számít legújabb Gaudi 3 chipjeiből az idén, szemben az Nvidia több tízmilliárd dolláros grafikus feldolgozóegység-értékesítésével. A vállalatot kulcsfontosságú vezetők távozása is megrázta, pluszban több ezer embert bocsátanak el és a részvényárfolyam is zuhan. Az elmúlt egy évben az Nvidia piaci kapitalizációja 1,4 billió dollárral nőtt, elérve a 2,6 billió dollárt. Ezzel szemben az Intel mintegy 70 milliárd dollárt veszített értékéből, és piaci kapitalizációja mindössze 83 milliárd dollárra csökkent.
Mindezt úgy, hogy a 2021-ben vezérigazgatóvá kinevezett Gelsinger több mint három éve dolgozik ötéves tervén, amelynek célja, hogy az Intelt olyan bérgyártóvá alakítsa, amely a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company-val vetekszik. Ehhez új gyárakat építenek az Egyesült Államokban és Európában, és fel akarnak zárkózni a legfejlettebb gyártási eljárásokhoz. A vállalat chiptervezési üzletágát már szétválasztotta a gyártási részlegétől. De ehelyett a figyelem most Gelsinger és igazgatótanácsának kapcsolatára összpontosul. Augusztusban az igazgatótanács egyik tagja, akit a kulcsfontosságú chipgyártási stratégia felügyeletével bíztak meg, lemondott. Az AI Acceleration iroda vezetője, Lingam az év elején máris más pozícióba került az Intelnél.
Gelsinger a Deutsche Bank nemrégiben tartott konferenciáján elismerte, hogy a vállalat „nehéz heteken” van túl. Várhatóan még ebben a hónapban újabb szerkezetátalakítási tervet terjeszt az igazgatótanács elé az augusztusban bemutatott 10 milliárd dolláros költségcsökkentési erőfeszítést követően, amely 15 000 fős elbocsátásokkal járt. A nemrégiben távozott alkalmazottak bár egyetértettek Gelsinger stratégiájával, a vállalat a végrehajtásban akadozik. Elkeserítőnek nevezték a burjánzó belső bürokráciát, és az elbocsátások körüli huzavona a morált is rombolja.
Az Intel további változtatásokat fontolgat, a cég bankárokkal együttműködve más lehetőségeket is mérlegel. Ezek közé tartozik: a 2015-ben 16,7 milliárd dollárért felvásárolt Altera chipgyártásra szakosodott egységének tőzsdei bevezetése; a külső ügyfelek számára chipeket gyártó üzletág esetleges eladása; és néhány gyárprojekt, köztük a politikailag érzékeny németországi telephely elvetése. Az, hogy az Intel fontolóra vesz néhány ilyen változtatást, „olyan, mintha a Titanicon már a székeket árulnánk” - mondta Stacy Rasgon, a Bernstein elemzője. „Ha ennyire nagy szükség van a készpénzre, akkor szerintem hatalmas a probléma”.
Az Intel gondjai közül élen járnak az új gyárak építésére fordított kiadások finanszírozása. Az öntödei üzletág 2023-ban 7 milliárd dollárt veszített. 2022-ben, a Covid-korszakban a PC-k iránti kereslet fellendült, de az akkor kitűzött ambiciózus értékesítési célokat nem sikerült elérni. Ezeknek kellett volna segíteniük a hatalmas beruházási tervek finanszírozásában. "Szerintem Gelsinger legnagyobb problémája jelenleg az, hogy veszít a hitelességéből és a legitimitásából” - mondta G. Dan Hutcheson a TechInsightsnál. „Úgy tekintettek rá, mint az Intel megmentőjére. Az elbocsátásokkal, ha ezt a fájdalmat hivatalba lépésének elején okozta volna, a részvények felfelé mennének.” Hutcheson szerint ha az Intel átvészeli a vihart, 2026-ban vagy 2027-ben „nagyon nyereséges állapotba” kerülhet, ha sikerül a 18A nevű új gyártási folyamatot megvalósítani, amelyet a legújabb csúcstechnológiájú chipek előállítására terveztek. „A probléma az, hogy addig várni kell."
