SG.hu
Megfigyelési paktummá válhat az ENSZ kiberbűnözés elleni egyezménye
A kiberbűnözés elleni küzdelemről szóló nemzetközi egyezményt az a veszély fenyegeti, hogy "kiterjedt globális megfigyelési paktummá" válik, amely lábbal tiporja az adatvédelmet és az emberi jogokat - figyelmeztették aktivisták az ENSZ küldötteit, akik ezen a héten New Yorkban találkoznak.
Az ENSZ számítógépes bűnözés elleni egyezménytervezetéről már több mint két éve folynak a tárgyalások. Az új szabályok azt hivatottak meghatározni, hogy mi is valójában az online bűnözés, és hogyan tudnának a tagállamok jobban együttműködni a növekvő globális probléma megfékezése érdekében. Számos kormány és polgárjogi aktivista azonban aggódik amiatt, hogy a szerződés - amelyet eredetileg Oroszország javasolt, és amelyet többek között Kína, Észak-Korea, Irán, Venezuela és Nicaragua is támogatott - megnyitja az utat az autoriter rezsimek előtt a határokon átnyúló megfigyelés legalizálására és az online beszéd kriminalizálására, látszólag a nemzetközi közösség támogatásával. A szerződés hatodik tárgyalási ülése múlt héten kezdődött az ENSZ manhattani székhelyén, és a küldöttek szeptember 1-jéig vizsgálják felül a tervezetet.
Az emberi jogok és a digitális magánélet védelmezői arra figyelmeztettek, hogy amennyiben a tervezet szövegezése nem változik jelentősen, a javaslat zöld utat ad a kormányoknak az aktivisták, újságírók és marginalizált csoportok - vagyis a szokásos áldozatok - üldözésére, amikor az autoriter rezsimek a szólás és a magánélet kriminalizálására tesznek kísérletet. "A szerződéstervezet jogalapot biztosít a kormányok számára, hogy az olyan megfigyelési mechanizmusokat, mint például a tartalom lehallgatása és a metaadatok valós idejű nyomon követése, "a lehető legteljesebb mértékben" külföldi kormányok rendelkezésére bocsássák szinte bármilyen súlyos bűncselekményre vonatkozó nyomozáshoz, minimális biztosítékok mellett." - mondta Katitza Rodriguez, az Electronic Frontier Foundation globális adatvédelmi politikáért felelős igazgatója.
Konkrétan: a tervezet felhatalmazná a rendőrséget, hogy segítsen külföldi kormányoknak olyan tevékenységek felderítésében, amelyek nem feltétlenül minősülnek büntetendő bűncselekménynek mindkét országban - magyarázta. "A kettős büntethetőség elve védi az emberi jogokat, de opcionálisként kezelik" - mondta Rodriguez. "A globális emberi jogok fenntartása érdekében a javasolt szerződés kötelezővé tenné a kettős büntethetőséget". Az EFF felszólított arra, hogy a szerződés tartalmazzon olyan megfogalmazást, amely a megfigyelés előtt bírósági engedélyt ír elő, és határozzon meg minimumszabályokat az adatvédelemre vonatkozóan, például korlátozza az adatgyűjtés célját, és minimalizálja a jogszerűen gyűjthető adatok mennyiségét.
Deborah Brown, a Human Rights Watch vezető kutatója és technológiai és emberi jogi képviselője szerint a szerződés 17. cikkének homályos megfogalmazása különösen aggasztó, mivel lehetővé teheti a kormányok számára, hogy bizonyos kijelentéseket bűncselekményként definiálva büntessenek, mert azokat az interneten tették közzé. "A szerződéstervezet nem fogalmazza meg koherensen, hogy mi számít kiberbűncselekménynek, és mi nem" - mondta Brown. "Ez a kétértelműség arra készteti a kormányokat, hogy a kiberbűncselekmények jogalkotásakor a saját prioritásaikkal foglalkozzanak. Sok kormány számára ez azt jelenti, hogy le kell csapni az online ellenvéleményre, vagy ki kell terjeszteni a digitális felügyeletet."
