SG.hu
Japán és Dél-Korea harca a Line üzenetküldő alkalmazásért
A két vezető japán és dél-koreai vállalat, a SoftBank és a Naver 2019-ben egy közös vállalatot hozott létre a Line üzenetküldő alkalmazás üzemeltetésére, melyet mindkét országban az együttműködés jelzőfényeként üdvözöltek a feszült diplomáciai kapcsolatok közepette. A munkamegosztás segítette a két ország geopolitikai kapcsolatait, de a partnerség most foszladozik.
2019-ben a dél-koreai Naver és a japán SoftBank csoport vezetői közölték, hogy közösen birtokolnák a Japánban népszerűvé vált, dél-koreai fejlesztésű üzenetküldő alkalmazás, a Line üzemeltetőjét. A projektnek az együttműködést hangsúlyozó kódnevet adtak: Gaia. Öt évvel később Japán és Dél-Korea jelentős lépéseket tett a régóta fennálló történelmi feszültségek enyhítésében, de a Naver-SoftBank vállalkozás tulajdonjogát illetően szakadás alakult ki, és diplomaták és nemzetközi kapcsolatok szakértői attól tartanak, hogy ez ismét feszültséget okozhat az országok közötti kapcsolatokban.
Japán és Dél-Korea érzékeny múltra tekint vissza. Japán 1910-től egészen a második világháborús japán kapitulációig, 1945-ig gyarmatosította Koreát, és a két ország gyakran keveredett összetűzésbe területek és geopolitikai nézeteltérések miatt. "Ahogy azt a múltban már sokszor láttuk, a Japán és Korea közötti kapcsolatok változnak, és a kisebb feszültségpontok - legyenek azok háborús vagy modern koriak - gyorsan eszkalálódhatnak, és hatással lehetnek a védelemre és a diplomáciára szélesebb értelemben" - mondta Maiko Takeuchi, a CCSI regionális ügyvezető igazgatója. A New York-i csoport kormányoknak ad tanácsot nemzetközi biztonsági kérdésekben. Takeuchi szerint a tét az észak-koreai nukleáris fegyverek elterjedésével kapcsolatos aggodalmak és a régióban tapasztalható fokozott instabilitás miatt fokozottan fontos. "Az Egyesült Államokban és máshol is határozottan az a nézet uralkodik, hogy Japán és Korea jó kapcsolatainak megőrzése fontosabb, mint valaha" - mondta.
A vita középpontjában álló üzenetküldő platformot, a Line-t 2011-ben vezette be Japánban a Naver, Dél-Korea vezető keresőmotorjának üzemeltetője. Az abban az évben történt tohokui földrengés és szökőár után, amikor Japánban megszakadtak a telefonvonalak, a Line lehetővé tette a felhasználók számára, hogy interneten keresztül kommunikáljanak. Azóta a Line - amely nyulakat és medvéket ábrázoló matricáiról ismert - Japán legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazásává vált - több százmillió felhasználót gyűjtött össze, és elterjedt Thaiföldön, Tajvanon és Indonéziában is. 2019-ben a SoftBank alapítója, Masayoshi Son és Hae-Jin Lee, a Naver egyik társalapítója megállapodott egy 50-50 százalékos vegyesvállalat létrehozásáról, amely közvetve a Line-t működtetné. A beszámolók "Son-Lee szövetségként" emlegették az üzletet, amikor a japán-dél-koreai kapcsolatok történelmi mélyponton voltak.
Az előző évben, 2018-ban a dél-koreai legfelsőbb bíróság több japán vállalatot kötelezett arra, hogy kártalanítsa a második világháború alatt a gyáraikban dolgozni kényszerült dél-koreaiakat. Japán a bírósági végzésre úgy reagált, hogy exportkorlátozásokat vezetett be a dél-koreai félvezetőipar számára nélkülözhetetlen vegyi anyagokra. Az országok legfelsőbb vezetői nem beszéltek egymással, és szó volt hírszerzési megállapodások felbontásáról is. Ez nagy problémát jelentett az Egyesült Államok számára, amely megpróbálta rávenni Japánt és Dél-Koreát, hogy működjenek együtt a Kína és Észak-Korea által támasztott kihívásokkal szemben.
