Az Intelnek 3000 emberre lesz szüksége ahhoz a félvezetőgyárhoz, amelyet az évtized végére tervez felépíteni Kelet-Németországban. Idén a chipgyártó helyi gyakornoki programjában kettő fő fog végezni.

Az Intel szakképzett munkaerőhiánnyal küzd a tervezett németországi chipgyárához, ami rávilágít arra, hogy a félvezetőipar Európába való visszatelepítése nem biztos, hogy egyszerű lesz. A Santa Clara-i chipgyártó még júniusban írt alá megállapodást a német kormánnyal, amelynek értelmében 10 milliárd euró támogatást vesz fel egy ostyagyártó üzem építéséhez a Szász-Anhalt tartománybeli Magdeburgban. A beruházás része az Európai Unió azon nyáron bemutatott törekvésének, hogy a kontinens megduplázza részesedését a globális chipgyártásban, hogy felvegye a versenyt az ázsiai gyártókkal. A kontinens más országaival ellentétben Németország bruttó hazai termékének nagyobb része a feldolgozóipar származik, így a félvezetőgyártás bővítése elengedhetetlen számukra a technológiai felzárkózás és a gazdasági ellenálló képesség növelése szempontjából. Pat Gelsinger vezérigazgató akkoriban "Silicon Junction" néven emlegette a létesítményt, és azt mondta, hogy az a vállalat jövőbeli növekedési stratégiájának kritikus része, és hogy várhatóan négy-öt éven belül megkezdődik a termelés.

A Wall Street Journal szerint azonban az Intelnek mintegy 3000 emberre van szüksége a félvezetőgyár működtetéséhez, de a helyi technikusokat képző gyakornoki program jelenleg mindössze kettőt képez. A jelentés a "bizánci bürokráciára" és a magas energiaárakra is rámutat, mint egyéb tényezőkre, amelyek megnehezítik az Intel erőfeszítéseit az üzem megépítésére és működésbe hozására. Az Intel vezetői számára aggodalomra ad okot az áramköltség, mivel a hasonló létesítmények negyedévente mintegy 300 millió kilowattóra áramot használnak fel. A nagyfelhasználók átlagos villamosenergia-költsége Németországban 2022 második felében kilowattóránként 19 cent volt - az uniós adatok szerint több mint 40%-kal magasabb, mint Franciaországban és Lengyelországban.


A magas energiaár az egyik oka annak, hogy Németország gazdasága tavaly év vége óta stagnál, és várhatóan idén is zsugorodik. Állami tisztviselők elmondták, hogy esetleg segítenének a vállalatnak egy külön szélerőműpark építésében, de még nincsenek konkrét tervek egy ilyen létesítményre. A vállalat olcsóbb áramra való igénye nemzeti szintű vitát váltott ki az ipari áram támogatásáról, amely megosztotta Olaf Scholz német kancellár kormánykoalícióját. A kormány már tárgyalt arról, hogy támogatná a villamos energia költségeit a kulcsfontosságú ipari felhasználók számára, de eddig nem fogadta el a tervet. A kritikusok azt "Intel-törvénynek" nevezték el, de a vállalat nem foglalt állást.

Az új munkavállalók és családjaik elhelyezéséhez szükséges iskolai, lakás- és közlekedési infrastruktúra-fejlesztések további 1 milliárd euróba kerülhetnek, és örökre megváltoztathatják az egykori gyárváros jellegét. A 240 000 lakosú Magdeburg a német újraegyesítést követően, az 1990-es években elvesztette ipari bázisának nagy részét. A vállalat elsősorban azért választotta a várost, mert nagyjából 2700 hektár ipari terület áll rendelkezésre, és a város megközelíthető közúton és folyón keresztül. A lap riportja szerint Magdeburg érezhetően kevésbé modern, mint a nagyobb német városok, például Berlin és München, kevés ember beszél angolul. A belváros szívében található történelmi étterem nem fogad el bankkártyás fizetést a jellegzetes ételéért, a Magdeburger Bötelért, amely sertéscsülök savanyú káposztával, zöldborsópürével és burgonyával.

A WSJ szerint jövő augusztusban egy 20 főből álló osztály kezdi meg a képzési programot, azzal a céllal, hogy végül ez a szám a tízszeresére nőjön. Az oktatás azonban várhatóan három évig tart majd, ami kétségessé teszi a gyártás már 2027-ben történő megkezdésének tervét. Az Intel azt is tervezi, hogy a helyi gyakornokokat egy Írországban működő gyárába - valószínűleg a Dublin melletti Leixlipben található gyártóüzembe - küldi a gyakornoki program utolsó évére, mivel Magdeburgban nincsenek megfelelő helyi létesítmények. Az Intel irodát nyitott Magdeburgban és toborzókampányba kezdett. A vállalat tisztviselői standokat állítottak fel a közösségi fesztiválokon, és megbeszéléseket folytattak a helyi önkormányzati és polgári tisztviselőkkel. Egy Intel logós focimez még azt a találgatást is elindította, hogy a vállalat esetleg szponzorálja a helyi futballklubot.


Az állításokra reagálva az Intel szóvivője elmondta: "Jelenleg a magdeburgi gyártóüzem tervezési és kivitelezési fázisában vagyunk, de már most nagy érdeklődés mutatkozik az első 30 álláshely iránt. Közel 3000 jelentkezést kaptunk. A magdeburgi telephelyen egy gyakornoki programot is indítunk, amely a tervek szerint jövőre indul, azzal a céllal, hogy a régióban a tehetségek következő generációját kineveljük." A chipgyártó ezen a héten azt is bejelentette, hogy együttműködik ohiói közösségi főiskolákkal annak érdekében, hogy a képzettségi hiányosságokat pótolja az amerikai államban épülő másik chipgyárában. A közeli Otto von Guericke Egyetem idén diplomát adó képzést indít a fejlett félvezető nanotechnológiák területén, és több professzor felvételét tervezi. Az egyetem 30 millió eurót tervez fordítani egy tisztaszoba építésére, mely laboratóriumban a hallgatók a chipgyártást gyakorolhatják, de még nem tudják pontosan hogyan szednek össze ennyi pénzt.

Persze nem csak az Intel szembesül a szakképzett munkaerő hiányának problémájával. Mint arról beszámoltunk, a tajvani félvezetőgyártó óriás TSMC is késlelteti a termelés megkezdését a jelenleg építés alatt álló arizonai gyártóüzemében, arra hivatkozva, hogy nem talál elég szakképzett munkaerőt a létesítmény befejezéséhez. A hiány pótlására a TSMC tajvani technikusokat küldött át, hogy segítsenek a helyi munkások képzésében. Ez valószínűleg egy évvel hátráltatja az amerikai öntöde megnyitását a tervezett ütemtervhez képest.