Pat Gelsinger elválasztja a chipgyártó és a termékrészleget, jogilag különállóan, saját munkatársakkal és minimális átfedéssel.

Pat Gelsinger 2030-ra a világ második legnagyobb chipgyártójává akarja tenni az Intelt, és ez azt jelenti, hogy azokat a vállalkozásokat is ki fogják szolgálni, amelyeket egyébként eddig hagyományosan versenytársnak tekintettek. "Mi akarunk a világ chipgyára lenni. És ha mi leszünk a legnagyobbak, nem lehetünk diszkriminatívak abban, hogy kinek dolgozunk" - jelentette ki a vezérigazgató az Intel Foundry Direct Connect rendezvényén a kaliforniai San Joséban. Ennek érdekében Gelsinger kettéválasztja a társaságot és két független szervezetet hoz létre az Intel márkanév alatt. Az átszervezés és a márkanévváltás részeként leválik az Intel Foundry Services (IFS) a technológiafejlesztési és ellátási részlegekkel együtt, és ide kerülnek a gyártással és tokozással kapcsolatos szolgáltatások.

Az Intel Product divíziója az asztali és hálózati készletek fejlesztésére és licencelésére összpontosítja majd erőfeszítéseit. Ezek a szervezetek jogilag különállóak lesznek, saját személyzettel és folyamatokkal rendelkeznek majd, minimális átfedéssel a titoktartás biztosítása érdekében - magyarázta Stu Pann, az IFS vezetője. "Nagyon fegyelmezettek vagyunk ebben a kérdésben. Két külön értékesítési csapatunk van. Két külön ERP-rendszert építünk. Két különálló jogi személyiséget hozunk létre" - mondta. A Product csoport ugyanúgy gyártat majd, mint bármely más ügyfél. Elismerte azonban, hogy az Intel Products üzletének nagy részét az elkövetkező néhány évben az Intel Foundry fogja irányítani.

Talán még ennél is fontosabb, hogy az Intel Foundry szigorúan bizalmasan kezeli majd minden egyes ügyfelét - függetlenül attól, hogy belső vagy külső ügyfeléről van szó. "Ez a chipgyárak sikerének lényege" - magyarázta Keyvan Esfarjani, az Intel gyártásért felelős vezetője. A gyártás és a termékrészlegek szétválasztásának stratégiája már most is érvényesül az Intel és az ARM közötti partnerségben. Az ARM azon dolgozik, hogy szellemi tulajdonát elérhetővé tegye az Intel folyamataiban, a Faraday például már be is jelentett olyan chipeket, amelyek mindkét cég technológiáját használják.


A partnerség unortodox jellege Rene Haas, az ARM vezérigazgatója számára is nyilvánvaló, aki Gelsingerhez csatlakozva a színpadon "furcsa ágytársaknak" nevezte a párosítást. "Próbáltam egy, a történet szempontjából releváns párhuzamra gondolni, és az egyetlen, ami eszembe jutott - azoknak, akik vissza tudnak emlékezni -, az volt, amikor Walt Mossberg megkérdezte Steve Jobsot, hogy milyen érzés volt, amikor az iTunes Windowson futott? Azt hiszem, azt mondta, hogy olyan volt, mint a jeges víz a pokolban, de nem megyek ilyen messzire" - mondta Haas. Az ARM mellett Gelsinger beszélt a chiptervezéssel foglalkozó vállalatokkal, például a Cadence-szel, az Ansys-szel, a Siemensszel és a Synopsys-szal kötött stratégiai partnerségekről, és kiemelte a Microsofttal kötött szerződést a 18A node-on történő chipgyártásra. A Microsoft - a saját szilíciumgyártás viszonylagos újonca - csak a jéghegy csúcsa Gelsigner ambíciói terén.

"A Foundry csapat célja, hogy megtöltse a gyárakat. Reméljük, hogy ebbe beletartozik Jensen és Cristiano, Sundar, és ahogy ma hallották, Satya is, és remélem, hogy a jövőben még Lisa is" - mondta, felsorolva az Nvidia, a Qualcomm, a Google, a Microsoft és az AMD vezetőit. De miközben az Intel átszervezéssel igyekszik megelőzni az érdekellentéteket, Gelsinger nem úgy tűnik, hogy kész lenne átadni a királyság kulcsait, és önálló egységként kivonni a gyártói üzletágat. Ennek ellenére az Intel programozható megoldások csoportjának tavalyi kiválása azt sugallja, hogy ez megtörténhet, ha az Intel Foundry alapjai megteremtődnek.

Természetesen ahhoz, hogy a nagy chipgyártók, mint az Nvidia vagy az AMD érdeklődni kezdjenek, először olyan előállítási technológiára van szükség, amely megéri a kockázatot. Ezt az Intel is tudja, ezért bemutatták a következő generációs node-jukat, amelynek az útiterv alapján 2025 és 2027 között kell megkezdenie a gyártást. Itt szerepel az Intel 14A, amely az első lesz, amely az ASML High-NA extrém ultraibolya litográfiai technológiáját használja majd.

Valójában ez két technológiát takar, a 14A és a továbbfejlesztett, 14A-E nevű változatot, amely feltehetően később érkezik. A zsugorítás mellett az Intel tervezi a 18A node teljesítményoptimalizált változatának bevezetését is, amely előreláthatóan a 18A-P nevet kapja, valamint régebbi node-jainak továbbfejlesztett változatait, köztük az Intel 3-E és Intel 3-PT változatokat. Az Intel úgy véli, hogy ezek a technológiák, valamint a globálisan elosztott és fenntartható gyárak képezik majd az alapját a Gelsinger által elképzelt rendszernek. A koncepció szerint az Intel nem csak gyártási és tokozási szolgáltatásokat nyújt majd, mint a TSMC, hanem azt ígéri, hogy további hozzáadott értéket is biztosít majd, hogy támogassa az összetettebb heterogén chiplet-tervezéseket, amelyek belső és külső forrásból származó szellemi tulajdont használnak.


Amióta Gelsinger először bejelentette, hogy az Intel 2021-ben megnyitja gyárait a bérmunkák előtt, a chipgyártó több mint 100 milliárd dollár értékben kötelezte el magát üzemek építésére az Egyesült Államokban és Európában. Ezen építkezések nagy része azonban az amerikai és az uniós iparági törvények értelmében nyújtott jelentős állami támogatásoktól függ. De a Global Foundry múlt heti 1,5 milliárd dolláros díjazása és Gina Raimondo kereskedelmi miniszter virtuális megjelenése ellenére az Intel még mindig vár a saját szeletére a tortából. A miniszter a rendezvényen nem tudott meglepetést okozni Pat Gelsinger számára a támogatások terén, de azt mondta, hogy nem kizárt egy második támogatási kör sem.

Az Intel reményei szerint akár 10 milliárd dollárnyi támogatást is kaphatnak a gyárprojektekre elkülönített 39 milliárd dollárból, ráadásul még több finanszírozás lehet a láthatáron. De bármilyen csábító kilátás is legyen az állami ingyenpénz, az első törvényjavaslat szétosztásának sebessége (vagy inkább annak hiánya) máris problémákat okozott az Intel gyárak építésénél. E hónap elején jelentették, hogy az Intel 2026-ra halasztotta ohiói projektjét a gyenge félvezetőpiac és a CHIPS-törvény szerinti támogatási pénzek késedelme miatt.