SG.hu

A kínai IT-ipar fél a kormánytól

A vezetés a száguldó iparág orrára koppintott, ezért a cégek inkább szuperóvatosak lettek, nehogy társadalmilag felforgató nézetek terjesztésével vádolják meg őket. A kínai politika mindent felülíró célja a Kínai Kommunista Párt hatalmának megőrzése, minden más ennek biztosítását szolgálja.

Kína csatlakozott a generatív mesterséges intelligencia globális rohamához, közel 80 mesterséges intelligencia-modellel büszkélkedhet, melyeket olyan cégek hoztak létre, mint a Tencent, a Baidu és az Alibaba. A kisebb cégek is aktívak, a szektor összesen közel 14 milliárd dolláros finanszírozást vonzott az elmúlt hat hónapban. De ellentétben a nyugati világgal, ahol az OpenAI ChatGPT-je több mint 100 millió havi felhasználóval büszkélkedhet, akiknek a bejegyzéseiből tanulva a szervezet folyamatosan finomítja és javítja a termékét, a kínai MI chatbotok még nem váltak elérhetővé a nagyközönség számára. Ez a kínai technológiai szektor új valóságáról és az évek óta tartó pekingi szabályozási szigorítás hatékonyságáról árulkodik, amely a múlt héten az Ant Group és a Tencent elleni hatalmas bírságokkal tetőzött. Az egykor - különösen a fogyasztói internetes ágazatban - egymással nagy versenyfutásban lévő vállalatok most lassabban haladnak, hogy a Peking által meghúzott vonalhoz igazodjanak, mert a cégvezetők valószínűleg nem akarnak Jack Ma sorsára jutni.

Az iparági szigorítás kiváltó okának sokan Jack Ma milliárdos, az Ant Group alapítójának 2020-as beszédét tartják, melyben bírálta a kínai szabályozási rendszert. Az Ant működteti a Kínában mindenütt jelen lévő Alipay mobilfizetési alkalmazást, valamint többek között fogyasztói hitelezéssel és biztosítási termékek forgalmazásával foglalkozik. A beszéd után a vezetőnek nyoma veszett, és a tőzsdére készülő, 300 milliárd dollárra értékelt cégtől megvonta a hatóság a pénzügyi engedélyeket. Jack Ma kezében volt az Ant szavazati jogainak több mint 50%-a, de közölte, hogy szabad akaratából lemond a vállalat irányításáról és tanárként képzeli el jövőjét. Több hónapos tengerentúli tartózkodás után ez év elején visszatért Kínába, majd a kínai hatóságok két éves vizsgálat után pár napja, múlt hét pénteken 7,12 milliárd jüan, azaz 984 millió dollár bírságot szabtak ki az Ant Groupra.


Jack Ma érinthetetlennek hitte magát

A korábban szabadjára engedett iparágat mostanra nagyrészt szabálykövetőnek tekintik, az Alibabától a Tencentig mindenki módosította az üzletmenetet, lelassították az új területekre való terjeszkedést és elbocsátottak több ezer alkalmazottat. A kínai cégeknek rengeteg új szabálynak kell megfelelniük az algoritmusok ellenőrzésétől kezdve az exportálni kívánt adatok biztonsági felülvizsgálatáig. De miközben Peking most már kézben tartja az általa túlkapásoknak és helytelen viselkedésnek tekintett, az iparág száguldó növekedése miatt kialakult helyzetet, egyes szakértők kezdik megkongatni a vészharangot a nyugati versenytársakkal szembeni jövőbeli versenyképességre gyakorolt hatás miatt, tekintettel az egyensúlyra, amelyet a vállalatoknak meg kell teremteniük.

A kínai szabályozó hatóságok közölték, hogy az ország platformcégeivel kapcsolatos problémák nagy részét a múlt héten orvosolták, ami azt jelzi, hogy a szigorításnak vége. Azonban a szigorú szabályozási környezet - amely most már számos területen szigorúbb, mint más országoké - várhatóan továbbra is fennmarad. Szakértők szerint a "megelőző szabályozás" határozottan elfojtja az innovációt és lelassítják a kínai cégek felzárkózási képességét. Iparági vezetők szerint ezek a kihívások különösen a generatív mesterséges intelligencia területén jelentkeznek, mivel a Microsoft által támogatott ChatGPT sikere nyomán megugrott a technológia iránti globális érdeklődés, és a kínai cégek versenyeznek, hogy felzárkózzanak az amerikai versenytársakhoz.

Bár Kínában több nagy nyilvánosságot kapott bevezetésre is sor került Baidu Ernie Botjától kezdve a SenseTime SenseChatjéig, mindegyik béta tesztelés alatt áll, és csak kiválasztott felhasználók számára áll nyitva. Májusban a Baidu vezérigazgatója, Robin Li azt mondta, hogy az Ernie Bot kormányzati jóváhagyásra vár. Mivel a hivatalos szabályozási keret még nem jött létre, a kínai internetes vállalatok nem tudják széleskörűen tesztelni a fejlesztés alatt álló vagy már kifejlesztett generatív MI termékeiket. Pedig egy chatbot fejlesztését semmi nem gyorsítja jobban, mintha beszélgetnek vele. A felhasználók segítik a modell finomítását, hogy az jobban figyelembe vegye az olyan nyelvi mintákat, mint a szleng és az idiómák, felismerje a hibákat, reagáljon a szokatlan forgatókönyvekre, és csökkentse a kulturális torzításokat a válaszokban.


