SG.hu

Kanada magának követeli a streaming­szolgáltatók helyi bevételeinek 5 százalékát

Kanada felszólította a nagy online streaming-szolgáltatásokat, hogy kanadai bevételeik 5 százalékát fizessék be a kormánynak egy olyan program keretében, amelytől évi 200 millió dollárt várnak a helyi hírek és más hazai tartalmak támogatására. A kanadai rádiótelevíziós és távközlési bizottság (CRTC) jelentette be a döntést, miután nyilvános véleményezési időszakot rendeltek el.

"A nyilvánosságra hozott adatok alapján a CRTC előírja az online streaming szolgáltatásoknak, hogy kanadai bevételeik 5 százalékával járuljanak hozzá a kanadai műsorszolgáltatási rendszer támogatásához. Ezek a kötelezettségek a 2024-2025-ös műsorszolgáltatási évtől kezdődnek, és becslések szerint évente 200 millió dollárnyi új finanszírozást biztosítanak” - közölte a szabályozó hatóság. A díjak mind a videó-, mind a zenei streaming szolgáltatásokra vonatkoznak. A CRTC az Amazon, az Apple, a Disney, a Google, a Netflix, a Paramount és a Spotify ellenállása ellenére írta elő a szabályokat.

Az új díjak a tervek szerint szeptemberben lépnek hatályba, és azokra az online streaming szolgáltatásokra vonatkoznak, amelyek legalább évi 25 millió dollárt bevételük van Kanadában. A szabályozás kizárja a hangoskönyvekből, podcastokból, videojáték-szolgáltatásokból és a felhasználók által generált tartalmakból származó bevételeket. A felhasználók által generált tartalmakból származó bevételek kizárása a YouTube számára nagy megkönnyebülés. A streamingszolgáltatók a közelmúltban emelték a fogyasztóknak felszámított árakat, és a CBC megjegyzi, hogy a streamingszolgáltatók ismét emelhetik az árakat, hogy ellensúlyozzák a Kanadában felszámított díjakat.

A CRTC közölte, hogy a kanadai parlament által 2023-ban elfogadott online streaming törvény felhatalmazására támaszkodik. Az új díjak hasonlóak az engedéllyel rendelkező műsorszolgáltatókra már kivetett díjakhoz. "A finanszírozást a kanadai műsorszolgáltatási rendszerben közvetlenül szükséges területekre irányítják, például a rádióban és televízióban megjelenő helyi hírekre, a francia nyelvű tartalmakra, az őslakosok tartalmaira, valamint a méltányosságot érdemlő közösségek, a hivatalos nyelvi kisebbségi közösségek és a különböző hátterű kanadaiak által és számukra létrehozott tartalmakra” - közölte a CRTC.

Vicky Eatrides, a CRTC elnöke szerint a hivatal „döntése segíteni fog annak biztosításában, hogy az online streaming szolgáltatások érdemben hozzájáruljanak a kanadai és őslakos tartalmakhoz”. Az ügynökség azt is elmondta, hogy a streamingszolgáltatóknak „némi rugalmasságot biztosítanak abban, hogy hozzájárulásaik egy részét közvetlenül a kanadai televíziós tartalmak támogatására fordítsák”.

A Motion Picture Association-Canada természetesen bírálta a CRTC-t, mondván, hogy a díjjal kapcsolatos döntés „megerősíti a kábeltársaságok számára kialakított, évtizedes szabályozási megközelítést”, és „diszkriminatív”. A díjak „megnehezítik a globális streamingszolgáltatók számára a közvetlen együttműködést a kanadai alkotókkal és a Kanadában készült világszínvonalú történetmesélésbe való befektetést az itteni és a világ minden táján élő közönség számára” - közölte a lobbicsoport. Az MPA-Canada szerint a CRTC nem vette teljes mértékben figyelembe „a streamingszolgáltatók jelentős hozzájárulását a kanadai kreatív közösségekkel való közvetlen együttműködéshez”. A csoport olyan streamingszolgáltatókat képvisel, mint a Netflix, a Disney Plus, a HAYU, a Sony Crunchyroll, a Paramount Plus és a PlutoTV.

