Kína az amerikai korlátozások szigorításával párhuzamosan a fű alatt műszaki tehetségeket toboroz.

2008-ban Kína meghirdette az Ezer tehetség tervet (TTP, Thousand Talents Plan), egy pazarul finanszírozott programot, melynek keretében az ázsiai ország igyekezett külföldön képzett elit tudósokat toborozni. Ez annyira jól sikerült, hogy Washington fenyegetésnek érezte az amerikai érdekekre és technológiai fölényre nézve, ezért 2016-ban a tudósok ellen vizsgálatokat indítottak, majd két évvel később, 2018-ban Kína le is állította a programot. De most Kína csendben újjáélesztette a kezdeményezést új névvel és formában, egy szélesebb körű projekt részeként, hogy felgyorsítsa technológiai fejlődését. A megújított toborzási kampány lakásvásárlási támogatást és átlagosan 3-5 millió jüan, azaz 420 000-700 000 dollár közötti aláírási bónuszt tartalmaz.

Kína több különböző tehetséggondozó programot működtet, amelyek a tengerentúli kínaiakat és a külföldi szakembereket egyaránt megcélozzák. A TTP elsődleges helyettesítője a Qiming (Megvilágosodás) nevű program lett, amelyet az Ipari és Információs Technológiai Minisztérium felügyel. A technológiai tehetségek vonzásáért folytatott verseny különösen érdekes abból a szempontból, hogy Hszi Csin-ping elnök az amerikai exportkorlátozások kapcsán hangsúlyozza, hogy Kínának önállóságot kell teremtenie a félvezetők terén. Az amerikai kereskedelmi minisztérium által októberben elfogadott rendeletek többek között korlátozzák az amerikai állampolgárokat és állandó lakosokat abban, hogy támogassák a fejlett chipek fejlesztését és gyártását Kínában.

Az állami Hszinhua hírügynökség szerint a TTP-n keresztül történő tengerentúli toborzás célja az innovációvezérelt gazdaság kiépítése és a tehetségek mobilitásának előmozdítása a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartása mellett. A Qiming olyan tudományos és technológiai területekről toboroz, amelyek "érzékeny" vagy "titkos" területeket, például a félvezetőket is magukban foglalják. Elődjével ellentétben nem hozza nyilvánosságra a díjazottakat, és nem szerepel a központi kormányzati honlapokon, ami a források szerint az érzékenységét tükrözi. A dokumentumok némelyike a Huoju, vagyis a Fáklya mellett említi a Qiminget, amely a Tudományos és Technológiai Minisztérium régóta létező kezdeményezése, és amely a technológiai cégek klasztereinek létrehozására összpontosít.


A nyugati egyetemeket elvégző kínaiak mesés fizetésekre számíthatnak otthon
Az Egyesült Államok régóta vádolja Kínát szellemi tulajdon és technológia ellopásával, amit Peking politikai indíttatású vádként utasított el. "Az amerikai és nyugati csúcstehetségek megszerzése gyakran ugyanolyan jó, mint magának a technológiának a megszerzése" - nyilatkozta Dean Boyd, az amerikai kormány Nemzeti Kémelhárítási és Biztonsági Központjának szóvivője a kínai tehetségtoborzó programok kapcsán. "Ha ez a toborzás eredendő érdekellentéteket vagy elkötelezettséget eredményez, az kockázatot jelenthet az amerikai gazdaságra és nemzetbiztonságra nézve". Mindazonáltal a szellemi tulajdon tehetségáramláson keresztüli kiszivárgásának visszaszorítása nehéz, mert az ilyen erőfeszítések "azzal a veszéllyel járhatnak, hogy etnikai alapú boszorkányüldözéssé válnak".

