SG.hu
Betiltották a munkaidő utáni levelezést az ausztrálok
Ausztráliában elfogadták a Right To Disconnect törvényt, amely megtiltja a munkáltatóknak, hogy munkaidő után kapcsolatba lépjenek a munkavállalókkal. A szankciók között börtönbüntetés is szerepel azoknak a főnököknek, akik rosszul járnak el.
A büntetőjogi szankciót hamarosan hatályon kívül helyezik - ez inkább egy parlamenti trükközés eredménye volt, mint a kormány szándéka -, de az egész törvényt törölhetik, ha az ellenzéki pártok és üzleti csoportok elérik a céljukat. Számtalan országban született már jogszabály válaszul arra, hogy a digitális eszközök elmossák a munkaidő és a magánidő közötti határokat. A munkáltatók által biztosított laptopok és telefonok nyilvánvalóan alkalmasak munkaidőn kívüli használatra, de azt is okozzák, hogy a munkavállalók kénytelenek folyton a főnökük által küldött e-maileket vagy sms-eket figyelni. A munkajogi szervezetek szerint ez az elvárás meghosszabbítja a munkanapot anélkül, hogy a fizetés növekedne.
A kapcsolattartási jogról szóló törvényeket inkább úgy kellene nevezni, hogy "munkavállalói jog arra, hogy ne olvassák vagy válaszoljanak a munkahelyi üzenetekre", mert valójában ezt kívánják garantálni. Az ausztrál törvény lehetőséget ad a munkavállalóknak arra, hogy kérjék, hogy "a munkáltató szüntesse be a munkaidőn kívüli ésszerűtlen kapcsolattartást". Az ésszerű kapcsolattartás olyan kérdésekre vonatkozik, mint a munkavégzésre való rendelkezésre állás, a munkaidőn kívüli munkavégzésre való felkérés azonban a törvény értelmében visszautasítható. Az ausztrál szakszervezeti mozgalom üdvözölte a törvényeket, mint a COVID utáni ésszerű egyensúly helyreállítását, és azt állítják, hogy sok munkavállaló évente akár 280 óra fizetetlen munkát végez.
Az Ausztrál Üzleti Tanács bírálta a törvényt azzal az indokkal, hogy a törvényt - és különösen annak büntetőjogi szankcióit - nem vitatták meg hosszasan az elfogadása előtt. "Mindenki megérdemli, hogy kikapcsolódhasson otthon, bár itt nagyon fontos, hogy az egyensúlyt jól megteremtsük, mivel az emberek most nagyobb rugalmasságra vágynak, és különböző munkaidőben, különböző módon akarnak dolgozni" - érvelt a tanács vezérigazgatója, Bran Black.
Ausztrália ellenzéki pártja ígéretet tett arra, hogy a 2025-ben esedékes országos választásokon való megválasztása esetén hatályon kívül helyezi a törvényt. Az ország kormánya pedig jelezte, hogy azonnal módosítani fogja a törvényt - amely eddig csak a szenátuson ment át, és a képviselőháznak is meg kell erősítenie -, hogy eltörölje a büntetőjogi szankciókat azon főnökök esetében, akik munkaidőn túl e-maileket mernek küldeni.
A törvényjavaslat követelményeket támaszt a digitális platformok üzemeltetőivel szemben is - ausztrál jogi nyelven a foglalkoztatási célú platformok, például az Uber esetében -, hogy minimumszabályokat állapítsanak meg annak érdekében, hogy a fuvarozásban részt vevő sofőrök, a kézbesítők és más munkások "munkavállalóhoz hasonló" juttatásokat kapjanak, még akkor is, ha független vállalkozóként szerepelnek a nyilvántartásban.
A büntetőjogi szankciót hamarosan hatályon kívül helyezik - ez inkább egy parlamenti trükközés eredménye volt, mint a kormány szándéka -, de az egész törvényt törölhetik, ha az ellenzéki pártok és üzleti csoportok elérik a céljukat. Számtalan országban született már jogszabály válaszul arra, hogy a digitális eszközök elmossák a munkaidő és a magánidő közötti határokat. A munkáltatók által biztosított laptopok és telefonok nyilvánvalóan alkalmasak munkaidőn kívüli használatra, de azt is okozzák, hogy a munkavállalók kénytelenek folyton a főnökük által küldött e-maileket vagy sms-eket figyelni. A munkajogi szervezetek szerint ez az elvárás meghosszabbítja a munkanapot anélkül, hogy a fizetés növekedne.
A kapcsolattartási jogról szóló törvényeket inkább úgy kellene nevezni, hogy "munkavállalói jog arra, hogy ne olvassák vagy válaszoljanak a munkahelyi üzenetekre", mert valójában ezt kívánják garantálni. Az ausztrál törvény lehetőséget ad a munkavállalóknak arra, hogy kérjék, hogy "a munkáltató szüntesse be a munkaidőn kívüli ésszerűtlen kapcsolattartást". Az ésszerű kapcsolattartás olyan kérdésekre vonatkozik, mint a munkavégzésre való rendelkezésre állás, a munkaidőn kívüli munkavégzésre való felkérés azonban a törvény értelmében visszautasítható. Az ausztrál szakszervezeti mozgalom üdvözölte a törvényeket, mint a COVID utáni ésszerű egyensúly helyreállítását, és azt állítják, hogy sok munkavállaló évente akár 280 óra fizetetlen munkát végez.
Az Ausztrál Üzleti Tanács bírálta a törvényt azzal az indokkal, hogy a törvényt - és különösen annak büntetőjogi szankcióit - nem vitatták meg hosszasan az elfogadása előtt. "Mindenki megérdemli, hogy kikapcsolódhasson otthon, bár itt nagyon fontos, hogy az egyensúlyt jól megteremtsük, mivel az emberek most nagyobb rugalmasságra vágynak, és különböző munkaidőben, különböző módon akarnak dolgozni" - érvelt a tanács vezérigazgatója, Bran Black.
Ausztrália ellenzéki pártja ígéretet tett arra, hogy a 2025-ben esedékes országos választásokon való megválasztása esetén hatályon kívül helyezi a törvényt. Az ország kormánya pedig jelezte, hogy azonnal módosítani fogja a törvényt - amely eddig csak a szenátuson ment át, és a képviselőháznak is meg kell erősítenie -, hogy eltörölje a büntetőjogi szankciókat azon főnökök esetében, akik munkaidőn túl e-maileket mernek küldeni.
A törvényjavaslat követelményeket támaszt a digitális platformok üzemeltetőivel szemben is - ausztrál jogi nyelven a foglalkoztatási célú platformok, például az Uber esetében -, hogy minimumszabályokat állapítsanak meg annak érdekében, hogy a fuvarozásban részt vevő sofőrök, a kézbesítők és más munkások "munkavállalóhoz hasonló" juttatásokat kapjanak, még akkor is, ha független vállalkozóként szerepelnek a nyilvántartásban.