SG.hu
Az útlevelekhez készült fotókat is használni akarja a brit rendőrség a bűnözők elleni harcban
Chris Philp brit rendészeti miniszter azt szeretné, ha az angol rendőrök az adatbázisok szélesebb köréhez férhetnének hozzá, és ehhez két éven belül egy új adatplatformot akar létrehozni.
Chris Philp a Konzervatív Párt manchesteri konferenciáján kijelentette: "Arra fogom kérni a rendőrséget, hogy az összes adatbázisban folytassanak le keresést - a rendőrség nemzeti adatbázisán túl, amely tartalmazza az őrizetbe vételről készült képeket más adatbázisokat is, például az útlevél-adatbázist". Az Egyesült Királyság térfigyelő kamerákért felelős biztosa szerint a kormány ezen tervei, amelyek lehetővé tennék a rendőrségnek, hogy hozzáférjen 45 millió ember útlevélfotójához a bűnözők elfogása érdekében, azzal a kockázattal járnak, hogy sérül a közbizalom. A tervek szerint a megfigyelő kamerákkal, kaputelefonok által készített felvételekkel és autók menetrögzítője által készített, bűncselekmény gyanúját keltő videókat összehasonlítanák a különböző kormányzati adatbázisokból származó arcképekkel, és egyezéseket keresnének. A bevándorlási és menekültügyi biometrikus rendszer is rendelkezésre állna az útlevél-adatbázisban nem szereplő külföldi állampolgárok felkutatására.
Fraser Sampson professzor szerint ez olyan érzést kelthet az útlevéllel rendelkezőkben, mintha "digitális rabosításban" vennének részt. "Az államnak nagy gyűjteménye van a lakosság jelentős részének - jó példa erre a gépjárművezetők és az útlevéllel rendelkezők - jó minőségű fényképeiből, amelyeket eredetileg máshoz készítettek el és adták át a hatóságnak" - mondta. "Ha az állam rutinszerűen, csak azért, mert megteheti, minden bűncselekmény gyanúja esetén minden egyes fényképet összevet minden egyes adatbázissal, akkor fennáll az aránytalanság és a közbizalom sérülésének jelentős kockázata." Jelenleg a rendőrség adatbázisában csak letartóztatott személyekről szerepelnek fényképek.
A bűnügyi és rendészeti miniszter ezzel szemben olyan rendszert szeretne, amely lehetővé teszi a rendőrök számára, hogy "egyetlen gombnyomással" mindent átkutassanak, amihez a rendőrség adatbázisának, a brit útlevélhivatalnak és más nemzeti adatbázisoknak az integrálására van szükség. A belügyminisztérium már egy évtizede próbálkozik a tulajdonában lévő, széttagolt adatbázisokat egyesítő modern adatplatform létrehozásával. Polgári jogi csoportok azonban - amelyek már korábban is aggályokat fogalmaztak meg az arcfelismerő technológia rendőrség általi használatával kapcsolatban - azt mondták, hogy az útlevélképek használata csak súlyosbítja a helyzetet. "A történelem azt mutatja, hogy ezt a technológiát a rendőrség aránytalanul nagy mértékben fogja a kisebbségi csoportok, különösen a színes bőrűek megfigyelésére és zaklatására használni. A keresés kiterjesztésével még több ember kerül veszélybe" - mondta Emmanuelle Andrews, a Liberty polgárjogi csoport politikai vezetője. Véleménye szerint "a kormány azzal, hogy a rendőrség számára lehetővé teszi a magánjellegű dashcam-felvételek, valamint a bevándorlási és menekültügyi rendszer és az útlevél-adatbázis felhasználását, a szomszédainkat, szeretteinket és közszolgálati tisztviselőinket határőrökké és őrszemekké változtatják".
Michael Birtwistle, az Ada Lovelace Intézet társigazgatója szintén "aggasztónak" nevezte a javaslatokat, mivel "az arcfelismerő technológiák pontossága és tudományos alapja erősen vitatott, jogszerűségük pedig bizonytalan". "Fontos tanulsággal szolgál a személyes adatok, például a háziorvosoktól származó rendelői nyilvántartások újrahasznosítására tett korábbi kísérletek negatív nyilvános reakciója. Arra kérjük a kormányt, hogy gondolja át ezeket a javaslatokat" - mondta. A technológia valós idejű, azaz élő alkalmazása a leginkább problémás, amikor bármely járókelő képét összevetik a körözött személyek adatbázisával, és ezzel ártatlan embereket is letartóztatásnak tesznek ki, ha a rendszer téves pozitív eredményt ad ki. Egy, a londoni Metropolitan Police által támogatott független tanulmány szerint az ilyen rendszerek által előállított öt találatból négy pontatlan.