Az igazgatótanács az Intel stratégiájának fokozottabb felügyeletét szorgalmazta. Tavaly Lip-Bu Tan, a Cadence chiptervezési szoftvercég korábbi vezérigazgatója, akit 2022-ben neveztek ki az igazgatótanácsba, további feladatokat kapott a vállalat kritikus chipgyártási üzletágának irányítására. A szereppel együtt járt egy további, mintegy 1 millió dolláros korlátozott részvényjuttatás is. Augusztusban Tan távozott, tovább szítva a vállalat csúcsán lévő aggodalmakat. Voltak más nagy horderejű távozások is: Stuart Pann, az Intel régi vezetője 2021-ben egy szünet után visszatért a vállalathoz, és 2023 márciusában az öntödei üzletág vezetőjévé nevezték ki. Júniusban távozott, hogy csatlakozzon a Groq chipgyártó startuphoz. Egy másik veterán, Shlomit Weiss vezető tervezőmérnök áprilisban távozott. Lisa Spelman, aki az Intel Xeon adatközponti chipekért felelt augusztusban távozott, hogy a Cornelis Networks hardvergyártó vezérigazgatója legyen. Keyvan Esfarjani, a globális operációs vezérigazgató ugyanebben a hónapban jelentette be távozását.
Bennfentesek szerint a chipgyártási és a mesterséges intelligencia kulcsfontosságú területeinek szakértőit nehéz felvenni. Az Intel 18A gyártásának fontosabb ügyfeleit - a Microsoft kivételével - még nem jelentették be. Nemrég a Broadcom, a gyártás egyik potenciális kulcs-ügyfele teszteket futtatott az új chipgyártási eljárással, amelyek sikertelenül zárultak. A Broadcom közölte, hogy nagyra értékeli az Intellel való kapcsolatát, és hogy „jelenleg vizsgáljuk az Intel Foundry termék- és szolgáltatáskínálatát, és ezt az értékelést még nem fejeztük be”. Az ARM tulajdonosával, a SoftBankkal való potenciális gyártási partnerség az év elején meghiúsult. A Tower Semiconductor megvásárlására irányuló 5,4 milliárd dolláros üzlet, amely az ügyfelekkel foglalkozó tehetségeket vitte volna a vállalathoz, azután hiúsult meg, hogy a kínai szabályozó hatóságok tavaly augusztusban nem hagyták jóvá.
Az egyik fénypont a Biden-kormány által az ország chipiparának támogatása érdekében elfogadott Chips Act. Márciusban a kormány bejelentette, hogy az Intel 8,5 milliárd dolláros támogatást és 11 milliárd dolláros hitelt kapott az arizonai, ohiói, új-mexikói és oregoni üzemek támogatására, de a vállalat még nem kapta meg a támogatást. Az amerikai Kereskedelmi Minisztérium megismételte, hogy a Chips Act keretében nyújtott valamennyi támogatás folyamatos és átfogó átvilágítási folyamat tárgyát képezi. Az Intel közölte, hogy „jelentős előrelépést tett az Intel processzor-technológiai motorjának újjáépítése és a termékvezetés visszaállítása terén olyan kulcsfontosságú szegmensekben, mint az MI PC-kategória. A múlt hónapban bejelentett terv tovább erősíti piaci versenyképességünket, javítja nyereségességünket és felgyorsítja átalakulásunk következő szakaszát”.
Az Intel vezérigazgatója, Pat Gelsinger szokatlanul közvetlen felszólítást kapott tavaly tavasszal a vállalat igazgatótanácsától: fordítson nagyobb figyelmet a mesterséges intelligenciával kapcsolatos stratégiájára. Az igazgatótanács aggodalmát fejezte ki, hogy a vállalat lemarad egy új, több milliárd dolláros piacról, amely a generatív mesterséges intelligenciát működtető chipek létrehozására irányul, és amely az OpenAI ChatGPT elindítása utáni hónapokban alakult ki. Gelsinger válasza az volt, hogy létrehozott egy irodát AI Acceleration néven, amelynek feladata a több üzleti szegmensre kiterjedő MI-tervek koordinálása. Az irodát Srinivas Lingam vezeti majd, akit az indiai részlegről helyeztek át Kaliforniába.