A Tongyi Tingwu képes egy videó tartalmát egy dokumentumban összefoglalni

Kína vonakodása az MI chatbotok általános elérhetőségétől elsősorban azzal magyarázható, hogy Peking attól tart, hogy a cenzúrázatlan chatbotok potenciálisan felforgató irányba befolyásolhatják a társadalmi nézeteket. Kína áprilisban vázolta fel a generatív MI-szolgáltatásokra vonatkozó intézkedéstervezetet, amely szerint a cégeknek biztonsági értékeléseket kell benyújtaniuk a hatóságoknak, mielőtt termékeiket piacra dobnák. Elemzők bírálták a szabályok némelyikét, amelyek különösen terhesek, például az MI-szolgáltatók azon kötelezettségét, hogy ne csak az MI-modellek, hanem a betanításukhoz használt anyagok valóságtartalmát és pontosságát is ellenőrizzék. Az intézkedéseket várhatóan ez év végéig véglegesítik és bevezetik. A kínai kormány külön törvényt készít elő a mesterséges intelligenciáról, de nem közölt részleteket.

Az biztos, hogy Kína élen jár a szabályozásban, mivel az országok világszerte azzal küzdenek, hogy a biztonság és a szerzői jogok mérlegelésével, valamint az innovációnak kedvező környezet fenntartásával korlátokat állítsanak fel a rendkívül népszerű technológia számára. A jelenlegi helyzet nagyon hátrányos a kínai cégeknek, mivel az olyan amerikai termékek, mint a Google Bard és a Microsoft Bing egyből a piacra kerültek. "Ez olyan, mintha sebességkorlátozást tennénk egy versenyautóra, ez lelassítja a dolgokat" - mondta Heatherm Huang, a hongkongi székhelyű Measurable AI technológiai vállalat társalapítója. "Míg az USA száguld előre a mesterséges intelligenciával, addig Kína ezekkel a szabályokkal a fékre lépett".

A legtöbb kínai technológiai vállalat most inkább az ipari felhasználású alkalmazások létrehozására összpontosít, ami elemzők szerint összhangban van Peking prioritásaival és az új szabályozási keretrendszer egyik fő céljával. Hszi Csin-ping kínai elnök hangsúlyozta, hogy több energiát szeretne a félvezetőkre és az ipari MI-alkalmazásokra fordítani, valamint olyan áttörésekre, amelyek segíthetnek Kínának csökkenteni a nyugati technológiától való függőséget. A Huawei máris reagált erre, és közölte, hogy a Pangu AI modellje főként vállalati ügyfeleket szolgál majd ki olyan alkalmazásokhoz, mint a tehervonatok biztonsági ellenőrzése és az időjárás-előrejelzés. A Baidu a múlt héten közölte, hogy a márciusi indulás óta több mint 150 000 vállalat jelentkezett az Ernie Bot tesztelésére, és több mint 300 vállalat tesztelte azt olyan területeken, mint az irodai hatékonyság javítása, az ügyfélszolgálat és a marketing.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ENVE #6
    https://www.youtube.com/watch?v=51fWzJ-A5w4&t=508s

    Értelmes ember hányingert kap tőlük.



  • Piel #5
    Ami már jól látható a Kínai mesterséges intelligencia nem lesz ideológia mentes. Mivel a kommunizmus megbukott, a kapitalizmus nem fenntartható ezért az ideológiát nem kellene belecsempészni. Az viszont nagyon szép dolog lenne, hogy szűrt és valós információból tanuljon mesterséges intelligencia. A nagy kérdés az, hogy milyen erkölcsi és társadalmi normákat kell figyelembe venni és érvényesíteni az AI tanításakor?
  • Palinko #4
    Szívesen meghallgatnám az ellenérvet, mert én is úgy tudom hogy eleve minden nagyobb cégben benne van az állam (mondjuk jó kérdés az hogy minden országban benne van mint kedvezményezett :D, na de az adózástól mélyebb formában van kínában).

    A Huawei nyugati szankciók ellen is csak ímmel ámmal tiltakozott kína, ott volt a Xiaomi ami komolyan átvette a helyét és abban is baromi nagy az állami érdekeltség.

    Jack Ma párszor kibeszélt a sorból, hónapokra eltüntették és azóta is inkább Japánban él biztos ami biztos...

    Nem tudom nekem elég maffia módszernek tűnik, hogy ugyan engedik a versenyt, de a győztesben vastagon benne kell hogy legyen az állam, vagy ha nem arra megy amerre a párt szeretné akkor rá lesz kényszerítve.

    Arra viszont nem igazán látom a példát, hogy valami nagy és sikeres vállalat lett a saját elképzeléseivel, szabályaival és semmi állami tulajdon nincs bennük, nyilván pártkatonák által rejtve.
  • coolbboy83 #3
    Akkor minek szólaltál meg?
  • MerlinW #2
    Erre mondják, hogy okosabb maradtál volna, ha csendben maradsz.
  • coolbboy83 #1
    Nem csodálom, mert a sok mocskos kommunista politikus ott is mindent magának, vagy a sleppjének akar....