SG.hu
Megtiltja a kínai tech-szektorba való befektetést az USA
Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva részleges tilalmat és korlátozásokat vezetett be egyes Kínába irányuló befektetésekre - erről írt alá elnöki rendeletet Joe Biden.
A rendeletet alapján megtiltják, illetve bejelentési kötelezettséghez kötik amerikai érdekeltségek számára az üzleti kapcsolatot egyes technológiáknál a rendeletben szereplő "aggályos országokkal", amelyet a Kínai Népköztársaságként, valamint a hozzá tartozó Hongkongként és Makaóként határoztak meg. A jogszabály szerint az érintett technológiák és termékek körébe tartoznak a félvezetők és mikroelektronikai termékek, kvantuminformációs technológiák, valamint bizonyos mesterséges intelligencia rendszerek.
A Fehér Ház közleménye alapján az amerikai kormány "elkötelezett Amerikai biztonsága iránt és abban, hogy megvédje nemzetbiztonságát azáltal, hogy védelmezi a katonai innováció szempontjából kritikus újgenerációs technológiákat". A rendelettel kapcsolatban kormányzati illetékesek azt hangsúlyozták, hogy a kínai befektetések korlátozása kifejezetten nemzetbiztonsági érdekeket szolgál és nem gazdaságpolitikai intézkedésről van szó. A közlés szerint termékek és technológiák szűk körét érinti a lépés, amellyel meg tudják védeni a nemzetbiztonság érdekeit amellett, hogy fenntartják az Egyesült Államok elkötelezettségét a nyitott befektetési politika iránt.
A lépés várhatóan távol tartja Kínától a befektetőket, akik attól tarthatnak, hogy keményebb intézkedések várhatók, mivel a világ két legnagyobb gazdasága közötti feszültségek egyre inkább elmérgesednek. Az amerikai magántőke- és kockázati tőkebefektetők már eddig is fékezték a kínai érzékeny technológiákat, mivel Biden elődjének, Donald Trumpnak a kormányzása óta romlottak a kapcsolatok az informatikától kezdve a kínai iparpolitikán át a nemzetbiztonságig terjedő kérdésekben.
Azzal a céllal, hogy az amerikai tőke és szakértelem ne segítse Kína katonai modernizációját és ne ártson az amerikai nemzetbiztonságnak, Biden végrehajtási rendelete korlátozott, például azzal, hogy csak az új befektetésekre vonatkozik. De ez nem lesz a vége az amerikai befektetések szigorúbb ellenőrzésére irányuló intézkedéseknek Kínában. A kongresszus törvényt terjeszthet elő Biden korlátozásainak kiterjesztésére, a republikánusok ugyanis azonnal bírálták a demokrata Biden rendeletét, mivel az nem ment elég messzire.
A kínai vállalatok amerikai cégek általi felvásárlásai idén eddig közel 60%-kal, 3,5 milliárd dollárra süllyedtek a tavalyi év azonos időszakának 8,8 milliárd dollárjáról, míg a technológiai szektorban az ügyletek értéke 6,1 milliárd dollárról 815 millió dollárra esett vissza. A kínai-amerikai feszültségek és a pekingi magánvállalkozásokkal szembeni szabályozási szigor arra késztetett sok alapkezelőt, hogy elforduljon az országtól, vagy a helyi valutában történő befektetések felé forduljon. A végrehajtási utasítás és a kínai magántőke-befektetések szüneteltetésének kilátásai azért merültek fel, mert Peking igyekszik tőkét vonzani a lassuló gazdaság élénkítése érdekében.
Washingtonban sokan azzal vádolják az amerikai befektetőket, hogy tőkét és értékes know-how-t adnak át kínai technológiai vállalatoknak, amelyek segíthetnek Peking katonai képességeinek növelésében. Peking a maga részéről önállóságra törekszik az eszkalálódó technológiai vitákban. A kínai kereskedelmi minisztérium válaszul Biden végrehajtási rendeletére azt mondta, hogy "komolyan aggódik", és fenntartja magának a jogot, hogy ellenintézkedéseket tegyen. Elemzők szerint azonban Peking megtorló lehetőségei korlátozottak, és nem valószínű, hogy eszkalálódna az ügy, különösen a Trump-korszak óta tartó szigorú ellenőrzés miatt. "A kínai reakció fő célja az lesz, hogy más országokat eltántorítson az amerikai lépések másolásától" - mondta Derek Scissors, az amerikai-kínai gazdasági kapcsolatok szakértője. "Kína megtorlást alkalmazhat valahol máshol, de nem a beruházási oldalon. De a végrehajtási rendelet aligha fog emiatt változni, és ha Kína eszkalálna, azzal azt kockáztatná, hogy egy vakondtúrásból hegyet csinál."
