SG.hu

Két cégre válik szét az Intel?

Pat Gelsinger elválasztja a chipgyártó és a termékrészleget, jogilag különállóan, saját munkatársakkal és minimális átfedéssel.

Pat Gelsinger 2030-ra a világ második legnagyobb chipgyártójává akarja tenni az Intelt, és ez azt jelenti, hogy azokat a vállalkozásokat is ki fogják szolgálni, amelyeket egyébként eddig hagyományosan versenytársnak tekintettek. "Mi akarunk a világ chipgyára lenni. És ha mi leszünk a legnagyobbak, nem lehetünk diszkriminatívak abban, hogy kinek dolgozunk" - jelentette ki a vezérigazgató az Intel Foundry Direct Connect rendezvényén a kaliforniai San Joséban. Ennek érdekében Gelsinger kettéválasztja a társaságot és két független szervezetet hoz létre az Intel márkanév alatt. Az átszervezés és a márkanévváltás részeként leválik az Intel Foundry Services (IFS) a technológiafejlesztési és ellátási részlegekkel együtt, és ide kerülnek a gyártással és tokozással kapcsolatos szolgáltatások.

Az Intel Product divíziója az asztali és hálózati készletek fejlesztésére és licencelésére összpontosítja majd erőfeszítéseit. Ezek a szervezetek jogilag különállóak lesznek, saját személyzettel és folyamatokkal rendelkeznek majd, minimális átfedéssel a titoktartás biztosítása érdekében - magyarázta Stu Pann, az IFS vezetője. "Nagyon fegyelmezettek vagyunk ebben a kérdésben. Két külön értékesítési csapatunk van. Két külön ERP-rendszert építünk. Két különálló jogi személyiséget hozunk létre" - mondta. A Product csoport ugyanúgy gyártat majd, mint bármely más ügyfél. Elismerte azonban, hogy az Intel Products üzletének nagy részét az elkövetkező néhány évben az Intel Foundry fogja irányítani.

Talán még ennél is fontosabb, hogy az Intel Foundry szigorúan bizalmasan kezeli majd minden egyes ügyfelét - függetlenül attól, hogy belső vagy külső ügyfeléről van szó. "Ez a chipgyárak sikerének lényege" - magyarázta Keyvan Esfarjani, az Intel gyártásért felelős vezetője. A gyártás és a termékrészlegek szétválasztásának stratégiája már most is érvényesül az Intel és az ARM közötti partnerségben. Az ARM azon dolgozik, hogy szellemi tulajdonát elérhetővé tegye az Intel folyamataiban, a Faraday például már be is jelentett olyan chipeket, amelyek mindkét cég technológiáját használják.


A partnerség unortodox jellege Rene Haas, az ARM vezérigazgatója számára is nyilvánvaló, aki Gelsingerhez csatlakozva a színpadon "furcsa ágytársaknak" nevezte a párosítást. "Próbáltam egy, a történet szempontjából releváns párhuzamra gondolni, és az egyetlen, ami eszembe jutott - azoknak, akik vissza tudnak emlékezni -, az volt, amikor Walt Mossberg megkérdezte Steve Jobsot, hogy milyen érzés volt, amikor az iTunes Windowson futott? Azt hiszem, azt mondta, hogy olyan volt, mint a jeges víz a pokolban, de nem megyek ilyen messzire" - mondta Haas. Az ARM mellett Gelsinger beszélt a chiptervezéssel foglalkozó vállalatokkal, például a Cadence-szel, az Ansys-szel, a Siemensszel és a Synopsys-szal kötött stratégiai partnerségekről, és kiemelte a Microsofttal kötött szerződést a 18A node-on történő chipgyártásra. A Microsoft - a saját szilíciumgyártás viszonylagos újonca - csak a jéghegy csúcsa Gelsigner ambíciói terén.

