SG.hu
Így maradt le az Intel a mesterséges intelligencia berobbanásáról
Az amerikai chipóriás, a számítógépes korszak kedvence bajban van, a mesterséges intelligencia korszaka nehéz időket hozott számára, de a sorsa egészen másképp is alakulhatott volna.
Körülbelül hét évvel ezelőtt a vállalatnak lehetősége nyílt arra, hogy részesedést vásároljon az OpenAI-ban, amely akkoriban egy éppen elindult nonprofit kutatószervezet volt, amely a generatív mesterséges intelligencia nevű, kevéssé ismert területen dolgozott. A két vállalat vezetői 2017-ben és 2018-ban több hónapon keresztül tárgyaltak különböző lehetőségekről, köztük arról, hogy az Intel 15 százalékos részesedést vásároljon 1 milliárd dollár készpénzért. Arról is tárgyaltak, hogy az Intel további 15%-os részesedést szerez az OpenAI-ban, ha önköltségi áron hardvert gyárt a startup számára. Az Intel vezetése végül az üzlet ellen döntött, részben azért, mert Bob Swan akkori vezérigazgató nem gondolta, hogy a generatív MI modellek a közeljövőben piacra kerülnek, és így megtérül a chipgyártó befektetése. Az OpenAI azért volt érdekelt az Intel bevonzásában, mert az csökkentette volna az Nvidia chipjeire való támaszkodásukat, és lehetővé tette volna a startup számára, hogy saját infrastruktúrát építsen ki. Az üzlet azért is hiúsult meg, mert az Intel adatközpontokkal foglalkozó egysége nem akart önköltségi áron szervereket gyártani.
Az OpenAI 2022-ben indította el az úttörő ChatGPT-t, és a céget jelenleg mintegy 80 milliárd dollárra értékelik. Az Intel döntése, hogy nem fektet be a cégbe, korábban még nem került nyilvánosságra. A Reuters által kilenc, az ügyet ismerő személlyel, köztük az Intel korábbi vezetőivel és iparági szakértőkkel készített interjúk szerint ez is azon stratégiai szerencsétlenségek sorába tartozik, amelyek miatt a vállalat - amely az 1990-es és 2000-es években a számítógépes chipipar élvonalába tartozott, megbotlott az MI korszakban. A múlt héten az Intel második negyedéves eredményeinek közlése a részvényei értékének több mint negyedét kitevő árfolyamcsökkenést váltottak ki, ami 1974 óta a legrosszabb kereskedési nap számukra.
A technológiai vállalat 30 év óta először ér kevesebbet 100 milliárd dollárnál. A piac egykori királya - amelynek marketingszlogenje, az "Intel Inside" sokáig a minőség magasiskoláját jelentette - most azért küzd, hogy piacra dobjon egy MI chipet. Az Intel mára eltörpül a 2,6 billió dollárra értékelt Nvidia mellett, amely sikeresen váltott a videojátékok grafikájáról az MI-rendszerek képzésére és működtetésére szánt chipek fejlesztésére, de még a nagy rivális, a 218 milliárd dollárt érő AMD mögött is messze lemaradt.
Az Intel szóvivője a cég mesterséges intelligenciával kapcsolatos előrelépéseiről kérdezve Pat Gelsinger vezérigazgató közelmúltbeli nyilatkozataira utalt, aki szerint a vállalat harmadik generációs Gaudi AI chipje - amelyet az idei harmadik negyedévben kívánnak piacra dobni - felülmúlja majd a riválisok teljesítményét. Gelsinger elmondta, hogy a vállalatnak "több mint 20" ügyfele van a Gaudi második és harmadik generációjára, és hogy a következő generációs Falcon Shores MI-chip 2025 végén kerül piacra. "A tervezési és folyamattechnológiai innováció történelmi ütemű befejezéséhez közeledünk. A jövőbeli terveket tekintve az MI-piacon nagyobb részesedés megszerzésére építünk" - mondta a szóvivő.
Az OpenAI frontján a Microsoft 2019-ben lépett be egy befektetéssel, és ezzel a ChatGPT 2022-es megjelenése után a világ legnagyobb vállalatai között az MI bevezetése érdekében kialakult lázas aktivitás által kiváltott MI-korszak élvonalába lépett. Bár utólag visszatekintve a leendő üzlet elszalasztott lehetőség volt az Intel számára, a megkérdezett korábbi vezetők és iparági szakértők szerint a vállalat több mint egy évtizede fokozatosan visszaszorul. "Az Intel azért bukott meg MI terén, mert nem mutatott be egységes termékstratégiát az ügyfeleinek" - mondta Dylan Patel, a SemiAnalysis félvezető-kutatócsoport alapítója.
Az Intel több mint két évtizeden át úgy gondolta, hogy a CPU - vagyis a központi feldolgozó egység, az asztali és laptop számítógépek mindenre képes agya - hatékonyabban tudja kezelni a mesterséges intelligencia modellek létrehozásához és futtatásához szükséges feldolgozási feladatokat - állítja négy korábbi, a vállalat terveit közvetlenül ismerő Intel-vezető. Az Intel mérnökei a riválisok - az Nvidia és az Advanced Micro Devices által birtokolt grafikus feldolgozóegység (GPU) chiparchitektúrát viszonylag "csúnyának" tartották - mondta az egyikük.