A kínai chipipar az elmúlt években virágzott, de idén mintegy 200 000 ember hiányával kell szembenéznie, köztük mérnökök és chiptervezők hiányával - derül ki a China Center for Information Industry Development, egy kormányzati agytröszt és a China Semiconductor Industry Association 2021-ben közzétett jelentéséből. Kína újabb tehetségkutató törekvései a legjobb külföldi intézményekben képzett jelentkezőket részesítik előnyben. A Qimingbe kiválasztott jelentkezők többsége az Egyesült Államok legjobb egyetemein tanult, és legalább egy doktori címmel rendelkezik. A Massachusetts Institute of Technology, a Harvard és a Stanford egyetemeken képzett tudósok vannak leginkább azok között, akiket Kína keres.

Az amerikai tisztviselők szerint a tehetségvadászat az Egyesült Államokban nem illegális, de az egyetemi kutatók törvénysértést kockáztatnak, ha nem hozzák nyilvánosságra a kínai szervezetekkel való kapcsolatukat, miközben amerikai kormányzati támogatásban részesülnek a kutatáshoz, illegálisan megosztják a védett információkat, vagy megsértik az exportszabályokat.

A Hangzhou Juqi Technology fejvadászcég márciusban hirdetést adott fel a ResearchGate-en, egy akadémikusok számára létrehozott közösségi hálózaton, amelyben olyan személyeket keresett, akik a legjobb egyetemeken szereztek doktori címet és a Fortune 500 vállalatnál szereztek tapasztalatot. A cél 5000 külföldi kutató toborzása a kínai vállalatok számára. A hirdetés szerint erőfeszítéseiért minden egyes kutató akár 15 millió jüan, azaz körülbelül 2,1 millió dollár jutalmat is kaphat. A hirdetés szerint aki olyan jelöltet ajánl, akit aztán kiválasztanak a tehetségprogramokba, az "gyémántokat, táskákat, autókat és házakat" kap.

Kína-szerte a tartományi és önkormányzati hivatalok komoly forrásokat ölnek a toborzási kampányba. Az egyik kezdeményezés a Kunpeng-terv, amelyet a keleti Csöcsiang tartomány hatóságai irányítanak, és amelynek 2019-es indulásáról az állami média is beszámolt. A Zhejiang Daily 2022 júniusában arról számolt be, hogy a program célja, hogy öt év alatt 200 technológiai szakértőt vonzzon, és 48-at már felvettek. A keleti Wenzhou városában a vezetés 2022-es tehetségpolitikai jelentése szerint a helyi hatóságok befektetése minden egyes szakemberbe elérheti a 200 millió jüant, beleértve az egyéni jutalmat, az induló finanszírozást és a lakhatást is. A személyzeti döntéseket felügyelő Kommunista Párt Szervezési Osztályának wenzhoui kirendeltségének jelentése szerint a 2022-es teljes költségvetés 49%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, főként azért, mert 85 millió jüant különítettek el ezekre a programokra.

Annak ellenére, hogy Hszi Csin-ping elnök nagy hangsúlyt fektet Kína félvezetőipari know-how-jának fejlesztésére sok tengerentúli kínai szakértő óvakodik a visszatéréstől Kína politikai környezete és a nyugathoz képest gyengébb fejlesztési pozíciója miatt. Legfőbb aggodalmuk, hogy a programok egyik napról a másikra megváltozhatnak, vagy elveszíthetik a kormányzati támogatást. Zhuji - egy megyei szintű város Zhejiangban - 2022 októberében arról számolt be, hogy több mint 200 jelentkezője volt a tehetséggondozó programokra, de csak nyolc jelölt tért vissza Kínába.

Különösen a külföldi állampolgársággal vagy állandó lakhellyel rendelkező tudósok aggódnak amiatt, hogy a kínai kormányzati tehetségprogramokhoz való csatlakozás a nemzetközi lehetőségekről való lemondást vagy amerikai vizsgálatok tárgyává válást jelentheti. Egyes esetekben ezeknek a szakembereknek a kínai chipgyártó cégek tengerentúli vállalatainál kínálnak majd állást. "Biztonságosabb fél lábbal Kínában, fél lábbal kint" - mondta az egyikük.