"A Foundry csapat célja, hogy megtöltse a gyárakat. Reméljük, hogy ebbe beletartozik Jensen és Cristiano, Sundar, és ahogy ma hallották, Satya is, és remélem, hogy a jövőben még Lisa is" - mondta, felsorolva az Nvidia, a Qualcomm, a Google, a Microsoft és az AMD vezetőit. De miközben az Intel átszervezéssel igyekszik megelőzni az érdekellentéteket, Gelsinger nem úgy tűnik, hogy kész lenne átadni a királyság kulcsait, és önálló egységként kivonni a gyártói üzletágat. Ennek ellenére az Intel programozható megoldások csoportjának tavalyi kiválása azt sugallja, hogy ez megtörténhet, ha az Intel Foundry alapjai megteremtődnek.

Természetesen ahhoz, hogy a nagy chipgyártók, mint az Nvidia vagy az AMD érdeklődni kezdjenek, először olyan előállítási technológiára van szükség, amely megéri a kockázatot. Ezt az Intel is tudja, ezért bemutatták a következő generációs node-jukat, amelynek az útiterv alapján 2025 és 2027 között kell megkezdenie a gyártást. Itt szerepel az Intel 14A, amely az első lesz, amely az ASML High-NA extrém ultraibolya litográfiai technológiáját használja majd.

Valójában ez két technológiát takar, a 14A és a továbbfejlesztett, 14A-E nevű változatot, amely feltehetően később érkezik. A zsugorítás mellett az Intel tervezi a 18A node teljesítményoptimalizált változatának bevezetését is, amely előreláthatóan a 18A-P nevet kapja, valamint régebbi node-jainak továbbfejlesztett változatait, köztük az Intel 3-E és Intel 3-PT változatokat. Az Intel úgy véli, hogy ezek a technológiák, valamint a globálisan elosztott és fenntartható gyárak képezik majd az alapját a Gelsinger által elképzelt rendszernek. A koncepció szerint az Intel nem csak gyártási és tokozási szolgáltatásokat nyújt majd, mint a TSMC, hanem azt ígéri, hogy további hozzáadott értéket is biztosít majd, hogy támogassa az összetettebb heterogén chiplet-tervezéseket, amelyek belső és külső forrásból származó szellemi tulajdont használnak.


Amióta Gelsinger először bejelentette, hogy az Intel 2021-ben megnyitja gyárait a bérmunkák előtt, a chipgyártó több mint 100 milliárd dollár értékben kötelezte el magát üzemek építésére az Egyesült Államokban és Európában. Ezen építkezések nagy része azonban az amerikai és az uniós iparági törvények értelmében nyújtott jelentős állami támogatásoktól függ. De a Global Foundry múlt heti 1,5 milliárd dolláros díjazása és Gina Raimondo kereskedelmi miniszter virtuális megjelenése ellenére az Intel még mindig vár a saját szeletére a tortából. A miniszter a rendezvényen nem tudott meglepetést okozni Pat Gelsinger számára a támogatások terén, de azt mondta, hogy nem kizárt egy második támogatási kör sem.

