SG.hu
Gyökeresen mást tart számítógépes bűnözésnek Nyugat és Kelet
Az ENSZ számítógépes bűnözés elleni egyezménye egyre inkább csatatérré válik egyrészt az EU és más nyugati országok, másrészt Kína, Oroszország és a többi autoriter rezsim között.
Tíz napig tartott és pénteken ért véget az ENSZ számítógépes bűnözés elleni egyezményének ötödik megbeszélése, melyhez Bécsben gyűltek össze a nemzetek képviselői. A témával kapcsolatos egyezmény ötlete Oroszországból származik. Moszkva 2017 végén javasolta az ENSZ főtitkárának egy a kiberbűnözés elleni küzdelemről szóló új egyezmény létrehozását. Két évvel később Fehéroroszország, Kambodzsa, Kína, Kína, Észak-Korea, Mianmar, Nicaragua, Venezuela, Mianmar és Venezuela támogatásával határozattervezetet nyújtottak be. A határozatot 2019 novemberében fogadták el az uniós országok, az Egyesült Államok és más demokráciák ellenállása ellenére.
A héten a nemzetközi együttműködésről és az egyezmény végrehajtásáról szóló fejezetet tárgyalták. Ez különösen érzékeny téma, mivel olyan kérdéseket érint, mint a személyes adatok átadása, a kiadatás, a kölcsönös jogsegély, a közös nyomozások, a határokon átnyúló hozzáférés és a különleges nyomozási technikák. A deklarált szándék az olyan kiberbűncselekmények üldözése, amelyek "aláássák a demokratikus intézményeket és értékeket, valamint az igazságszolgáltatást, és hátrányosan érintik a jogállamiságot, valamint az államok növekvő sebezhetőségét az ilyen bűncselekményekkel szemben".
Az EU és tagállamai azonban visszautasítják az olyan megfogalmazásokat, mint "a nemzetközi együttműködés minden szinten történő megerősítésének szükségessége" és "a bűnügyi nyomozásokban való segítségnyújtás". Európa különösen arra vonatkozó utalásokat szeretne hozzáadni, hogy az egyezmény szerinti együttműködésnek a nemzetközi jog keretein belül kell történnie, tiszteletben kell tartania az alapvető szabadságjogokat és védenie kell az emberi jogokat. Ezeket a megfogalmazásokat Oroszország és Kína törölni kívánja.
Peking ellenzi azt a záradékot is, amely mentesítené a kiadatási vagy kölcsönös jogsegélynyújtási kötelezettség alól, ha "nyomós okok" utalnak arra, hogy a vádak nemi, faji, vallási, nemzetiségi, etnikai származáson vagy politikai véleményen alapulnak, vagy ha fennáll a halálbüntetés veszélye. Oroszország eközben ellenzi az olyan kifejezéseket, mint "a törvény védelméhez való jog a magánéletbe való önkényes vagy jogellenes beavatkozással szemben, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog". Moszkva azt is szeretné elérni, hogy az egyezmény potenciálisan minden bűncselekményre kiterjedjen, míg az EU ezt a súlyos bűncselekményekre kívánja leszűkíteni, amelyek mindkét joghatóságban legalább négy évig terjedő maximális büntetést vonhatnak maguk után.
Az európai blokk ugyanakkor a személyes adatokra vonatkozó biztosítékokat szorgalmaz, hangsúlyozva, hogy csak a releváns és megfelelő terjedelmű adatok független hatóság általi feldolgozására van szükség a hatékony felügyelet biztosítása és a biztosítékok tiszteletben tartása érdekében. Kína megpróbálja kiszedetni ezt a rendelkezést. Ezzel szemben az EU a kiadatás bizonyítási követelményeinek felhígítását ellenzi.
