Az Oroszország által kezdeményezett egyezményét pénteken (február 9-én) kellett volna aláírni, de a hatályra és a terminológiára vonatkozó konszenzus hiánya miatt a magánszektor és a civil társadalom is elutasítja azt.

A számítástechnikai bűnözésről szóló egyezmény Oroszország ötlete volt, de a nyugati liberális demokráciák már a kezdetektől ellene voltak, mert az egyezménytervezet szövege nem egyeztethető össze az uniós értékekkel és emberi jogi normákkal. Mivel a szövegtervezet hatálya továbbra is homályos, és a megfogalmazás számos tartalommal kapcsolatos bűncselekményre utal, nem védi az emberi jogokat és a véleménynyilvánítást - figyelmeztetett a civil társadalom. "A jelenlegi tervezet inkább hasonlít egy tekintélyelvű álomra, mint az online bűnözés elleni küzdelem és az áldozatok védelmének eszközére" - mondta Ian Tennant, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni globális kezdeményezés bécsi képviseletének vezetője.

"A kiberbűnözés elleni küzdelem az EU számára prioritás" - mondta az EU Bizottság egyik szóvivője. Ha az egyezményt elfogadja az ENSZ Közgyűlése, "ez lenne az első ENSZ jogi keret a számítógépes bűnözés megelőzésére és kivizsgálására, valamint a számítógépes bűnözők üldözésére irányuló nemzetközi együttműködéshez" - tette hozzá a szóvivő. Mivel az ENSZ tagállamai nem jutottak konszenzusra a hatály és a terminológia tekintetében, ha nem sikerül megállapodásra jutni a végső döntést valószínűleg szavazással hozzák meg. A jelenlegi szöveg szerint a kormánykritikusokat vagy másként gondolkodókat elnyomhatják, és a kormányzati szervek kémkedhetnek olyan emberek után, akik a nemzetközi emberi jogi jogszabályok által elvileg védett, törvényes tevékenységet folytatnak - például kutatást, újságírást és érdekérvényesítést.

A civil társadalom és az ipar szereplői elfogadhatatlannak tartják a jelenlegi formát, ezért több mint 40 szervezet az egyezmény elnökének címzett nyílt levélben szólított fel az egyezmény elutasítására. Az aláírók között van a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara és a Cybersecurity Tech Accord, amelyek olyan nagy technológiai vállalatokat képviselnek, mint a Microsoft, a Meta és a PayPal. Az ipar és a civil társadalom - amelyek gyakran nem értenek egyet - egyaránt aggódnak a jelenlegi szöveg hiányosságai miatt, amelyek közé tartoznak például a tartalom és az adatok valós idejű lehallgatására vonatkozó rendelkezések. További aggodalomra ad okot az emberi jogok és a jóhiszemű kiberbiztonsági kutatók védelmének hiánya - olvasható a levélben.


Mivel az államok előzetes jogi engedély nélkül is jogosultak lennének határokon átnyúló adatgyűjtést végezni, valamennyi aláíró úgy véli, hogy a szöveg nincs összhangban a nemzetközi emberi joggal és általában a jogállamisággal. "Bár a tárgyalások során sikerült megoldani néhány fontos problémát a szövegben, számos nagyon jelentős kérdés továbbra is megoldatlan, köztük az átláthatóság" - mondta Nick Ashton-Hart, az APCO Worldwide vezető igazgatója és a Cybersecurity Tech Accord küldöttségvezetője. Mivel nem született megállapodás, jelenleg is fontolgatják az ülés felfüggesztését, és az utolsó ülésszak júliusban kezdődik újra. Ez a "felfüggesztés" nem igényelne új ENSZ-közgyűlési határozatot, és nem lenne szükség a módozatok megváltoztatására sem.

Egy esetleges felfüggesztés csökkentené az ENSZ-tagállamokra nehezedő nyomást is, mivel lehetővé tenné számukra, hogy júliusban újabb ülést tartsanak ahelyett, hogy a jelenlegi tervezetet megállapodással vagy szavazással fogadnák el. Ez azonban azt is jelentheti, hogy az államok kevésbé valószínű, hogy a tárgyalások során engedményeket tesznek, és az utolsó napon megtalálják a középutat. Konszenzusra kell még jutni abban a kérdésben, hogy az egyezmény a számítógépes bűnözéssel vagy a bűnügyi célú ICT-vel foglalkozik-e. Ez utóbbi sokkal szélesebb körű lenne. "A szöveg továbbra is lehetővé teszi bármely kormány számára, hogy a polgárok személyes adatait titoktartás mellett továbbítsa más államoknak" - mondta Ashton-Hart. "Egyetlen javaslat sem született ennek a kirívó hiányosságnak a kiküszöbölésére."

Ugyanakkor a szövegből hiányoznak az emberi jogi biztosítékok. Míg a liberális demokráciák ragaszkodnak az emberi jogok védelméhez, a biztosítékokat elutasító tagállamok közé tartozik Oroszország, Egyiptom és Irán. Peking ellenzi azt a záradékot is, amely mentesítene a kiadatási vagy kölcsönös jogsegélynyújtási kötelezettség alól, ha "nyomós okok" utalnak arra, hogy a vádak nemi, faji, vallási, nemzetiségi, etnikai származáson vagy politikai véleményen alapulnak, vagy ha fennáll a halálbüntetés veszélye. Oroszország ellenzi az olyan kifejezéseket, mint "a törvény védelméhez való jog a magánéletbe való önkényes vagy jogellenes beavatkozással szemben, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog". Az EU Bizottsága az EU nevében egyértelművé tette, hogy célkitűzései között szerepel az emberi jogok és az alapvető szabadságok magas szintű védelmének biztosítása. "Ez magában foglalja az uniós tagállamok hatóságainak teljes körű ellenőrzésének fenntartását az együttműködésre irányuló valamennyi megkeresés felett" - tette hozzá a szóvivő.

Az EU tendenciaszerűen ellenzi az elektronikus adatbázisok fenntartásáról szóló paragrafusokat, a diplomáciai képviseletek azon jogát, hogy saját állampolgáraiknak kézbesítsenek dokumentumokat, valamint az elektronikus bizonyítékok nyilvánosságra hozatalára irányuló köz- és magánszféra közötti partnerségeket. Egy, a tárgyalásokhoz közel álló forrás szerint az arab országok, élükön Egyiptommal, a gyermekek szexuális zaklatását bemutató anyagok (CSAM) megelőzésével kapcsolatos álláspontjukat arra használják fel, hogy emberi jogi biztosítékokat vegyenek ki az egyezményből. "A kiberbiztonsági kutatók, akiknek tevékenysége alapvetően fontos a digitális világnak a kiberbűnözés elleni védelme szempontjából, továbbra is védtelenek a büntetőeljárásokkal szemben" - tette hozzá Ashton-Hart.