Az Intel reményei szerint akár 10 milliárd dollárnyi támogatást is kaphatnak a gyárprojektekre elkülönített 39 milliárd dollárból, ráadásul még több finanszírozás lehet a láthatáron. De bármilyen csábító kilátás is legyen az állami ingyenpénz, az első törvényjavaslat szétosztásának sebessége (vagy inkább annak hiánya) máris problémákat okozott az Intel gyárak építésénél. E hónap elején jelentették, hogy az Intel 2026-ra halasztotta ohiói projektjét a gyenge félvezetőpiac és a CHIPS-törvény szerinti támogatási pénzek késedelme miatt.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Kotomicuki #7
    De ott nem volt pénz (a háromfelé fejlesztésre), míg a zintel évekig dobta ki az erre valót az ablakon.
    Az AMD a nyomorból nem tudott föltörni - igaz, nem is nagyon hagyta a kékség és ha nincs az AMD64, akkor már ők is rég a süllyesztőben végzik (a processzor-fronton mindenképp), ahogy a zöldeket is kitúrta az x86 mellől - , míg a zintel a dőzsből hull alá a "befektetők" mohóságát túlzott módon kiszolgáló és egyébre sem képes vezetése miatt.
  • Cat #6
    " külön-külön sérülékenyebb a két üzletág"
    Sokan elfelejtik hogy az AMD-nél ugyanez volt a szitu, és ők ugyanígy döntöttek: leválasztották a chipgyárakat GlobalFoundry néven.
  • Kotomicuki #5
    Az utolsó bekezdésben van a lényeg: amikor volt pénze a zintelnek, akkor azt nem kidobni kellett volna, hanem befektetni a kutatás&fejlesztésbe. ...és pont emiatt nem szabadna ekkora "befektetői" függőségnek kitenni a céget, mert az ezzel a biztos leépüléssel jár együtt - pontosan ezért vonult ki a Dell a tőzsdéről és azóta nincs ez a jelentős tétel a kiadásai között: versenyképesebbé vált ezáltal (az már más kérdés, hogy a többi oldalról megtudja-e támogatni és fenntartani/kihasználni ezt az előnyét).

    Nem biztos, hogy hosszútávon jó "befektetésvédelmi döntés" a cég szétdarabolása, mert külön-külön sérülékenyebb a két üzletág - pláne egy ilyen tőkeigényes piacon. Igaz, ha az a(z egyetlen) cél, hogy minél előbb és minél több pénzt kivenni a vállalatból, akkor hajrá, darabolják csak.

    Attól még gyártathat(na) máshol, ha a saját gyártósorain, ideiglenesen - de akár véglegesen is, ha pénz jön abból, hogy - , másnak kényszerül gyártani...
    Sz'al, tényleg az lehet a szétválás mögött, hogy a túl éhes szájakat betömjék, akár a cég vesztét is okozva ezzel - majd lesz belőle szabadalmi troll, sokan megélnek abból is. Ezt majd az osztalék és jutalmak osztogatásánál meglátjuk.

    ...és azért az AMD történetét is fel kéne eleveníteni, mert az is folyamatosan az életben maradásáért küzd - többek közt - a(z olcsóbb,) saját gyártósorok hiányában - igaz, jóval kisebb a keret, amiből gazdálkodhat, de pár (az eddig útján "töretlenül" megtett további) ballépés után a zintel is lazán eljuthat idáig.
  • kvp #4
    Ez egyszeru befektetesvedelmi dontes. Egyreszt az intel processzorok reszesedese csokken a piacon, masreszt az intel gyartasi technologiaja elmaradt a versenytarsak mogott. Plusz hoztak par enyhen szolva sem tul sikeres termekfejlesztesi dontest az elmult evtizedek alatt.

    Ha az intel processzor fejleszto reszlege hozzaferne a tajvani gyartasi technologiakhoz, akkor versenykepesebb processzorokat tudnanak gyartani. Tovabb ha az intel elavult gyartosorain regebbi, de a piacon keresett szabvanyos aramkoroket gyartanank, akkor hasznositani lehetne oket.

    Azaz talan meg mentheto a ket reszleg ha a cpu uzletag elmegy az azsiai bergyartok fele, a gyartasi uzletag pedig atall az ipar altal keresett regebbi, regi technologiaju alkatreszek tomeggyartasara.

    Ez a dontes azert tunik szuksegesnek, mert nem tudtak eleg toket osszeszedni a gyartasi technologia frissitesere, igy mar nem versenykepes a konkurenciaval. Az utolso ilyen probalkozas a nemet allam (es igy az EU) fele volt, hatha teljes mertekben fizetik egy uj, modern gyar felepiteset. Mint kiderult, erre nincs penz az EU-ban. A piaci befektetok pedig az ujabb technologiakban (pl. ARM csalad, Apple szilikon, MI chip-ek, stb.) latjak a jovot.
  • Kotomicuki #3
    Csupán a magántulajdon felső határát kéne korlátozni...

