SG.hu
Vincent Van Gogh másolatával lehet beszélgetni egy múzeumban
Segíthetnek-e a holland festő hasonmásai a múzeumoknak új érdeklődőket bevonzani és bevételt generálni? Vincent Van Gogh a Musée d'Orsay "Bonjour Vincent" című kiállításán jelenlévő másolata segít a választ megadni.
Vincent van Gogh meglepően elfoglalt egy halott emberhez képest. Festményei idén jelentős múzeumi kiállításokon szerepeltek. Miami és Milánó mozijaiban is a kivirágzott a vászon a festő kavargó tájképei által, tervei ma már a tornacipőtől a lábtörlőig mindenhol megjelennek. A Pokémon márkával való legutóbbi együttműködése olyan népszerű volt, hogy a vásárlók megrohamozták az amszterdami Van Gogh Múzeumot, és az ajándékboltban fel kellett függesszék a gyűjthető kártyák árusítását. De az egyik legmerészebb kísérlet van Gogh örökségének népszerűsítésére a párizsi Musée D'Orsay-ban történt, ahol a holland művész élethű hasonmása beszélget a látogatókkal, betekintést nyújtva saját életébe és halálába (gépi tanulási hibákkal tarkítva).
A "Bonjour Vincent" nevet kapott projekt a festő emberségét hivatott bemutatni. Mesterséges intelligencia segítségével állították össze mérnökök, akik a művész 1800-as években írt mintegy 900 levelét, valamint a róla írt korai életrajzokat elemezték. Az algoritmusnak azonban még mindig szüksége volt némi emberi útmutatásra, hogy miként válaszoljon a látogatók kényesebb kérdéseire, akik egy digitális képernyőn, mikrofonon keresztül beszélgethetnek van Gogh másolatával. A legnépszerűbb kérdés: Miért ölte meg magát van Gogh? (A festő 1890 júliusában halt meg, miután lelőtte magát egy Auvers melletti búzamezőn). Több száz látogató volt erre kiváncsi, és az algoritmus folyamatosan finomítja a válaszait, attól függően, hogyan fogalmazzák meg a kérdést.
Az MI-fejlesztők megtanulták, hogy az olyan kényes témákról, mint az öngyilkosság, a beszélgetést finoman a reziliencia üzenetei felé tereljék. "Ragaszkodjatok az élethez, mert még a legborúsabb pillanatokban is mindig van szépség és remény" - mondja az MI van Gogh a képernyőn. A programnak van néhány kevésbé elterelő válasza. "Ah, kedves látogatóm, az öngyilkosságom témája nehéz teher. Legsötétebb pillanataimban azt hittem, hogy az életem befejezése az egyetlen menekülés az elmémet gyötrő kínok elől" - mondja van Gogh egy másik pillanatban, majd hozzáteszi: "Nem láttam más módot arra, hogy békét találjak".
Agnès Abastado, a múzeum digitális fejlesztésért felelős vezetője elmondta, hogy a van Gogh-algoritmus kidolgozásának megvitatása közel egy évig tartott. "Az egyik kérdés, amit feltettünk magunknak, az volt, hogy ez a van Gogh mikor volt az igazi van Gogh" - mondta. "Fontos volt megmutatni, hogy ez a technológia nem csak egy kereskedelmi projekt lesz, hanem egy kulturális projekt, amely javíthatja a tudás megjelenítését." A kiállításhoz egy különálló virtuális valóság élmény is tartozik "Van Gogh palettája" címmel. Ez a múzeum, a Vive Arts, a Lucid Realities és a Tournez S'il Vous Plait közös produkciója. A Musée D'Orsay megkapja a bevétel egy részét, a csapat pedig egy hosszabb, 20 perces változaton dolgozik, amely globális terjesztést és bemutatót kap.