Az amerikai chipgyártó messze a rivális Nvidia, sőt az AMD mögött kullog az adatközpontokban használt MI-chipek értékesítésének globális piacán. Az Intel 500 millió dolláros eladásra számít legújabb Gaudi 3 chipjeiből az idén, szemben az Nvidia több tízmilliárd dolláros grafikus feldolgozóegység-értékesítésével. A vállalatot kulcsfontosságú vezetők távozása is megrázta, pluszban több ezer embert bocsátanak el és a részvényárfolyam is zuhan. Az elmúlt egy évben az Nvidia piaci kapitalizációja 1,4 billió dollárral nőtt, elérve a 2,6 billió dollárt. Ezzel szemben az Intel mintegy 70 milliárd dollárt veszített értékéből, és piaci kapitalizációja mindössze 83 milliárd dollárra csökkent.
Mindezt úgy, hogy a 2021-ben vezérigazgatóvá kinevezett Gelsinger több mint három éve dolgozik ötéves tervén, amelynek célja, hogy az Intelt olyan bérgyártóvá alakítsa, amely a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company-val vetekszik. Ehhez új gyárakat építenek az Egyesült Államokban és Európában, és fel akarnak zárkózni a legfejlettebb gyártási eljárásokhoz. A vállalat chiptervezési üzletágát már szétválasztotta a gyártási részlegétől. De ehelyett a figyelem most Gelsinger és igazgatótanácsának kapcsolatára összpontosul. Augusztusban az igazgatótanács egyik tagja, akit a kulcsfontosságú chipgyártási stratégia felügyeletével bíztak meg, lemondott. Az AI Acceleration iroda vezetője, Lingam az év elején máris más pozícióba került az Intelnél.
Gelsinger a Deutsche Bank nemrégiben tartott konferenciáján elismerte, hogy a vállalat „nehéz heteken” van túl. Várhatóan még ebben a hónapban újabb szerkezetátalakítási tervet terjeszt az igazgatótanács elé az augusztusban bemutatott 10 milliárd dolláros költségcsökkentési erőfeszítést követően, amely 15 000 fős elbocsátásokkal járt. A nemrégiben távozott alkalmazottak bár egyetértettek Gelsinger stratégiájával, a vállalat a végrehajtásban akadozik. Elkeserítőnek nevezték a burjánzó belső bürokráciát, és az elbocsátások körüli huzavona a morált is rombolja.
Az Intel további változtatásokat fontolgat, a cég bankárokkal együttműködve más lehetőségeket is mérlegel. Ezek közé tartozik: a 2015-ben 16,7 milliárd dollárért felvásárolt Altera chipgyártásra szakosodott egységének tőzsdei bevezetése; a külső ügyfelek számára chipeket gyártó üzletág esetleges eladása; és néhány gyárprojekt, köztük a politikailag érzékeny németországi telephely elvetése. Az, hogy az Intel fontolóra vesz néhány ilyen változtatást, „olyan, mintha a Titanicon már a székeket árulnánk” - mondta Stacy Rasgon, a Bernstein elemzője. „Ha ennyire nagy szükség van a készpénzre, akkor szerintem hatalmas a probléma”.