    Egy cég, minél nagyobb, annál hatékonyabb tudna lenni - saját előállítású termékek, amiken nincs rajta a részegységenkénti, folyamatosan görgetett nyereség, szállítási költség&tsai, mint árnövelő tényező - , amennyiben nem a halott pénz termelése lenne a(z egyetlen) célkitűzése - pl. tőzsde&tsai.
    ...és minél hatékonyabb a cég, annál olcsóbban tudja előállítani a termékét, ami a további, alacsonyabb árszintet jelentene a termékeihez tartozó piacokon.

    Természetesen, a piaci körforgáshoz hozzátartozik a termelőegységek kifizetése is - ez alatt a humán munkaerő értendő és nem csak a vezetői szinttől kezdve, ugye - , ami megteremti a fizetőképes keresletet a cégek termékeire.
    Na, ez utóbbiról feledkeznek meg a legtöbben, miközben nem értik, hogy miért is van szarban a kóceráj... /Mekkora balhé is kerekedett abból, hogy Kínában gyártattak az otthoninál sokkal "olcsóbban".../

    Igen, mindehhez az állam erényét és igazságosságát előbb vissza kéne állítani, hogy a "testvériség, szabadság és egyenlőség" ne csak egy hazug szlogen legyen a "demokráciákban"...


    Amennyiben különválik a zintel, akkor az így megdráguló termékeinek a költségtöbbletét:
    - a fogyasztókra terhelik, ezzel is előrébb hozva a "piacalapú társadalommodell" összeomlásának pillanatát, de addig is mindenképp tovább növelve a piac zsugorodásának ütemét
    - lenyeli a két félcég és pl. kevesebb halott pénzt dobnak ki az ablakon ennek a "hiánynak" a fedezésére

    ...lehet tippelni, hogy melyik fog bekövetkezni... ;)

    Szerintem a töketlen cégirányítás és a kapzsi tulajdonosi kör elhibázott döntései miatt nem a céget kéne büntetniük az osztódással, csupán némi önmérsékletet tanúsítani és rendbe is jönne a vállalat, igaz az előbbiek miatt "elvesztegetett" éveket nem egyik pillanatról a másikra lehetne "visszahozni".
    De, amennyiben nem változik a habitus - az egész világon - , akkor az állami pénzek sem tudnak segíteni a cégen, legfeljebb a kiválasztott tulajdonosi kör bankszámláján növelheti tovább a már amúgy is halott pénz mennyiségét - teljesen fölöslegesen és csak az emiatt elkerülhetetlené váló társadalmi összeomlásig.
  • Cat #2
    Mindenki keresztfinanszíroz, hiszen ha egy új dologba vágsz bele, akkor azt az addig más dolgokon elért nyereségből teheted meg. A te gondolkodásmódod szerint pl. a Sonyt féltucat cégre szét lehetne vágni, mert az optikai szenzorgyártásnak semmi köze a PS5-höz, vagy a filmgyártáshoz, vagyaz Amazonnál se a felhőszolgáltatásnak az élelmiszerboltokhoz, stb. De ha van valakinek egy nyereséges üzletága akkor soha ne kezdhessen bele semmi másba?

  • felemelő #1
    Az én idealizált gazdaság képembe ez pont beletartozik.
    Soha nem szerettem a sok divízióra oszló nagy cégeket, akik ezzel pont a versenyt korlátozzák, hogy nem mutatkozik meg valósan az egyes divíziók versenypiaci helyzete, hiszen a másik (esetleg kvázimonopol helyzetet élvező) divízió húzza csak fel.

    Minden lépés, így ez is, ami erősíti a versenyt a piacon az támogatandó.
    Sőt, én a nagy cégeket felaprítanám és kötelező lenne hogy nem mehet erős keresztfinanszírozás... ha keresztfinanszírozni akar, azt tegye nyilvánosan tőkepiacon keresztül.