Carey Shenkman emberi jogi ügyvéd szerint a tervezet bizonytalan megfogalmazása azt is megkönnyíti az államok számára, hogy kriminalizálják az LMBTQ+ embereket - és különösen a transz embereket -, és ehhez a kiberbűnözésről szóló törvényeket használják fel. "Az egyiptomi bűnüldöző szervek egy meleg társkeresőn, a Grindr-en állítanak csapdát" - mondta Shenkman, utalva arra, hogy az ottani zsaruk hamis fiókokat használnak az emberek elfogására. "Jordánia kiberbűnözési törvénye az LMBT közösségeket veszi célba. Uganda kriminalizálja a melegeket és bünteti a kiber-obszcenitást. Libanon még a Barbie-film betiltását is kezdeményezte, mert az szerintük a 'homoszexualitást és a szexuális átalakulást' népszerűsíti."
A tervezet tartalmi alapú rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek kriminalizálják az "írott anyagokat", állítólag azért, hogy megakadályozzák a gyermekek szexuális zaklatására szolgáló bizonyos típusú anyagok online terjedését. Ez persze nem új érv, Magyarországon is ismert, és a bűnüldöző szervek már régóta használják ezt a gyermekekre való gondolkodásra való hivatkozással a megfigyelés igazolására és a titkosított kommunikáció korlátozására. Mintegy 176 tagállam már aláírta az ENSZ gyerekjogokról szóló egyezményét. Kérdéses tehát, hogy szükség van-e egy kiberbűnözés elleni egyezményre a gyermekek védelmében.
Shenkman szerint sokkal valószínűbb, hogy a kormányok arra fogják használni a szerződést, hogy betiltsanak egyes könyveket, megregulázzák politikai ellenfeleiket, valamint eltüntessenek más, sértőnek ítélt online tartalmakat. "Nem lehet eléggé hangsúlyozni a sebezhető csoportok védelmének fontosságát" - mondta Shenkman. "De fontos a jogok felhatalmazása és védelme is, mégpedig az emberi jogi normákkal összhangban."
Az ENSZ számítógépes bűnözés elleni egyezménytervezetéről már több mint két éve folynak a tárgyalások. Az új szabályok azt hivatottak meghatározni, hogy mi is valójában az online bűnözés, és hogyan tudnának a tagállamok jobban együttműködni a növekvő globális probléma megfékezése érdekében. Számos kormány és polgárjogi aktivista azonban aggódik amiatt, hogy a szerződés - amelyet eredetileg Oroszország javasolt, és amelyet többek között Kína, Észak-Korea, Irán, Venezuela és Nicaragua is támogatott - megnyitja az utat az autoriter rezsimek előtt a határokon átnyúló megfigyelés legalizálására és az online beszéd kriminalizálására, látszólag a nemzetközi közösség támogatásával. A szerződés hatodik tárgyalási ülése múlt héten kezdődött az ENSZ manhattani székhelyén, és a küldöttek szeptember 1-jéig vizsgálják felül a tervezetet.
Az emberi jogok és a digitális magánélet védelmezői arra figyelmeztettek, hogy amennyiben a tervezet szövegezése nem változik jelentősen, a javaslat zöld utat ad a kormányoknak az aktivisták, újságírók és marginalizált csoportok - vagyis a szokásos áldozatok - üldözésére, amikor az autoriter rezsimek a szólás és a magánélet kriminalizálására tesznek kísérletet. "A szerződéstervezet jogalapot biztosít a kormányok számára, hogy az olyan megfigyelési mechanizmusokat, mint például a tartalom lehallgatása és a metaadatok valós idejű nyomon követése, "a lehető legteljesebb mértékben" külföldi kormányok rendelkezésére bocsássák szinte bármilyen súlyos bűncselekményre vonatkozó nyomozáshoz, minimális biztosítékok mellett." - mondta Katitza Rodriguez, az Electronic Frontier Foundation globális adatvédelmi politikáért felelős igazgatója.