A Dél-Korea és Japán közötti kapcsolatok azonban ezután nagymértékben javultak. 2023 márciusában Yoon Suk Yeol dél-koreai elnök bejelentette, hogy egy kormány által vezetett alapból származó pénzből kártalanítják az egykori kényszermunkásokat. Még abban a hónapban Yoon négyszemközt találkozott Fumio Kishida japán miniszterelnökkel - 12 év után ez volt az első ilyen találkozó -, és Japán feloldotta a félvezető anyagok exportjára vonatkozó korlátozásokat. Tavaly év végén azonban repedések kezdtek keletkezni a Naver-Softbank vállalkozásban. A Line üzemeltetője, a LY Corporation nevű cég novemberben közölte, hogy egy harmadik fél a Naver felhőalapú tárolórendszerén keresztül jogosulatlanul hozzáfért a rendszeréhez. A japán kommunikációs minisztérium viszont kétértelmű nyilatkozatot adott ki, amelyet széles körben úgy értelmeztek, hogy a Naver utasítást kapott, hogy adja el a közös vállalatban lévő részesedését.
Dél-Koreában a lépés nagy port kavart. Egyes elemzők és politikusok úgy értelmezték, hogy Japán politikai nyomásgyakorlással próbálja aláásni a Navert, Dél-Korea egyik legnagyobb vállalatát. A Naver szakszervezete közölte, hogy ellenez bármilyen eladást, a vállalat vezérigazgatója, Choi Soo-Yeon pedig azt mondta, hogy "rendkívül szokatlannak" tartja a japán kormány utasítását. A Korea Economic Daily múlt havi vezércikke állami beavatkozással tette egyenlővé a lépést. "Az, hogy a japán kormány most a Naver kivonulását követeli, ennyi kemény munka és befektetés után, úgy tűnik, ellentétes egy civilizált nemzet elveivel" - állt a cikkben.
Dél-Koreában az ellenzéki pártok bírálják Yoont amiért szerintük túlságosan békülékeny álláspontot képvisel Japánnal szemben, és a Navert e politika legújabb áldozataként említik. Cho Kuk, Dél-Korea korábbi elnökének egyik legfontosabb szövetségese "megalázónak" nevezte Yoon Japánhoz való hozzáállását, és azzal vádolta az elnököt, hogy nem támogatott egy sikeres hazai céget. Egy májusi tájékoztatón Yoon politikai kabinetfőnöke, Sung Tae-yoon azt mondta, hogy amíg a Line üzemeltetője képes kielégítő terveket kidolgozni a biztonság megerősítésére, addig a japán kormánynak nem kellene olyan "kedvezőtlen intézkedéseket" hoznia, amelyek kikényszerítenék a Naver-részvények eladását. A dél-koreai kormány "továbbra is biztosítani fogja, hogy a koreai vállalatokat ne érje semmilyen diszkriminatív intézkedés vagy tisztességtelen bánásmód a tengerentúlon" - mondta.
A SoftBank és a Naver jelenleg tárgyalnak a Line üzemeltetőjének tulajdonosi szerkezetének lehetséges felülvizsgálatáról. A Naver vezetői nagyrészt hallgatnak a témáról, a cég szóvivője azt mondta, hogy a vállalat nyitott minden lehetőségre. A japán kommunikációs minisztérium szóvivője szerint a Line üzemeltetőjének kell eldöntenie, hogyan javíthat a biztonsági irányításon. Mind a japán, mind a dél-koreai fél vezetői eltökéltnek tűnnek, hogy megakadályozzák a Line körüli vita eszkalálódását. Kishida és Yoon május végén megállapodtak abban, hogy a vita nem állhat a diplomáciai kapcsolatok útjába. A múltban még a látszólag kisebb incidensek is képesek voltak elhúzódó diplomáciai konfliktusokká válni. 2018-ban, amikor egy dél-koreai hadihajó tűzvezető radarjával befogott egy a Japán-tenger felett elhaladó repülőgépet, az országok válaszul leállították a védelmi vonatkozású eszmecseréket. Ez a patthelyzet csak ebben a hónapban oldódott.
Az, hogy Japán végül hogyan kezeli a Line tulajdonjogának kérdését, befolyásolhatja a japán-koreai kapcsolatok szélesebb pályáját - véli Yul Sohn, a szöuli Kelet-Ázsia Intézet, egy szöuli agytröszt elnöke. "Koreai részről a közvélemény úgy véli, hogy a Yoon-kormány megmutatta szándékait. A pohár még félig üres, és várják Japán válaszát" - mondta. Ha Japán megmutatja, hogy hajlandó viszonozni, akár egy olyan gesztussal is, mint a Line körüli vitával kapcsolatos engedmény, akkor Yoon ezt felhasználhatja a további együttműködés erősítésére - mondta Sohn. "A kapcsolatok helyreállításának szakaszában vagyunk, de mindkét fél tisztában van azzal, hogy mi történt a múltban" - mondta. "Még ha egy erősebb alapot építettünk is, még mindig vannak repedések, amelyekkel számolni kell."