Az Egyesült Királyságban jelenleg nincsenek külön törvények az arcfelismerő technológia rendőrségi használatára vonatkozóan, bár a biometrikus adatok más formáinak, például az ujjlenyomatoknak és a DNS-nek a használatát törvények szabályozzák. A Legfelsőbb Bíróság 2012-ben úgy döntött, hogy a rendőrségi adatbázis nem tartalmazhatja azon személyek arcképeit, akiket letartóztattak, de később nem emeltek vádat ellenük. A kormány azonban azt mondta, hogy mivel az adatbázisban olyan sok ilyen kép található, a rendőrségnek lehetetlen lenne mindet törölni.
Az is kérdéses, hogy a bűncselekmények felderítési arányának növelése a technológia fokozott használatán múlik-e, szemben a bűncselekmények felderítésére rendelkezésre álló rendőrök számának növelésével. Az útlevél-adatbázis használatára tett ígéret azt követően született, hogy a kiskereskedelmi ágazat vezetői panaszkodtak a rendőrségre, amiért az nem reagál a személyzet elleni erőszakos támadásokra és a kiskereskedelmi üzletekből elkövetett lopásokra. A belügyminisztérium statisztikái szerint tavaly a bejelentett bolti lopások több mint 54%-ában nem sikerült azonosítani a gyanúsítottat.
Paul Gerrard, az Egyesült Királyságban 2400 üzlettel rendelkező Co-op Group közkapcsolati igazgatója a tory párt konferenciáján elmondta, hogy a rendőrség rendszeresen ki sem megy üzleteikbe lopások után, függetlenül a rendelkezésre álló bizonyítékok mennyiségétől. Gerrard elmondta, hogy a rendőrség az általuk bejelentett kiskereskedelmi bűncselekmények több, mint 70%-ánál nem jelent meg. Ez annak ellenére történt, hogy az év első nyolc hónapjában több mint 900 támadás érte az alkalmazottakat és évente 70 millió font értékű árukészletet lopnak el.
A belügyminisztérium szerint a kormány "elkötelezett amellett, hogy a rendőrség rendelkezésére álljanak azok az eszközök és technológiák, amelyekre szükségük van a bűncselekmények felderítéséhez és megelőzéséhez, az elkövetők bíróság elé állításához és az emberek biztonságának megőrzéséhez". Közleményük szerint "Az olyan technológiák, mint az arcfelismerés, segíthetnek a rendőrségnek a súlyos bűncselekmények miatt körözött személyek, valamint az eltűnt vagy veszélyeztetett személyek gyors és pontos azonosításában. Emellett időt és erőforrásokat is felszabadít a rendőrség számára, ami azt jelenti, hogy több rendőr lehet kint a járőrökkel, a közösségekkel való kapcsolattartásban és az összetett nyomozások lefolytatásában."
Chris Philp a Konzervatív Párt manchesteri konferenciáján kijelentette: "Arra fogom kérni a rendőrséget, hogy az összes adatbázisban folytassanak le keresést - a rendőrség nemzeti adatbázisán túl, amely tartalmazza az őrizetbe vételről készült képeket más adatbázisokat is, például az útlevél-adatbázist". Az Egyesült Királyság térfigyelő kamerákért felelős biztosa szerint a kormány ezen tervei, amelyek lehetővé tennék a rendőrségnek, hogy hozzáférjen 45 millió ember útlevélfotójához a bűnözők elfogása érdekében, azzal a kockázattal járnak, hogy sérül a közbizalom. A tervek szerint a megfigyelő kamerákkal, kaputelefonok által készített felvételekkel és autók menetrögzítője által készített, bűncselekmény gyanúját keltő videókat összehasonlítanák a különböző kormányzati adatbázisokból származó arcképekkel, és egyezéseket keresnének. A bevándorlási és menekültügyi biometrikus rendszer is rendelkezésre állna az útlevél-adatbázisban nem szereplő külföldi állampolgárok felkutatására.
Fraser Sampson professzor szerint ez olyan érzést kelthet az útlevéllel rendelkezőkben, mintha "digitális rabosításban" vennének részt. "Az államnak nagy gyűjteménye van a lakosság jelentős részének - jó példa erre a gépjárművezetők és az útlevéllel rendelkezők - jó minőségű fényképeiből, amelyeket eredetileg máshoz készítettek el és adták át a hatóságnak" - mondta. "Ha az állam rutinszerűen, csak azért, mert megteheti, minden bűncselekmény gyanúja esetén minden egyes fényképet összevet minden egyes adatbázissal, akkor fennáll az aránytalanság és a közbizalom sérülésének jelentős kockázata." Jelenleg a rendőrség adatbázisában csak letartóztatott személyekről szerepelnek fényképek.
