Az eljárás a szobrok mellett a festmények, a textíliák, a történelmi fotók és a digitális művészet esetében is alkalmazható.

Ma már alig maradt valami az ókori görög szobrok színes dizájnjából és még a korábbi évszázadokból származó bársonyborítású karosszékek szövetét is elhalványítja az idő. A múzeumokban található műalkotásokat általában üvegvitrinek és zsinórkorlátok védik az óvatlan érintésektől és a kíváncsi gyerekkezektől. Aligha lehet azonban megvédeni azokat a fényhatásoktól, amelyek az évek során befolyásolják a színezést. Az Európai Unió által finanszírozott PERCEIVE kutatási projekt célja a régi művek újfajta érzékelésének, kiállításának és kutatásának kidolgozása.

A Fraunhofer Társaság Grafikus Adatfeldolgozó Intézete (IGD) tudományos-műszaki koordinátorként támogatja a programot egy olyan mesterséges intelligencia kifejlesztésével, amely rekonstruálja a műalkotás színvilágát, nyomon követi a színezés változását az elmúlt évszázadok során és megjósolja annak jövőbeli állapotát. A kutatási projekt a nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeumban tartott nyitórendezvénnyel és a projektpartnerek kétnapos közös helyszíni koordinációjával indult. Három éven belül a múzeumok és a művészettörténészek a gyakorlatban is képesek lesznek használni a különböző eszközöket és a kapcsolódó mesterséges intelligencia szolgáltatásokat. A program a szobrok mellett festményekre, textíliákra, történelmi fotókra és digitális művészetre is összpontosít.

A kutatás első lépésben az anyagrekonstrukcióval kezdődik, hogy a szakemberek információt nyerjenek a felületről. "A mesterséges intelligencia lehetővé teszi a reflexiós modellek létrehozását akár virtuális környezetben is" - magyarázta Pavel Rojtberg, a projekt vezetője, az IGD munkatársa. A reflexiós modelleket eddig kamerák és fényforrások bonyolult valós beállításával hozták létre. Erre az eljárásra a mesterséges intelligencia alapú megoldásnál nincs szükség. "Ez időt és pénzt takarít meg" - tette hozzá hozzá Rojtberg.


Pusztán néhány, például okostelefonnal készített kép alapján megbecsülhető az adott anyagokra, például bársonyra vagy selyemre vetülő fénysugár és árnyék. A már betanított mesterséges intelligencia ezután néhány másodpercen belül ábrázolja, hogyan jelenik meg a műalkotás és annak színei a különböző fényviszonyok mellett - függetlenül attól, hogy Viktória brit királynő textilruhájáról vagy egy római kori kőszoborról van szó. A technológia képes automatikusan elemezni a geometriai adatokat, hogy megállapítsa, egy szék melyik része készült fából, melyik pedig szövetből.

A színek időbeli változásainak utólagos becslésének alapját történelmi fényképek, multispektrális kamerák felvételei vagy a színek kémiai-fizikai tulajdonságai képezik, amelyek összehasonlító értékként szolgálnak. Így a szoftver azt is meg tudja jósolni, hogy a műalkotás a megvilágítástól függően ötven vagy száz év múlva hogyan fog kinézni. A megoldások nem csupán a digitális átalakításhoz, hanem a tényleges fizikai restauráláshoz is alkalmazhatók lesznek: meg tudják majd jósolni, hogy a színek fokozatos fakulása miatt mikor lesz erre szükség. A technológia alfa változata három éven belül használhatóvá válik a múzeumok és a kutatók számára. "A megvalósított eszközök tisztán web- és szolgáltatásalapúan fognak működni, így nemcsak a múzeumokban a helyszínen, a kiterjesztett valóságon keresztül, hanem virtuális kiállításokon is használható lesz" - közölte Holger Graf, az intézet virtuális és kiterjesztett valóság részlegének a vezetője.