A 2000-es évek közepére azonban a kutatók felfedezték, hogy a játékokhoz készített chipek a CPU-knál jóval hatékonyabbak a nagyméretű mesterséges intelligencia-modellek létrehozásához és betanításához szükséges intenzív adatfeldolgozásban. Mivel a GPU-kat grafikára tervezték, hatalmas számú számítást képesek párhuzamosan elvégezni. Az Nvidia mérnökei éveket töltöttek a GPU-architektúra módosításával, hogy MI-felhasználásra optimalizálják, és megalkották a képességek kihasználásához szükséges szoftvereket. "Amikor a mesterséges intelligencia elérte a kiadáshoz szükséges fejlettséget, akkor az Intelnek egyszerűen nem volt megfelelő kész processzora" - mondta Lou Miscioscia, a Daiwa japán befektetési bank elemzője.
2010 óta az Intel legalább négy kísérletet tett egy életképes MI-chip előállítására, beleértve két startup cég felvásárlását és legalább két nagyobb saját fejlesztésű kísérletet, de egyikkel sem tudott az Nvidia vagy az AMD termékeivel harcba szállni az egyébként gyorsan bővülő és jövedelmező piacon. Az Intel teljes adatközponti üzletága várhatóan 13,89 milliárd dolláros forgalmat generál idén - ebbe beletartoznak a vállalat MI-chipjei, de sok más dizájn is -, míg az elemzők 105,9 milliárd dolláros adatközponti bevételt várnak az Nvidia-tól.
Az Intel korábbi vezérigazgatója, Brian Krzanich 2016-ban a Nervana Systems 408 millió dollárért történő felvásárlásával próbált bevásárolni az MI-üzletágba. Az Intel vezetőit vonzotta a Nervana technológiája, amely hasonlított a Google által gyártott tenzor feldolgozó egység (TPU) chiphez. A TPU - amelyet kifejezetten nagy generatív MI-modellek építésére, illetve betanítására terveztek - kidobta a hagyományos GPU-k videojátékokhoz hasznos funkcióit, és kizárólag MI-számítások optimalizálására összpontosított. A Nervana némi sikert aratott az ügyfeleknél, de ez nem volt elég ahhoz, hogy az Intel ne hagyja abba a projektet. Az Intel 2019-ben 2 milliárd dollárért megvásárolt egy második startupot, a Habana Labs-t, mielőtt 2020-ban leállította volna a Nervana erőfeszítéseit.
Körülbelül hét évvel ezelőtt a vállalatnak lehetősége nyílt arra, hogy részesedést vásároljon az OpenAI-ban, amely akkoriban egy éppen elindult nonprofit kutatószervezet volt, amely a generatív mesterséges intelligencia nevű, kevéssé ismert területen dolgozott. A két vállalat vezetői 2017-ben és 2018-ban több hónapon keresztül tárgyaltak különböző lehetőségekről, köztük arról, hogy az Intel 15 százalékos részesedést vásároljon 1 milliárd dollár készpénzért. Arról is tárgyaltak, hogy az Intel további 15%-os részesedést szerez az OpenAI-ban, ha önköltségi áron hardvert gyárt a startup számára. Az Intel vezetése végül az üzlet ellen döntött, részben azért, mert Bob Swan akkori vezérigazgató nem gondolta, hogy a generatív MI modellek a közeljövőben piacra kerülnek, és így megtérül a chipgyártó befektetése. Az OpenAI azért volt érdekelt az Intel bevonzásában, mert az csökkentette volna az Nvidia chipjeire való támaszkodásukat, és lehetővé tette volna a startup számára, hogy saját infrastruktúrát építsen ki. Az üzlet azért is hiúsult meg, mert az Intel adatközpontokkal foglalkozó egysége nem akart önköltségi áron szervereket gyártani.
Az OpenAI 2022-ben indította el az úttörő ChatGPT-t, és a céget jelenleg mintegy 80 milliárd dollárra értékelik. Az Intel döntése, hogy nem fektet be a cégbe, korábban még nem került nyilvánosságra. A Reuters által kilenc, az ügyet ismerő személlyel, köztük az Intel korábbi vezetőivel és iparági szakértőkkel készített interjúk szerint ez is azon stratégiai szerencsétlenségek sorába tartozik, amelyek miatt a vállalat - amely az 1990-es és 2000-es években a számítógépes chipipar élvonalába tartozott, megbotlott az MI korszakban. A múlt héten az Intel második negyedéves eredményeinek közlése a részvényei értékének több mint negyedét kitevő árfolyamcsökkenést váltottak ki, ami 1974 óta a legrosszabb kereskedési nap számukra.
