Gyurkity Péter
A nemzetállamok viaskodnak a kibertérben
Megugrott az online támadások száma, ezek leginkább a nagyvállalatokat célozzák.
Az elmúlt néhány évben gyakorlatilag mindenki számára világossá vált, hogy a nemzetállamok egy újabb fegyverkezési versenyben vetélkednek, ennek részét képezi az online képességek és a kiber-fegyvertárak kiterjesztése. Egy friss felmérés szerint alaposan megugrott a nemzetállamok által kezdeményezett kibertámadások száma, ami szintén jól mutatja a folyamat alakulását.
A HP által támogatott, majd pedig közzétett részletes anyagban a Surrey Egyetem professzora foglalja össze a főbb számokat, az ilyenkor szokásos következtetésekkel. Rögtön megjegyzik, hogy a 2017 és 2020 közötti időszakban duplájára ugrott a fent említett kibertámadások száma, amit összesen 200 ilyen akció felmérésével állapítottak meg, a 2009-ig terjedő időszakra visszamenően. A legnépszerűbb célpontnak a nagyvállalatok számítanak, ellenük irányul ugyanis ezen támadások 35 százaléka, további 25 százalék kifejezetten a kibervédelmi létesítmények és eszközök ellen indul meg, míg a média 14 százalékkal, az egyéb kormányzati testületek és intézmények 12 százalékkal, a kritikusnak minősített infrastruktúra pedig 10 százalékkal van jelen ezen a listán.
A kutatást egy 50 főből álló szakértői panel, valamint az úgynevezett „dark web” területén tevékenykedő informátorok bevonásával végezték el. Előbbiek túlnyomó része kifejezetten nyomasztónak minősítette a tavalyi évben megfigyelt újabb fejleményeket, mivel a COVID-19 terjedését számos nemzetállam igyekezett saját céljainak megvalósítására felhasználni. Az államok közötti összeütközések és ellentétek tovább növekedtek, az ellátói láncolatot kiszemelő támadások pedig szintén csaknem megduplázódtak az elmúlt 3 évben – a kutatásban megvizsgált esetek 40 százaléka irányult olyan objektum ellen, amely az online mellett fizikai komponenst is tartalmaz, ezek között említik meg az erőműveket, vagyis a hibrid műveletek is egyre népszerűbbek.
A nemzetállamok emellett igyekeznek minél több, úgynevezett zero-day sebezhetőséget felkutatni és eltárolni, az ilyen sebezhetőségeket áruló szereplők 10-15 százalékban kereskednek atipikus személyekkel, akik nagy része nemzetállamok képviseletében tevékenykedik.
Az elmúlt néhány évben gyakorlatilag mindenki számára világossá vált, hogy a nemzetállamok egy újabb fegyverkezési versenyben vetélkednek, ennek részét képezi az online képességek és a kiber-fegyvertárak kiterjesztése. Egy friss felmérés szerint alaposan megugrott a nemzetállamok által kezdeményezett kibertámadások száma, ami szintén jól mutatja a folyamat alakulását.
A HP által támogatott, majd pedig közzétett részletes anyagban a Surrey Egyetem professzora foglalja össze a főbb számokat, az ilyenkor szokásos következtetésekkel. Rögtön megjegyzik, hogy a 2017 és 2020 közötti időszakban duplájára ugrott a fent említett kibertámadások száma, amit összesen 200 ilyen akció felmérésével állapítottak meg, a 2009-ig terjedő időszakra visszamenően. A legnépszerűbb célpontnak a nagyvállalatok számítanak, ellenük irányul ugyanis ezen támadások 35 százaléka, további 25 százalék kifejezetten a kibervédelmi létesítmények és eszközök ellen indul meg, míg a média 14 százalékkal, az egyéb kormányzati testületek és intézmények 12 százalékkal, a kritikusnak minősített infrastruktúra pedig 10 százalékkal van jelen ezen a listán.
A kutatást egy 50 főből álló szakértői panel, valamint az úgynevezett „dark web” területén tevékenykedő informátorok bevonásával végezték el. Előbbiek túlnyomó része kifejezetten nyomasztónak minősítette a tavalyi évben megfigyelt újabb fejleményeket, mivel a COVID-19 terjedését számos nemzetállam igyekezett saját céljainak megvalósítására felhasználni. Az államok közötti összeütközések és ellentétek tovább növekedtek, az ellátói láncolatot kiszemelő támadások pedig szintén csaknem megduplázódtak az elmúlt 3 évben – a kutatásban megvizsgált esetek 40 százaléka irányult olyan objektum ellen, amely az online mellett fizikai komponenst is tartalmaz, ezek között említik meg az erőműveket, vagyis a hibrid műveletek is egyre népszerűbbek.
A nemzetállamok emellett igyekeznek minél több, úgynevezett zero-day sebezhetőséget felkutatni és eltárolni, az ilyen sebezhetőségeket áruló szereplők 10-15 százalékban kereskednek atipikus személyekkel, akik nagy része nemzetállamok képviseletében tevékenykedik.