2019-ben a dél-koreai Naver és a japán SoftBank csoport vezetői közölték, hogy közösen birtokolnák a Japánban népszerűvé vált, dél-koreai fejlesztésű üzenetküldő alkalmazás, a Line üzemeltetőjét. A projektnek az együttműködést hangsúlyozó kódnevet adtak: Gaia. Öt évvel később Japán és Dél-Korea jelentős lépéseket tett a régóta fennálló történelmi feszültségek enyhítésében, de a Naver-SoftBank vállalkozás tulajdonjogát illetően szakadás alakult ki, és diplomaták és nemzetközi kapcsolatok szakértői attól tartanak, hogy ez ismét feszültséget okozhat az országok közötti kapcsolatokban.
Japán és Dél-Korea érzékeny múltra tekint vissza. Japán 1910-től egészen a második világháborús japán kapitulációig, 1945-ig gyarmatosította Koreát, és a két ország gyakran keveredett összetűzésbe területek és geopolitikai nézeteltérések miatt. "Ahogy azt a múltban már sokszor láttuk, a Japán és Korea közötti kapcsolatok változnak, és a kisebb feszültségpontok - legyenek azok háborús vagy modern koriak - gyorsan eszkalálódhatnak, és hatással lehetnek a védelemre és a diplomáciára szélesebb értelemben" - mondta Maiko Takeuchi, a CCSI regionális ügyvezető igazgatója. A New York-i csoport kormányoknak ad tanácsot nemzetközi biztonsági kérdésekben. Takeuchi szerint a tét az észak-koreai nukleáris fegyverek elterjedésével kapcsolatos aggodalmak és a régióban tapasztalható fokozott instabilitás miatt fokozottan fontos. "Az Egyesült Államokban és máshol is határozottan az a nézet uralkodik, hogy Japán és Korea jó kapcsolatainak megőrzése fontosabb, mint valaha" - mondta.
A vita középpontjában álló üzenetküldő platformot, a Line-t 2011-ben vezette be Japánban a Naver, Dél-Korea vezető keresőmotorjának üzemeltetője. Az abban az évben történt tohokui földrengés és szökőár után, amikor Japánban megszakadtak a telefonvonalak, a Line lehetővé tette a felhasználók számára, hogy interneten keresztül kommunikáljanak. Azóta a Line - amely nyulakat és medvéket ábrázoló matricáiról ismert - Japán legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazásává vált - több százmillió felhasználót gyűjtött össze, és elterjedt Thaiföldön, Tajvanon és Indonéziában is. 2019-ben a SoftBank alapítója, Masayoshi Son és Hae-Jin Lee, a Naver egyik társalapítója megállapodott egy 50-50 százalékos vegyesvállalat létrehozásáról, amely közvetve a Line-t működtetné. A beszámolók "Son-Lee szövetségként" emlegették az üzletet, amikor a japán-dél-koreai kapcsolatok történelmi mélyponton voltak.
Az előző évben, 2018-ban a dél-koreai legfelsőbb bíróság több japán vállalatot kötelezett arra, hogy kártalanítsa a második világháború alatt a gyáraikban dolgozni kényszerült dél-koreaiakat. Japán a bírósági végzésre úgy reagált, hogy exportkorlátozásokat vezetett be a dél-koreai félvezetőipar számára nélkülözhetetlen vegyi anyagokra. Az országok legfelsőbb vezetői nem beszéltek egymással, és szó volt hírszerzési megállapodások felbontásáról is. Ez nagy problémát jelentett az Egyesült Államok számára, amely megpróbálta rávenni Japánt és Dél-Koreát, hogy működjenek együtt a Kína és Észak-Korea által támasztott kihívásokkal szemben.
A Dél-Korea és Japán közötti kapcsolatok azonban ezután nagymértékben javultak. 2023 márciusában Yoon Suk Yeol dél-koreai elnök bejelentette, hogy egy kormány által vezetett alapból származó pénzből kártalanítják az egykori kényszermunkásokat. Még abban a hónapban Yoon négyszemközt találkozott Fumio Kishida japán miniszterelnökkel - 12 év után ez volt az első ilyen találkozó -, és Japán feloldotta a félvezető anyagok exportjára vonatkozó korlátozásokat. Tavaly év végén azonban repedések kezdtek keletkezni a Naver-Softbank vállalkozásban. A Line üzemeltetője, a LY Corporation nevű cég novemberben közölte, hogy egy harmadik fél a Naver felhőalapú tárolórendszerén keresztül jogosulatlanul hozzáfért a rendszeréhez. A japán kommunikációs minisztérium viszont kétértelmű nyilatkozatot adott ki, amelyet széles körben úgy értelmeztek, hogy a Naver utasítást kapott, hogy adja el a közös vállalatban lévő részesedését.
