Az Európai Unió 2030-ra ugyanúgy függővé válhat Kínától a lítium-ion akkumulátorok és üzemanyagcellák tekintetében, mint amilyen mértékben az ukrajnai háború előtt Oroszországtól függött energia tekintetében, hacsak nem hoz határozott intézkedéseket - áll egy uniós vezetők számára készített dokumentumban.

Az uniós vezetők október 5-én, a spanyolországi Granadában tartanak az európai gazdasági biztonságról szóló megbeszélést, melynek alapja egy az EU spanyol elnöksége által készített dokumentum lesz. A vezetők Kína növekvő globális magabiztossága és gazdasági súlya miatt aggódnak, és megvitatják majd az Európai Bizottság javaslatait annak kockázatának csökkentésére, hogy Európa túlságosan függjön Kínától, valamint hogyan lehetne diverzifikálni Afrika és Latin-Amerika irányába. Az olyan megújuló energiaforrások, mint a nap- vagy a szélenergia időszakos jellege miatt Európának módot kell találnia az energiatárolásra, hogy 2050-re elérje a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó célját. "Ez a lítium-ion akkumulátorok, üzemanyagcellák és az elektrolízis folyamatának alkatrészei iránti keresletet az egekbe repíti, amely az elkövetkező években várhatóan 10-30-szorosára nő" - áll a dokumentumban.

Míg az EU erős pozícióval rendelkezik az elektrolitképző eszközök gyártásának közbenső és összeszerelési fázisában több mint 50%-os világpiaci részesedéssel, az elektromos járművekhez elengedhetetlenül fontos üzemanyagcellák és lítiumion-akkumulátorok tekintetében nagymértékben támaszkodik Kínára. "Határozott intézkedések végrehajtása nélkül az európai energetikai ökoszisztéma 2030-ra más jellegű, de hasonló súlyosságú függőségbe kerülhet Kínától, mint amilyenben az ukrajnai invázió előtt Oroszországtól volt." - véli a spanyol elnökség. Az Európai Bizottság szerint 2021-ben, az ukrajnai orosz inváziót megelőző évben az EU a teljes gázfogyasztásának több mint 40%-át, az olajimport 27%-át és a szénimport 46%-át Oroszországból vette. Az Oroszországtól történő energiavásárlások nagy részének megszüntetése energiaár-sokkot és az infláció megugrását okozta az EU-ban, ami arra kényszerítette az Európai Központi Bankot, hogy erőteljesen megemelje a kamatlábakat, ami visszafogta a gazdasági növekedést.

Az európai törvényhozókat aggasztja Kína dominanciája a kritikus nyersanyagok terén is, amelyek kulcsfontosságúak az akkumulátorok és a számítógépes chipekhez szükséges félvezetők gyártásához. "Valódi szűk keresztmetszeteket tapasztaltunk a globális ellátási láncok mentén, többek között más országok szándékos politikája miatt" - mondta a héten von der Leyen. Júliusban Kína korlátozta a gallium és a germánium nyersanyagok kivitelét, és közölte, hogy exportellenőrzést vezet be. Az EU egészében véve nagymértékben függ Kínától a kritikus nyersanyagok tekintetében, jelenleg a magnézium 93%-át és a ritkaföldfémek 86%-át importálja az országból. "Ez mutatja, miért olyan fontos, hogy Európa fokozza a gazdasági biztonságot" - tette hozzá von der Leyen. Ebben az értelemben Európa egyensúlyozásra kényszerül: növelni akarja a kritikus nyersanyagok hazai feldolgozását, de az európai tartalékok elégtelensége miatt továbbra is a partnerországoktól függ. Ezek az országok azonban egyre inkább saját országaikban akarják tartani a kritikus nyersanyagok feldolgozását, mivel ez jövedelmezőbb, mint a puszta kitermelés - ismerte el von der Leyen.

A spanyol elnökségi dokumentum szerint a lítium-ionos akkumulátorok és az üzemanyagcellák nem az egyetlen olyan terület, ahol az EU sebezhető. "Hasonló forgatókönyv bontakozhat ki a digitális technológia területén is" - áll a dokumentumban. "Az előrejelzések szerint a digitális eszközök, például érzékelők, drónok, adatkiszolgálók, adattároló berendezések és adatátviteli hálózatok iránti kereslet ebben az évtizedben meredeken emelkedni fog. Az EU ez utóbbiak terén viszonylag erős pozícióval rendelkezik, a többi területen azonban jelentős gyengeségeket mutat." A jelentés szerint 2030-ra ez a külföldi függőség komolyan akadályozhatja a termelékenység növekedését, amelyre az európai iparnak és a szolgáltatási ágazatnak sürgősen szüksége van, és akadályozhatja a mezőgazdasági rendszerek korszerűsítését, amely elengedhetetlen az éghajlatváltozás kezeléséhez.

Jávor Benedek zöldpárti európai parlamenti képviselő szerint a kínai elektromosautó-gyártók EU-vizsgálata aláássa a magyar kormány akkumulátoripari terveit, mert a vizsgálat kiterjed a kínai gyártók beszállítóira. Kifogásolta, hogy Magyarországon úgy telepszenek meg ezek a gyárak, hogy semmiféle feltétel nem adott a működésükhez. Nem biztosítható a magas energiaigényük, elképesztő vízigényüket sem tudják kielégíteni, továbbá elegendő munkaerő sincs a működtetésükhöz - fűzte hozzá. A magyar akkumulátorstratégia lényege az, hogy megpróbálja "lenyeletni" a kínai függést az EU-val, arra hivatkozva, hogy olyan termék előállítására kerül sor, amely kiemelkedően fontos az unió számára - mondta Jávor Benedek, aki szerint azonban a vizsgálat alapvetően keresztbe tehet a kormány elképzeléseinek, hiszen az unió jogszerűtlennek nyilváníthatja az ezeknek a gyáraknak nyújtott kínai állami támogatásokat. A magyar kormánynak még a magyar adófizetők pénzéből nyújtott támogatásokkal is el kell számolnia - jegyezte meg.