A bűnügyi és rendészeti miniszter ezzel szemben olyan rendszert szeretne, amely lehetővé teszi a rendőrök számára, hogy "egyetlen gombnyomással" mindent átkutassanak, amihez a rendőrség adatbázisának, a brit útlevélhivatalnak és más nemzeti adatbázisoknak az integrálására van szükség. A belügyminisztérium már egy évtizede próbálkozik a tulajdonában lévő, széttagolt adatbázisokat egyesítő modern adatplatform létrehozásával. Polgári jogi csoportok azonban - amelyek már korábban is aggályokat fogalmaztak meg az arcfelismerő technológia rendőrség általi használatával kapcsolatban - azt mondták, hogy az útlevélképek használata csak súlyosbítja a helyzetet. "A történelem azt mutatja, hogy ezt a technológiát a rendőrség aránytalanul nagy mértékben fogja a kisebbségi csoportok, különösen a színes bőrűek megfigyelésére és zaklatására használni. A keresés kiterjesztésével még több ember kerül veszélybe" - mondta Emmanuelle Andrews, a Liberty polgárjogi csoport politikai vezetője. Véleménye szerint "a kormány azzal, hogy a rendőrség számára lehetővé teszi a magánjellegű dashcam-felvételek, valamint a bevándorlási és menekültügyi rendszer és az útlevél-adatbázis felhasználását, a szomszédainkat, szeretteinket és közszolgálati tisztviselőinket határőrökké és őrszemekké változtatják".
Michael Birtwistle, az Ada Lovelace Intézet társigazgatója szintén "aggasztónak" nevezte a javaslatokat, mivel "az arcfelismerő technológiák pontossága és tudományos alapja erősen vitatott, jogszerűségük pedig bizonytalan". "Fontos tanulsággal szolgál a személyes adatok, például a háziorvosoktól származó rendelői nyilvántartások újrahasznosítására tett korábbi kísérletek negatív nyilvános reakciója. Arra kérjük a kormányt, hogy gondolja át ezeket a javaslatokat" - mondta. A technológia valós idejű, azaz élő alkalmazása a leginkább problémás, amikor bármely járókelő képét összevetik a körözött személyek adatbázisával, és ezzel ártatlan embereket is letartóztatásnak tesznek ki, ha a rendszer téves pozitív eredményt ad ki. Egy, a londoni Metropolitan Police által támogatott független tanulmány szerint az ilyen rendszerek által előállított öt találatból négy pontatlan.
Az Egyesült Királyságban jelenleg nincsenek külön törvények az arcfelismerő technológia rendőrségi használatára vonatkozóan, bár a biometrikus adatok más formáinak, például az ujjlenyomatoknak és a DNS-nek a használatát törvények szabályozzák. A Legfelsőbb Bíróság 2012-ben úgy döntött, hogy a rendőrségi adatbázis nem tartalmazhatja azon személyek arcképeit, akiket letartóztattak, de később nem emeltek vádat ellenük. A kormány azonban azt mondta, hogy mivel az adatbázisban olyan sok ilyen kép található, a rendőrségnek lehetetlen lenne mindet törölni.
Az is kérdéses, hogy a bűncselekmények felderítési arányának növelése a technológia fokozott használatán múlik-e, szemben a bűncselekmények felderítésére rendelkezésre álló rendőrök számának növelésével. Az útlevél-adatbázis használatára tett ígéret azt követően született, hogy a kiskereskedelmi ágazat vezetői panaszkodtak a rendőrségre, amiért az nem reagál a személyzet elleni erőszakos támadásokra és a kiskereskedelmi üzletekből elkövetett lopásokra. A belügyminisztérium statisztikái szerint tavaly a bejelentett bolti lopások több mint 54%-ában nem sikerült azonosítani a gyanúsítottat.
Paul Gerrard, az Egyesült Királyságban 2400 üzlettel rendelkező Co-op Group közkapcsolati igazgatója a tory párt konferenciáján elmondta, hogy a rendőrség rendszeresen ki sem megy üzleteikbe lopások után, függetlenül a rendelkezésre álló bizonyítékok mennyiségétől. Gerrard elmondta, hogy a rendőrség az általuk bejelentett kiskereskedelmi bűncselekmények több, mint 70%-ánál nem jelent meg. Ez annak ellenére történt, hogy az év első nyolc hónapjában több mint 900 támadás érte az alkalmazottakat és évente 70 millió font értékű árukészletet lopnak el.
A belügyminisztérium szerint a kormány "elkötelezett amellett, hogy a rendőrség rendelkezésére álljanak azok az eszközök és technológiák, amelyekre szükségük van a bűncselekmények felderítéséhez és megelőzéséhez, az elkövetők bíróság elé állításához és az emberek biztonságának megőrzéséhez". Közleményük szerint "Az olyan technológiák, mint az arcfelismerés, segíthetnek a rendőrségnek a súlyos bűncselekmények miatt körözött személyek, valamint az eltűnt vagy veszélyeztetett személyek gyors és pontos azonosításában. Emellett időt és erőforrásokat is felszabadít a rendőrség számára, ami azt jelenti, hogy több rendőr lehet kint a járőrökkel, a közösségekkel való kapcsolattartásban és az összetett nyomozások lefolytatásában."