A kezdeményezés szerves részét képezi a Musée D'Orsay, a francia kormány által támogatott közintézmény azon erőfeszítéseinek, hogy a modern életben is érvényesülni tudjon, miközben gyűjteményének nagy része a 19. századból származik. És hogy ezt az ugrást megtegye, a múzeum több olyan céggel is partnerségre lépett, amelyek profitálhatnak az együttműködésből. A van Gogh-algoritmust kifejlesztő technológiai startup, a Jumbo Mana a tervek szerint a van Gogh MI-t egy éven belül az Amazon Alexa és az Echo készülékeken is elérhetővé teszi. A cég egy hasonló projekten dolgozik, amely Arthur Rimbaud francia költő életén alapul, aki szintén radikális művész volt, és aki hallucinációkkal és a tudatosság határterületeivel kísérletezett. "Képesek vagyunk életre kelteni ezeket a karaktereket, de nem próbáljuk újjáalkotni őket" - mondta Christophe Renaudineau, a Jumbo Mana vezérigazgatója. "Jelenleg történészekkel dolgozunk együtt, hogy a van Gogh-unk minél pontosabb legyen".
Sok művészettörténész megdöbbenéssel fogadta, hogy van Gogh digitális nagykövete lett a múzeumi erőfeszítéseknek, amelyek látszólag árucikké tették a festményeit. Néhány tudós azonban elismerte, hogy megérti a vonzerőt. "A saját korában a populáris kultúra nagy híve volt" - mondta Michael Lobel, a művésznek az iparosodással való kapcsolatáról szóló, hamarosan megjelenő könyv szerzője. "Van Gogh nagyon alaposan és körültekintően gondolkodott a saját lehetőségeiről, hogy képeket készítsen a szélesebb közönség számára".
Van Gogh festményeivel folytatott kísérletek zajlanak a Roblox nevű, gyerekek milliói által kedvelt online játékban is. Az 1887-es "Önarckép szalmakalapban" című műve egyike a Metropolitan Museum of Art közel 40 műalkotásának, amelyeket be lehet szkennelni a Robloxban lévő avatárok digitális ruházatába. "A viselhető tárgyak nagyon fontos részét képezik a Robloxnak" - mondta Claire Lanier, a Met közösségi médiáért felelős vezető menedzsere, aki a projekt élére állt egy vállalati szponzor, a Verizon segítségével. "Azt akartuk, hogy a műalkotásokat kézzelfoghatónak érezzék a gyerekek".
Egy van Gogh-portré beolvasásával a Replica nevű mobilalkalmazáson keresztül a felhasználók hozzáférnek a művész kalapjának és kabátjának digitális változataihoz, amelyeket más múzeumi tárgyak elemeivel, például középkori páncélokkal és egy egyiptomi fejdísszel kombinálhattak. (A valódi cérnára vágyók számára a múzeum nemrég jelentette be, hogy együttműködik a Todd Snyder divatmárkával, és van Gogh festményeit a több száz dolláros parkákba és pulóverekbe varázsolja.) "Évekig a múzeumok nem is akarták a képeiket az internetre tenni" - jegyezte meg Lanier. "De a világjárvány valóban megváltoztatta az emberek viszonyát a múzeumokkal a digitális világban. Ez lehetőségeket kínált számunkra."
Ezek a lehetőségek azonban ismeretlen területek a múzeumok számára. Bár a Van Gogh Múzeum már korábban is engedélyezte a művész festményeinek felhasználását gördeszkák, sálak és csecsebecsék készítésére, a Pokémon Company Internationalnel való közelmúltbeli együttműködésük akkor ment tönkre, amikor az emberek megrohanták az ajándékboltot, és elkapkodták a múzeum 50. évfordulójára készült különleges gyűjtőkártyákat, amelyeket aztán több száz dollárért árultak az interneten. A festő 1887-es "Önarckép szürke nemezkalappal" című művének stílusában megrajzolt Pikachu képét a roham miatt kivonták a forgalomból.