Az EU tendenciaszerűen ellenzi az elektronikus adatbázisok fenntartásáról szóló paragrafusokat, a diplomáciai képviseletek azon jogát, hogy saját állampolgáraiknak kézbesítsenek dokumentumokat, a sürgősségi kölcsönös jogsegélyt, valamint az elektronikus bizonyítékok nyilvánosságra hozatalára irányuló köz- és magánszféra közötti partnerségeket. Mindazonáltal az EU nem foglalt állást a közös nyomozásról, a különleges nyomozási technikákról és a vagyon elkobzás útján történő visszaszerzésére irányuló mechanizmusokról szóló pontokkal kapcsolatban.
Még 2019-ben az ENSZ Közgyűléséhez intézett nyílt levélben számos nem kormányzati szervezet aggodalmát fejezte ki az emberi jogokat fenyegető online fenyegetések miatt. Az emberi jogi szervezetek attól tartottak, hogy az egyezmény azt eredményezné, hogy a bűnüldöző hatóságok független vagy bírósági felügyelet nélkül hozzáférhetnének a személyes adatokhoz, és elektronikus megfigyeléssel beavatkozhatnának a magánélethez való jogba. "Az egyezmény több mint harminc új számítógépes bűncselekményt hozna létre, köztük féltucatnyit, amely bűncselekménynek minősítené a nemzetközi jog által védett, jogszerű tartalmak küldését vagy közzétételét" - mondta Barbora Bukovska, az ARTICLE 19 nemzetközi emberi jogi szervezet vezető igazgatója, aki a szólás- és információszabadság védelméért és előmozdításáért dolgozik.
Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság is osztja az emberi jogokra gyakorolt hatásokkal kapcsolatos aggodalmakat. "A megtárgyalandó rendelkezések beavatkozhatnak például a tisztességes eljáráshoz való jogba, a magánélethez való jogba és a személyes adatok védelméhez való jogba" - olvasható abban az indoklásban, amelyet a Bizottság küldött a tagállamoknak, amikor felhatalmazást kért arra, hogy az EU nevében tárgyaljanak az egyezményről. Az ötödik ülésszak után a szakértői bizottság egy egységes szerkezetbe foglalt, úgynevezett zéró tervezetet fog kidolgozni és nyáron benyújtani. Ezt követően még ebben az évben két utolsó tárgyalási fordulón megy keresztül, majd 2024 januárjában az ENSZ Közgyűlése elé kerül.
Tíz napig tartott és pénteken ért véget az ENSZ számítógépes bűnözés elleni egyezményének ötödik megbeszélése, melyhez Bécsben gyűltek össze a nemzetek képviselői. A témával kapcsolatos egyezmény ötlete Oroszországból származik. Moszkva 2017 végén javasolta az ENSZ főtitkárának egy a kiberbűnözés elleni küzdelemről szóló új egyezmény létrehozását. Két évvel később Fehéroroszország, Kambodzsa, Kína, Kína, Észak-Korea, Mianmar, Nicaragua, Venezuela, Mianmar és Venezuela támogatásával határozattervezetet nyújtottak be. A határozatot 2019 novemberében fogadták el az uniós országok, az Egyesült Államok és más demokráciák ellenállása ellenére.
A héten a nemzetközi együttműködésről és az egyezmény végrehajtásáról szóló fejezetet tárgyalták. Ez különösen érzékeny téma, mivel olyan kérdéseket érint, mint a személyes adatok átadása, a kiadatás, a kölcsönös jogsegély, a közös nyomozások, a határokon átnyúló hozzáférés és a különleges nyomozási technikák. A deklarált szándék az olyan kiberbűncselekmények üldözése, amelyek "aláássák a demokratikus intézményeket és értékeket, valamint az igazságszolgáltatást, és hátrányosan érintik a jogállamiságot, valamint az államok növekvő sebezhetőségét az ilyen bűncselekményekkel szemben".
Az EU és tagállamai azonban visszautasítják az olyan megfogalmazásokat, mint "a nemzetközi együttműködés minden szinten történő megerősítésének szükségessége" és "a bűnügyi nyomozásokban való segítségnyújtás". Európa különösen arra vonatkozó utalásokat szeretne hozzáadni, hogy az egyezmény szerinti együttműködésnek a nemzetközi jog keretein belül kell történnie, tiszteletben kell tartania az alapvető szabadságjogokat és védenie kell az emberi jogokat. Ezeket a megfogalmazásokat Oroszország és Kína törölni kívánja.