Az Intel gondjai közül élen járnak az új gyárak építésére fordított kiadások finanszírozása. Az öntödei üzletág 2023-ban 7 milliárd dollárt veszített. 2022-ben, a Covid-korszakban a PC-k iránti kereslet fellendült, de az akkor kitűzött ambiciózus értékesítési célokat nem sikerült elérni. Ezeknek kellett volna segíteniük a hatalmas beruházási tervek finanszírozásában. "Szerintem Gelsinger legnagyobb problémája jelenleg az, hogy veszít a hitelességéből és a legitimitásából” - mondta G. Dan Hutcheson a TechInsightsnál. „Úgy tekintettek rá, mint az Intel megmentőjére. Az elbocsátásokkal, ha ezt a fájdalmat hivatalba lépésének elején okozta volna, a részvények felfelé mennének.” Hutcheson szerint ha az Intel átvészeli a vihart, 2026-ban vagy 2027-ben „nagyon nyereséges állapotba” kerülhet, ha sikerül a 18A nevű új gyártási folyamatot megvalósítani, amelyet a legújabb csúcstechnológiájú chipek előállítására terveztek. „A probléma az, hogy addig várni kell."
Az igazgatótanács az Intel stratégiájának fokozottabb felügyeletét szorgalmazta. Tavaly Lip-Bu Tan, a Cadence chiptervezési szoftvercég korábbi vezérigazgatója, akit 2022-ben neveztek ki az igazgatótanácsba, további feladatokat kapott a vállalat kritikus chipgyártási üzletágának irányítására. A szereppel együtt járt egy további, mintegy 1 millió dolláros korlátozott részvényjuttatás is. Augusztusban Tan távozott, tovább szítva a vállalat csúcsán lévő aggodalmakat. Voltak más nagy horderejű távozások is: Stuart Pann, az Intel régi vezetője 2021-ben egy szünet után visszatért a vállalathoz, és 2023 márciusában az öntödei üzletág vezetőjévé nevezték ki. Júniusban távozott, hogy csatlakozzon a Groq chipgyártó startuphoz. Egy másik veterán, Shlomit Weiss vezető tervezőmérnök áprilisban távozott. Lisa Spelman, aki az Intel Xeon adatközponti chipekért felelt augusztusban távozott, hogy a Cornelis Networks hardvergyártó vezérigazgatója legyen. Keyvan Esfarjani, a globális operációs vezérigazgató ugyanebben a hónapban jelentette be távozását.
Bennfentesek szerint a chipgyártási és a mesterséges intelligencia kulcsfontosságú területeinek szakértőit nehéz felvenni. Az Intel 18A gyártásának fontosabb ügyfeleit - a Microsoft kivételével - még nem jelentették be. Nemrég a Broadcom, a gyártás egyik potenciális kulcs-ügyfele teszteket futtatott az új chipgyártási eljárással, amelyek sikertelenül zárultak. A Broadcom közölte, hogy nagyra értékeli az Intellel való kapcsolatát, és hogy „jelenleg vizsgáljuk az Intel Foundry termék- és szolgáltatáskínálatát, és ezt az értékelést még nem fejeztük be”. Az ARM tulajdonosával, a SoftBankkal való potenciális gyártási partnerség az év elején meghiúsult. A Tower Semiconductor megvásárlására irányuló 5,4 milliárd dolláros üzlet, amely az ügyfelekkel foglalkozó tehetségeket vitte volna a vállalathoz, azután hiúsult meg, hogy a kínai szabályozó hatóságok tavaly augusztusban nem hagyták jóvá.
Az egyik fénypont a Biden-kormány által az ország chipiparának támogatása érdekében elfogadott Chips Act. Márciusban a kormány bejelentette, hogy az Intel 8,5 milliárd dolláros támogatást és 11 milliárd dolláros hitelt kapott az arizonai, ohiói, új-mexikói és oregoni üzemek támogatására, de a vállalat még nem kapta meg a támogatást. Az amerikai Kereskedelmi Minisztérium megismételte, hogy a Chips Act keretében nyújtott valamennyi támogatás folyamatos és átfogó átvilágítási folyamat tárgyát képezi. Az Intel közölte, hogy „jelentős előrelépést tett az Intel processzor-technológiai motorjának újjáépítése és a termékvezetés visszaállítása terén olyan kulcsfontosságú szegmensekben, mint az MI PC-kategória. A múlt hónapban bejelentett terv tovább erősíti piaci versenyképességünket, javítja nyereségességünket és felgyorsítja átalakulásunk következő szakaszát”.