Most ezek a kártyák megnehezítik a kutatást a van Gogh-történészek számára. "Amikor van Gogh-ra keresek az eBay-en, mindenhol Pokémon-kártyák vannak" - panaszkodta Wouter van der Veen, a művész egyik szakértője, aki gyakran használja az aukciós weboldalt a festővel kapcsolatos 19. századi dokumentumok átkutatására. Az elmúlt évben a tudós több különböző van Gogh-projektben is részt vett, köztük a Musée D'Orsay-ban végzett MI-kísérletben, ahol visszajelzéseket adott a fejlesztőknek hogyan pontosítsák a válaszokat. Van der Veen hatása még abban is hallható, ahogyan a művész franciául beszél: látszólagos nyelvtani "hibákat" vezetett be, mivel a francia van Gogh második nyelve volt. "Ugyanolyan hosszúak a mondatok és hiányoznak az írásjelek, a szavak egymásra esnek" - mondta Van der Veen. A hibák zavartak néhány francia látogatót, akiket a személyzetnek biztosítania kell arról, hogy ezek a hibák szándékosak.
A történész rámutatott, hogy a "Bonjour Vincent" hibái a holland művész általános portréját mutatják, amely messze nem teljes. Néha ugyanarra a kérdésre két különböző választ ad, történelmi tényeket kever össze irreleváns információkkal. Az egyik hangsúlyos hiba az volt, amikor a hasonmás a "Csillagos éjszakát" nevezte meg van Gogh kedvenc művének, mondván, hogy az "zaklatott énem és az isteni utáni vágyakozásom megnyilvánulása". Azonban az igazi van Gogh saját levelei szerint sokkal ambivalensebb volt az 1889-es festménnyel kapcsolatban. A Csillagos éjszakát eredetileg tanulmányként emlegette, és Émile Bernard festőművésznek azt mondta, hogy ez egy "visszaesés", és hozzátette: "ismét megengedem magamnak, hogy túl nagy csillagokat csináljak".
Bár a hibától kissé zavarba jöttek, a "Bonjour Vincent"-en dolgozó csapat bízik abban, hogy a nagyobb pontatlanságokat a program szélesebb körű megjelenése előtt ki tudják javítani, és remélik, hogy ez segíteni fogja a gyűjtemény elérhetőségét. "Van Goghot az emberek szeretik" - mondta Abastado. "Ez egy közmúzeum, nem a bevétel a célunk, hanem hogy a gyűjtemény mindenkihez szóljon".
Vincent van Gogh meglepően elfoglalt egy halott emberhez képest. Festményei idén jelentős múzeumi kiállításokon szerepeltek. Miami és Milánó mozijaiban is a kivirágzott a vászon a festő kavargó tájképei által, tervei ma már a tornacipőtől a lábtörlőig mindenhol megjelennek. A Pokémon márkával való legutóbbi együttműködése olyan népszerű volt, hogy a vásárlók megrohamozták az amszterdami Van Gogh Múzeumot, és az ajándékboltban fel kellett függesszék a gyűjthető kártyák árusítását. De az egyik legmerészebb kísérlet van Gogh örökségének népszerűsítésére a párizsi Musée D'Orsay-ban történt, ahol a holland művész élethű hasonmása beszélget a látogatókkal, betekintést nyújtva saját életébe és halálába (gépi tanulási hibákkal tarkítva).
A "Bonjour Vincent" nevet kapott projekt a festő emberségét hivatott bemutatni. Mesterséges intelligencia segítségével állították össze mérnökök, akik a művész 1800-as években írt mintegy 900 levelét, valamint a róla írt korai életrajzokat elemezték. Az algoritmusnak azonban még mindig szüksége volt némi emberi útmutatásra, hogy miként válaszoljon a látogatók kényesebb kérdéseire, akik egy digitális képernyőn, mikrofonon keresztül beszélgethetnek van Gogh másolatával. A legnépszerűbb kérdés: Miért ölte meg magát van Gogh? (A festő 1890 júliusában halt meg, miután lelőtte magát egy Auvers melletti búzamezőn). Több száz látogató volt erre kiváncsi, és az algoritmus folyamatosan finomítja a válaszait, attól függően, hogyan fogalmazzák meg a kérdést.