Peking ellenzi azt a záradékot is, amely mentesítené a kiadatási vagy kölcsönös jogsegélynyújtási kötelezettség alól, ha "nyomós okok" utalnak arra, hogy a vádak nemi, faji, vallási, nemzetiségi, etnikai származáson vagy politikai véleményen alapulnak, vagy ha fennáll a halálbüntetés veszélye. Oroszország eközben ellenzi az olyan kifejezéseket, mint "a törvény védelméhez való jog a magánéletbe való önkényes vagy jogellenes beavatkozással szemben, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog". Moszkva azt is szeretné elérni, hogy az egyezmény potenciálisan minden bűncselekményre kiterjedjen, míg az EU ezt a súlyos bűncselekményekre kívánja leszűkíteni, amelyek mindkét joghatóságban legalább négy évig terjedő maximális büntetést vonhatnak maguk után.
Az európai blokk ugyanakkor a személyes adatokra vonatkozó biztosítékokat szorgalmaz, hangsúlyozva, hogy csak a releváns és megfelelő terjedelmű adatok független hatóság általi feldolgozására van szükség a hatékony felügyelet biztosítása és a biztosítékok tiszteletben tartása érdekében. Kína megpróbálja kiszedetni ezt a rendelkezést. Ezzel szemben az EU a kiadatás bizonyítási követelményeinek felhígítását ellenzi.
Az EU tendenciaszerűen ellenzi az elektronikus adatbázisok fenntartásáról szóló paragrafusokat, a diplomáciai képviseletek azon jogát, hogy saját állampolgáraiknak kézbesítsenek dokumentumokat, a sürgősségi kölcsönös jogsegélyt, valamint az elektronikus bizonyítékok nyilvánosságra hozatalára irányuló köz- és magánszféra közötti partnerségeket. Mindazonáltal az EU nem foglalt állást a közös nyomozásról, a különleges nyomozási technikákról és a vagyon elkobzás útján történő visszaszerzésére irányuló mechanizmusokról szóló pontokkal kapcsolatban.
Még 2019-ben az ENSZ Közgyűléséhez intézett nyílt levélben számos nem kormányzati szervezet aggodalmát fejezte ki az emberi jogokat fenyegető online fenyegetések miatt. Az emberi jogi szervezetek attól tartottak, hogy az egyezmény azt eredményezné, hogy a bűnüldöző hatóságok független vagy bírósági felügyelet nélkül hozzáférhetnének a személyes adatokhoz, és elektronikus megfigyeléssel beavatkozhatnának a magánélethez való jogba. "Az egyezmény több mint harminc új számítógépes bűncselekményt hozna létre, köztük féltucatnyit, amely bűncselekménynek minősítené a nemzetközi jog által védett, jogszerű tartalmak küldését vagy közzétételét" - mondta Barbora Bukovska, az ARTICLE 19 nemzetközi emberi jogi szervezet vezető igazgatója, aki a szólás- és információszabadság védelméért és előmozdításáért dolgozik.
Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság is osztja az emberi jogokra gyakorolt hatásokkal kapcsolatos aggodalmakat. "A megtárgyalandó rendelkezések beavatkozhatnak például a tisztességes eljáráshoz való jogba, a magánélethez való jogba és a személyes adatok védelméhez való jogba" - olvasható abban az indoklásban, amelyet a Bizottság küldött a tagállamoknak, amikor felhatalmazást kért arra, hogy az EU nevében tárgyaljanak az egyezményről. Az ötödik ülésszak után a szakértői bizottság egy egységes szerkezetbe foglalt, úgynevezett zéró tervezetet fog kidolgozni és nyáron benyújtani. Ezt követően még ebben az évben két utolsó tárgyalási fordulón megy keresztül, majd 2024 januárjában az ENSZ Közgyűlése elé kerül.