„A globális stúdiók és streamingszolgáltatók évente több mint 6,7 milliárd dollárt költöttek minőségi tartalom előállítására Kanadában a helyi és nemzetközi közönség számára, és tavaly többet fektettek be a kanadai produkciós cégek által készített tartalmakba, mint a CBC, vagy a Canada Media Fund és a Telefilm együttvéve” - közölte a csoport. A díjakat bírálta a Digital Media Association is, amely a zenei streaming szolgáltatókat, köztük az Amazon Musicot, az Apple Musicot és a Spotify-t képviseli. A csoport szerint a zenei streaming szolgáltatásokra kivetett „diszkriminatív adó gyakorlatilag a rádiózás protekcionista támogatása”, és súlyosbíthatja „Kanada megfizethetőségi válságát”.

A Kanadai Médiagyártók Szövetsége dicsérte a CRTC döntését, mondván, hogy a döntés a független gyártóknak kedvez, és „iparágunkat az egyenlőbb versenyfeltételek felé tereli”.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • t_robert #5
    Amúgy nyilván nem fogja agyon vágni majd a plusz adó a szolgáltatókat. simán beépítik az előfizetői árakba. Vagyis a fogyasztok fogják megszívni az emelést. Amúgy meglehetősen macerás megmondani, hogy konkrétan egy nemzetközi szolgáltató végül is mennyit forgalmaz egy konkrét országban, vagyis mennyi a bevétele egy ország után igazán. ergo abból mennyi adó illeti meg az adott országot. főleg mikor a szerverek nem is az illető országban üzemelnek... aztán ott vannak a kettős adóztatást elkerülő nemzetközi szerződések az országok közt. nem is szoktak ezen külön rugózni az országok, mert bonyolult. Nemes egyszerűséggel sok országban egyszerűen megbüntetik valamire hivatkozva a nemzetközi cégeket. Valamilyen szabálytalanság mindig akad mindenkinék. Franciaországban gyakorlatilag minden évben végig büntetik valami indokkal a nemzetközi informatikai cégeket(youtube, google, facebook és minden féle streaming és egyéb szolgáltatok stb.) . ebből szednek be végül is néhány milliárd euró plusz pénzt. az érintett cégek meg inkább kifizetik a büntetést és bekalkulálják az üzletbe. maximum a bünti mértékén vitatkoznak néha a bíróságon. Szóval van egy kialakult gyakorlat nem hivatalosan, hogy mennyire és hogyan kell a birkát nyírni, hogy jusson is meg maradjon is.
  • CommieSlayer #4
    Egyrészt abban biztos lehetsz hogy értéket teremtő embernek ebből nem lesz vissza osztva semmi.
    Másrészt ez egy extra adó és eddig is a felső 10% fizette az összes adó több mint 50%-át.
    Harmadrészt az elmúlt 100 évben az adók megtízsszereződtek, ahhoz képest az utóbbi időben Kanadában romlik az életszínvonal és az átlag ember már lakást sem tud venni. Szóval mennyi pénzt kell még az államnak összelopni ahhoz hogy jobb legyen?
  • felemelő #3
    Másik megközelítésben visszaosztanak valamit azoknak, akik valóban jelentős adókat fizettek be az államkasszába azoknak az elvett pénzéből, akik semmit illetve töredéket fizettek eddig, és most is, így is kevesebb lesz az elvonásuk mint a helyiek terhe.
  • CommieSlayer #2
    "évi 200 millió dollárt várnak a helyi hírek és más hazai tartalmak támogatására"
    Szóval elveszik a pénzt onnan ahol szükség van rá és olyan médiára költik, amire nincs szükség. Sok értelme van.