A technológiai vállalat 30 év óta először ér kevesebbet 100 milliárd dollárnál. A piac egykori királya - amelynek marketingszlogenje, az "Intel Inside" sokáig a minőség magasiskoláját jelentette - most azért küzd, hogy piacra dobjon egy MI chipet. Az Intel mára eltörpül a 2,6 billió dollárra értékelt Nvidia mellett, amely sikeresen váltott a videojátékok grafikájáról az MI-rendszerek képzésére és működtetésére szánt chipek fejlesztésére, de még a nagy rivális, a 218 milliárd dollárt érő AMD mögött is messze lemaradt.
Az Intel szóvivője a cég mesterséges intelligenciával kapcsolatos előrelépéseiről kérdezve Pat Gelsinger vezérigazgató közelmúltbeli nyilatkozataira utalt, aki szerint a vállalat harmadik generációs Gaudi AI chipje - amelyet az idei harmadik negyedévben kívánnak piacra dobni - felülmúlja majd a riválisok teljesítményét. Gelsinger elmondta, hogy a vállalatnak "több mint 20" ügyfele van a Gaudi második és harmadik generációjára, és hogy a következő generációs Falcon Shores MI-chip 2025 végén kerül piacra. "A tervezési és folyamattechnológiai innováció történelmi ütemű befejezéséhez közeledünk. A jövőbeli terveket tekintve az MI-piacon nagyobb részesedés megszerzésére építünk" - mondta a szóvivő.
Az OpenAI frontján a Microsoft 2019-ben lépett be egy befektetéssel, és ezzel a ChatGPT 2022-es megjelenése után a világ legnagyobb vállalatai között az MI bevezetése érdekében kialakult lázas aktivitás által kiváltott MI-korszak élvonalába lépett. Bár utólag visszatekintve a leendő üzlet elszalasztott lehetőség volt az Intel számára, a megkérdezett korábbi vezetők és iparági szakértők szerint a vállalat több mint egy évtizede fokozatosan visszaszorul. "Az Intel azért bukott meg MI terén, mert nem mutatott be egységes termékstratégiát az ügyfeleinek" - mondta Dylan Patel, a SemiAnalysis félvezető-kutatócsoport alapítója.
Az Intel több mint két évtizeden át úgy gondolta, hogy a CPU - vagyis a központi feldolgozó egység, az asztali és laptop számítógépek mindenre képes agya - hatékonyabban tudja kezelni a mesterséges intelligencia modellek létrehozásához és futtatásához szükséges feldolgozási feladatokat - állítja négy korábbi, a vállalat terveit közvetlenül ismerő Intel-vezető. Az Intel mérnökei a riválisok - az Nvidia és az Advanced Micro Devices által birtokolt grafikus feldolgozóegység (GPU) chiparchitektúrát viszonylag "csúnyának" tartották - mondta az egyikük.
A 2000-es évek közepére azonban a kutatók felfedezték, hogy a játékokhoz készített chipek a CPU-knál jóval hatékonyabbak a nagyméretű mesterséges intelligencia-modellek létrehozásához és betanításához szükséges intenzív adatfeldolgozásban. Mivel a GPU-kat grafikára tervezték, hatalmas számú számítást képesek párhuzamosan elvégezni. Az Nvidia mérnökei éveket töltöttek a GPU-architektúra módosításával, hogy MI-felhasználásra optimalizálják, és megalkották a képességek kihasználásához szükséges szoftvereket. "Amikor a mesterséges intelligencia elérte a kiadáshoz szükséges fejlettséget, akkor az Intelnek egyszerűen nem volt megfelelő kész processzora" - mondta Lou Miscioscia, a Daiwa japán befektetési bank elemzője.
2010 óta az Intel legalább négy kísérletet tett egy életképes MI-chip előállítására, beleértve két startup cég felvásárlását és legalább két nagyobb saját fejlesztésű kísérletet, de egyikkel sem tudott az Nvidia vagy az AMD termékeivel harcba szállni az egyébként gyorsan bővülő és jövedelmező piacon. Az Intel teljes adatközponti üzletága várhatóan 13,89 milliárd dolláros forgalmat generál idén - ebbe beletartoznak a vállalat MI-chipjei, de sok más dizájn is -, míg az elemzők 105,9 milliárd dolláros adatközponti bevételt várnak az Nvidia-tól.
Az Intel korábbi vezérigazgatója, Brian Krzanich 2016-ban a Nervana Systems 408 millió dollárért történő felvásárlásával próbált bevásárolni az MI-üzletágba. Az Intel vezetőit vonzotta a Nervana technológiája, amely hasonlított a Google által gyártott tenzor feldolgozó egység (TPU) chiphez. A TPU - amelyet kifejezetten nagy generatív MI-modellek építésére, illetve betanítására terveztek - kidobta a hagyományos GPU-k videojátékokhoz hasznos funkcióit, és kizárólag MI-számítások optimalizálására összpontosított. A Nervana némi sikert aratott az ügyfeleknél, de ez nem volt elég ahhoz, hogy az Intel ne hagyja abba a projektet. Az Intel 2019-ben 2 milliárd dollárért megvásárolt egy második startupot, a Habana Labs-t, mielőtt 2020-ban leállította volna a Nervana erőfeszítéseit.