Konkrétan: a tervezet felhatalmazná a rendőrséget, hogy segítsen külföldi kormányoknak olyan tevékenységek felderítésében, amelyek nem feltétlenül minősülnek büntetendő bűncselekménynek mindkét országban - magyarázta. "A kettős büntethetőség elve védi az emberi jogokat, de opcionálisként kezelik" - mondta Rodriguez. "A globális emberi jogok fenntartása érdekében a javasolt szerződés kötelezővé tenné a kettős büntethetőséget". Az EFF felszólított arra, hogy a szerződés tartalmazzon olyan megfogalmazást, amely a megfigyelés előtt bírósági engedélyt ír elő, és határozzon meg minimumszabályokat az adatvédelemre vonatkozóan, például korlátozza az adatgyűjtés célját, és minimalizálja a jogszerűen gyűjthető adatok mennyiségét.
Deborah Brown, a Human Rights Watch vezető kutatója és technológiai és emberi jogi képviselője szerint a szerződés 17. cikkének homályos megfogalmazása különösen aggasztó, mivel lehetővé teheti a kormányok számára, hogy bizonyos kijelentéseket bűncselekményként definiálva büntessenek, mert azokat az interneten tették közzé. "A szerződéstervezet nem fogalmazza meg koherensen, hogy mi számít kiberbűncselekménynek, és mi nem" - mondta Brown. "Ez a kétértelműség arra készteti a kormányokat, hogy a kiberbűncselekmények jogalkotásakor a saját prioritásaikkal foglalkozzanak. Sok kormány számára ez azt jelenti, hogy le kell csapni az online ellenvéleményre, vagy ki kell terjeszteni a digitális felügyeletet."
Carey Shenkman emberi jogi ügyvéd szerint a tervezet bizonytalan megfogalmazása azt is megkönnyíti az államok számára, hogy kriminalizálják az LMBTQ+ embereket - és különösen a transz embereket -, és ehhez a kiberbűnözésről szóló törvényeket használják fel. "Az egyiptomi bűnüldöző szervek egy meleg társkeresőn, a Grindr-en állítanak csapdát" - mondta Shenkman, utalva arra, hogy az ottani zsaruk hamis fiókokat használnak az emberek elfogására. "Jordánia kiberbűnözési törvénye az LMBT közösségeket veszi célba. Uganda kriminalizálja a melegeket és bünteti a kiber-obszcenitást. Libanon még a Barbie-film betiltását is kezdeményezte, mert az szerintük a 'homoszexualitást és a szexuális átalakulást' népszerűsíti."
A tervezet tartalmi alapú rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek kriminalizálják az "írott anyagokat", állítólag azért, hogy megakadályozzák a gyermekek szexuális zaklatására szolgáló bizonyos típusú anyagok online terjedését. Ez persze nem új érv, Magyarországon is ismert, és a bűnüldöző szervek már régóta használják ezt a gyermekekre való gondolkodásra való hivatkozással a megfigyelés igazolására és a titkosított kommunikáció korlátozására. Mintegy 176 tagállam már aláírta az ENSZ gyerekjogokról szóló egyezményét. Kérdéses tehát, hogy szükség van-e egy kiberbűnözés elleni egyezményre a gyermekek védelmében.
Shenkman szerint sokkal valószínűbb, hogy a kormányok arra fogják használni a szerződést, hogy betiltsanak egyes könyveket, megregulázzák politikai ellenfeleiket, valamint eltüntessenek más, sértőnek ítélt online tartalmakat. "Nem lehet eléggé hangsúlyozni a sebezhető csoportok védelmének fontosságát" - mondta Shenkman. "De fontos a jogok felhatalmazása és védelme is, mégpedig az emberi jogi normákkal összhangban."