Dél-Koreában a lépés nagy port kavart. Egyes elemzők és politikusok úgy értelmezték, hogy Japán politikai nyomásgyakorlással próbálja aláásni a Navert, Dél-Korea egyik legnagyobb vállalatát. A Naver szakszervezete közölte, hogy ellenez bármilyen eladást, a vállalat vezérigazgatója, Choi Soo-Yeon pedig azt mondta, hogy "rendkívül szokatlannak" tartja a japán kormány utasítását. A Korea Economic Daily múlt havi vezércikke állami beavatkozással tette egyenlővé a lépést. "Az, hogy a japán kormány most a Naver kivonulását követeli, ennyi kemény munka és befektetés után, úgy tűnik, ellentétes egy civilizált nemzet elveivel" - állt a cikkben.
Dél-Koreában az ellenzéki pártok bírálják Yoont amiért szerintük túlságosan békülékeny álláspontot képvisel Japánnal szemben, és a Navert e politika legújabb áldozataként említik. Cho Kuk, Dél-Korea korábbi elnökének egyik legfontosabb szövetségese "megalázónak" nevezte Yoon Japánhoz való hozzáállását, és azzal vádolta az elnököt, hogy nem támogatott egy sikeres hazai céget. Egy májusi tájékoztatón Yoon politikai kabinetfőnöke, Sung Tae-yoon azt mondta, hogy amíg a Line üzemeltetője képes kielégítő terveket kidolgozni a biztonság megerősítésére, addig a japán kormánynak nem kellene olyan "kedvezőtlen intézkedéseket" hoznia, amelyek kikényszerítenék a Naver-részvények eladását. A dél-koreai kormány "továbbra is biztosítani fogja, hogy a koreai vállalatokat ne érje semmilyen diszkriminatív intézkedés vagy tisztességtelen bánásmód a tengerentúlon" - mondta.
A SoftBank és a Naver jelenleg tárgyalnak a Line üzemeltetőjének tulajdonosi szerkezetének lehetséges felülvizsgálatáról. A Naver vezetői nagyrészt hallgatnak a témáról, a cég szóvivője azt mondta, hogy a vállalat nyitott minden lehetőségre. A japán kommunikációs minisztérium szóvivője szerint a Line üzemeltetőjének kell eldöntenie, hogyan javíthat a biztonsági irányításon. Mind a japán, mind a dél-koreai fél vezetői eltökéltnek tűnnek, hogy megakadályozzák a Line körüli vita eszkalálódását. Kishida és Yoon május végén megállapodtak abban, hogy a vita nem állhat a diplomáciai kapcsolatok útjába. A múltban még a látszólag kisebb incidensek is képesek voltak elhúzódó diplomáciai konfliktusokká válni. 2018-ban, amikor egy dél-koreai hadihajó tűzvezető radarjával befogott egy a Japán-tenger felett elhaladó repülőgépet, az országok válaszul leállították a védelmi vonatkozású eszmecseréket. Ez a patthelyzet csak ebben a hónapban oldódott.
Az, hogy Japán végül hogyan kezeli a Line tulajdonjogának kérdését, befolyásolhatja a japán-koreai kapcsolatok szélesebb pályáját - véli Yul Sohn, a szöuli Kelet-Ázsia Intézet, egy szöuli agytröszt elnöke. "Koreai részről a közvélemény úgy véli, hogy a Yoon-kormány megmutatta szándékait. A pohár még félig üres, és várják Japán válaszát" - mondta. Ha Japán megmutatja, hogy hajlandó viszonozni, akár egy olyan gesztussal is, mint a Line körüli vitával kapcsolatos engedmény, akkor Yoon ezt felhasználhatja a további együttműködés erősítésére - mondta Sohn. "A kapcsolatok helyreállításának szakaszában vagyunk, de mindkét fél tisztában van azzal, hogy mi történt a múltban" - mondta. "Még ha egy erősebb alapot építettünk is, még mindig vannak repedések, amelyekkel számolni kell."