Az MI-fejlesztők megtanulták, hogy az olyan kényes témákról, mint az öngyilkosság, a beszélgetést finoman a reziliencia üzenetei felé tereljék. "Ragaszkodjatok az élethez, mert még a legborúsabb pillanatokban is mindig van szépség és remény" - mondja az MI van Gogh a képernyőn. A programnak van néhány kevésbé elterelő válasza. "Ah, kedves látogatóm, az öngyilkosságom témája nehéz teher. Legsötétebb pillanataimban azt hittem, hogy az életem befejezése az egyetlen menekülés az elmémet gyötrő kínok elől" - mondja van Gogh egy másik pillanatban, majd hozzáteszi: "Nem láttam más módot arra, hogy békét találjak".
Agnès Abastado, a múzeum digitális fejlesztésért felelős vezetője elmondta, hogy a van Gogh-algoritmus kidolgozásának megvitatása közel egy évig tartott. "Az egyik kérdés, amit feltettünk magunknak, az volt, hogy ez a van Gogh mikor volt az igazi van Gogh" - mondta. "Fontos volt megmutatni, hogy ez a technológia nem csak egy kereskedelmi projekt lesz, hanem egy kulturális projekt, amely javíthatja a tudás megjelenítését." A kiállításhoz egy különálló virtuális valóság élmény is tartozik "Van Gogh palettája" címmel. Ez a múzeum, a Vive Arts, a Lucid Realities és a Tournez S'il Vous Plait közös produkciója. A Musée D'Orsay megkapja a bevétel egy részét, a csapat pedig egy hosszabb, 20 perces változaton dolgozik, amely globális terjesztést és bemutatót kap.
A kezdeményezés szerves részét képezi a Musée D'Orsay, a francia kormány által támogatott közintézmény azon erőfeszítéseinek, hogy a modern életben is érvényesülni tudjon, miközben gyűjteményének nagy része a 19. századból származik. És hogy ezt az ugrást megtegye, a múzeum több olyan céggel is partnerségre lépett, amelyek profitálhatnak az együttműködésből. A van Gogh-algoritmust kifejlesztő technológiai startup, a Jumbo Mana a tervek szerint a van Gogh MI-t egy éven belül az Amazon Alexa és az Echo készülékeken is elérhetővé teszi. A cég egy hasonló projekten dolgozik, amely Arthur Rimbaud francia költő életén alapul, aki szintén radikális művész volt, és aki hallucinációkkal és a tudatosság határterületeivel kísérletezett. "Képesek vagyunk életre kelteni ezeket a karaktereket, de nem próbáljuk újjáalkotni őket" - mondta Christophe Renaudineau, a Jumbo Mana vezérigazgatója. "Jelenleg történészekkel dolgozunk együtt, hogy a van Gogh-unk minél pontosabb legyen".
Sok művészettörténész megdöbbenéssel fogadta, hogy van Gogh digitális nagykövete lett a múzeumi erőfeszítéseknek, amelyek látszólag árucikké tették a festményeit. Néhány tudós azonban elismerte, hogy megérti a vonzerőt. "A saját korában a populáris kultúra nagy híve volt" - mondta Michael Lobel, a művésznek az iparosodással való kapcsolatáról szóló, hamarosan megjelenő könyv szerzője. "Van Gogh nagyon alaposan és körültekintően gondolkodott a saját lehetőségeiről, hogy képeket készítsen a szélesebb közönség számára".
Van Gogh festményeivel folytatott kísérletek zajlanak a Roblox nevű, gyerekek milliói által kedvelt online játékban is. Az 1887-es "Önarckép szalmakalapban" című műve egyike a Metropolitan Museum of Art közel 40 műalkotásának, amelyeket be lehet szkennelni a Robloxban lévő avatárok digitális ruházatába. "A viselhető tárgyak nagyon fontos részét képezik a Robloxnak" - mondta Claire Lanier, a Met közösségi médiáért felelős vezető menedzsere, aki a projekt élére állt egy vállalati szponzor, a Verizon segítségével. "Azt akartuk, hogy a műalkotásokat kézzelfoghatónak érezzék a gyerekek".