A rendeletet alapján megtiltják, illetve bejelentési kötelezettséghez kötik amerikai érdekeltségek számára az üzleti kapcsolatot egyes technológiáknál a rendeletben szereplő "aggályos országokkal", amelyet a Kínai Népköztársaságként, valamint a hozzá tartozó Hongkongként és Makaóként határoztak meg. A jogszabály szerint az érintett technológiák és termékek körébe tartoznak a félvezetők és mikroelektronikai termékek, kvantuminformációs technológiák, valamint bizonyos mesterséges intelligencia rendszerek.
A Fehér Ház közleménye alapján az amerikai kormány "elkötelezett Amerikai biztonsága iránt és abban, hogy megvédje nemzetbiztonságát azáltal, hogy védelmezi a katonai innováció szempontjából kritikus újgenerációs technológiákat". A rendelettel kapcsolatban kormányzati illetékesek azt hangsúlyozták, hogy a kínai befektetések korlátozása kifejezetten nemzetbiztonsági érdekeket szolgál és nem gazdaságpolitikai intézkedésről van szó. A közlés szerint termékek és technológiák szűk körét érinti a lépés, amellyel meg tudják védeni a nemzetbiztonság érdekeit amellett, hogy fenntartják az Egyesült Államok elkötelezettségét a nyitott befektetési politika iránt.
A lépés várhatóan távol tartja Kínától a befektetőket, akik attól tarthatnak, hogy keményebb intézkedések várhatók, mivel a világ két legnagyobb gazdasága közötti feszültségek egyre inkább elmérgesednek. Az amerikai magántőke- és kockázati tőkebefektetők már eddig is fékezték a kínai érzékeny technológiákat, mivel Biden elődjének, Donald Trumpnak a kormányzása óta romlottak a kapcsolatok az informatikától kezdve a kínai iparpolitikán át a nemzetbiztonságig terjedő kérdésekben.
Azzal a céllal, hogy az amerikai tőke és szakértelem ne segítse Kína katonai modernizációját és ne ártson az amerikai nemzetbiztonságnak, Biden végrehajtási rendelete korlátozott, például azzal, hogy csak az új befektetésekre vonatkozik. De ez nem lesz a vége az amerikai befektetések szigorúbb ellenőrzésére irányuló intézkedéseknek Kínában. A kongresszus törvényt terjeszthet elő Biden korlátozásainak kiterjesztésére, a republikánusok ugyanis azonnal bírálták a demokrata Biden rendeletét, mivel az nem ment elég messzire.
A kínai vállalatok amerikai cégek általi felvásárlásai idén eddig közel 60%-kal, 3,5 milliárd dollárra süllyedtek a tavalyi év azonos időszakának 8,8 milliárd dollárjáról, míg a technológiai szektorban az ügyletek értéke 6,1 milliárd dollárról 815 millió dollárra esett vissza. A kínai-amerikai feszültségek és a pekingi magánvállalkozásokkal szembeni szabályozási szigor arra késztetett sok alapkezelőt, hogy elforduljon az országtól, vagy a helyi valutában történő befektetések felé forduljon. A végrehajtási utasítás és a kínai magántőke-befektetések szüneteltetésének kilátásai azért merültek fel, mert Peking igyekszik tőkét vonzani a lassuló gazdaság élénkítése érdekében.
Washingtonban sokan azzal vádolják az amerikai befektetőket, hogy tőkét és értékes know-how-t adnak át kínai technológiai vállalatoknak, amelyek segíthetnek Peking katonai képességeinek növelésében. Peking a maga részéről önállóságra törekszik az eszkalálódó technológiai vitákban. A kínai kereskedelmi minisztérium válaszul Biden végrehajtási rendeletére azt mondta, hogy "komolyan aggódik", és fenntartja magának a jogot, hogy ellenintézkedéseket tegyen. Elemzők szerint azonban Peking megtorló lehetőségei korlátozottak, és nem valószínű, hogy eszkalálódna az ügy, különösen a Trump-korszak óta tartó szigorú ellenőrzés miatt. "A kínai reakció fő célja az lesz, hogy más országokat eltántorítson az amerikai lépések másolásától" - mondta Derek Scissors, az amerikai-kínai gazdasági kapcsolatok szakértője. "Kína megtorlást alkalmazhat valahol máshol, de nem a beruházási oldalon. De a végrehajtási rendelet aligha fog emiatt változni, és ha Kína eszkalálna, azzal azt kockáztatná, hogy egy vakondtúrásból hegyet csinál."