Egy van Gogh-portré beolvasásával a Replica nevű mobilalkalmazáson keresztül a felhasználók hozzáférnek a művész kalapjának és kabátjának digitális változataihoz, amelyeket más múzeumi tárgyak elemeivel, például középkori páncélokkal és egy egyiptomi fejdísszel kombinálhattak. (A valódi cérnára vágyók számára a múzeum nemrég jelentette be, hogy együttműködik a Todd Snyder divatmárkával, és van Gogh festményeit a több száz dolláros parkákba és pulóverekbe varázsolja.) "Évekig a múzeumok nem is akarták a képeiket az internetre tenni" - jegyezte meg Lanier. "De a világjárvány valóban megváltoztatta az emberek viszonyát a múzeumokkal a digitális világban. Ez lehetőségeket kínált számunkra."
Ezek a lehetőségek azonban ismeretlen területek a múzeumok számára. Bár a Van Gogh Múzeum már korábban is engedélyezte a művész festményeinek felhasználását gördeszkák, sálak és csecsebecsék készítésére, a Pokémon Company Internationalnel való közelmúltbeli együttműködésük akkor ment tönkre, amikor az emberek megrohanták az ajándékboltot, és elkapkodták a múzeum 50. évfordulójára készült különleges gyűjtőkártyákat, amelyeket aztán több száz dollárért árultak az interneten. A festő 1887-es "Önarckép szürke nemezkalappal" című művének stílusában megrajzolt Pikachu képét a roham miatt kivonták a forgalomból.
Most ezek a kártyák megnehezítik a kutatást a van Gogh-történészek számára. "Amikor van Gogh-ra keresek az eBay-en, mindenhol Pokémon-kártyák vannak" - panaszkodta Wouter van der Veen, a művész egyik szakértője, aki gyakran használja az aukciós weboldalt a festővel kapcsolatos 19. századi dokumentumok átkutatására. Az elmúlt évben a tudós több különböző van Gogh-projektben is részt vett, köztük a Musée D'Orsay-ban végzett MI-kísérletben, ahol visszajelzéseket adott a fejlesztőknek hogyan pontosítsák a válaszokat. Van der Veen hatása még abban is hallható, ahogyan a művész franciául beszél: látszólagos nyelvtani "hibákat" vezetett be, mivel a francia van Gogh második nyelve volt. "Ugyanolyan hosszúak a mondatok és hiányoznak az írásjelek, a szavak egymásra esnek" - mondta Van der Veen. A hibák zavartak néhány francia látogatót, akiket a személyzetnek biztosítania kell arról, hogy ezek a hibák szándékosak.
A történész rámutatott, hogy a "Bonjour Vincent" hibái a holland művész általános portréját mutatják, amely messze nem teljes. Néha ugyanarra a kérdésre két különböző választ ad, történelmi tényeket kever össze irreleváns információkkal. Az egyik hangsúlyos hiba az volt, amikor a hasonmás a "Csillagos éjszakát" nevezte meg van Gogh kedvenc művének, mondván, hogy az "zaklatott énem és az isteni utáni vágyakozásom megnyilvánulása". Azonban az igazi van Gogh saját levelei szerint sokkal ambivalensebb volt az 1889-es festménnyel kapcsolatban. A Csillagos éjszakát eredetileg tanulmányként emlegette, és Émile Bernard festőművésznek azt mondta, hogy ez egy "visszaesés", és hozzátette: "ismét megengedem magamnak, hogy túl nagy csillagokat csináljak".
Bár a hibától kissé zavarba jöttek, a "Bonjour Vincent"-en dolgozó csapat bízik abban, hogy a nagyobb pontatlanságokat a program szélesebb körű megjelenése előtt ki tudják javítani, és remélik, hogy ez segíteni fogja a gyűjtemény elérhetőségét. "Van Goghot az emberek szeretik" - mondta Abastado. "Ez egy közmúzeum, nem a bevétel a célunk, hanem hogy a gyűjtemény mindenkihez szóljon".