SG.hu

3 vagy 7 százalék a Linux piaci részesedése?

A Linux már valamivel több mint három százalékát teszi ki a globális asztali operációs rendszerek piacának, ha nem számítjuk a ChromeOS valamivel több mint négy százalékát. Ami szintén Linux, csak rossz fajta Linux.

A Statcounter webszerver-statisztikákkal foglalkozó cég bejelentése szerint 2023 júniusában a Linux operációs rendszer a világ asztali gépeinek három százalékán volt használatban. Előtte a listán a ChromeOS szerepel, ami valójában azt jelenti, hogy az asztali Linux az asztali Linux-piac kevesebb, mint felét birtokolja. Tehát az asztali Linux-használat 3,08 százalékot mér, ami körülbelül negyedével marad el a ChromeOS 4,15 százalékos használatától. A probléma ezzel az, hogy a ChromeOS is egy Linux-disztribúció. Egyedi disztribúció, több szempontból nem is szabványos, de a jelenlegi verziók a Gentoo Linux alapjaira épülnek, míg néhány évvel korábban Ubuntu alapról beszélhettünk.

A statisztika tehát pontosabb lenne, ha a Linux 7,23 százalékáról beszélnénk, melynek a ChromeOS valamivel több mint a felét 57,4 százalékát birtokolja. Azt hihetnénk, hogy a Linux-rajongók ezt a pozitívabb értelmezést hangoztatják, de az operációs rendszer híreit közlő weboldalak inkább teljesen ignorálják a ChromeOS létét, pedig abban ugyanúgy meg lehet nyitni egy shell-t vagy futtatható bármilyen Debian alkalmazás.


"Az Android nem Linux" egy védhető álláspont, mert nem könnyű ingyen letölteni és nem futtatható azonnal. Volt már néhány kísérleti Android-alapú asztali operációs rendszer, de eddig mind megbukott. Az okostelefonok és táblagépek natív platformján, az Androidon nem futtathatók rendes Linux-alkalmazások. Persze műszakilag Linux, mivel Linux kernellel rendelkezik, de nagyjából ennyi. Nincs shell, nincs desktop, nincs X11 vagy Wayland, semmi. De a ChromeOS esetében ez nem így van. Az egyedi grafikus réteg alatt - amely a macOS-sel ellentétben nyílt forráskódú - egy viszonylag szabványos Linuxról beszélhetünk, amely alapból képes Linux-alkalmazások futtatására x86-on és Arm-en egyaránt. Mint ilyen, ez a legsikeresebb asztali Linux, ami létezik.

Nem egy tipikus Linux, mert nem a kockáknak készült, de a nekik készült operációs rendszerek soha nem is fognak elterjedni, hacsak valaki nem kényszeríti az embereket a használatukra. A ChromeOS egy asztali Linux, amelyből kivették a linuxosságot. Nincs választási lehetőség a particionálással kapcsolatban, nincsenek furcsa dual-boot mechanizmusok, de még inkább, nincs csomagkezelő! Minden szempontból az átlagembereknek készült és kereskedelmileg sikeres. Egy nagyon lecsiszolt végfelhasználói asztali operációs rendszer, és egyben egy Linux.

Mindezek ellenére a nyílt forrás hívei utálják, szerintük nem is igazi Linux. A Unix olyan, mint egy vallás: ugyanúgy vannak benne szekták, amelyek mind tagadják, hogy a többiek legitimek lennének. Hiába van a Google szoftvereinek rengeteg felhasználója, a linuxosok elutasítják. Amikor a Linux-alapú operációs rendszer egy bizonyos formája mainstream lesz, akkor a Linux világ igazhitűi kitagadják azt. Az Android nem egy Linux. Oké, valahol igazuk van. De a Fedora-sok szerint az Ubuntu szemét, a Debianisták szerint minden más szemét, az Arch-osok szerint ők az igazi élvonal, a Slackware-rajongók szerint mindenki más újonc, míg a NixOS-osok szerint az összes többi még mindig a kőkorszakban van valahol.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • RJoco #30
    Ezzel nem vagy egyedül.

    Sajnos egyesek, egyes korosztályban egyszerűen nem hajlandóak újat tanulni. Pedig meg tudnák tanulni.
    Aztán mikor lassú a win-es gépük, akkor panaszkodnak, hogy megint nem megy. Átnézem és látom, hogy ott egy csomó hulladék program, amit "nem én telepítettem fel!". Nem mi? Győzöm lekaparni őket. Toolbar-ok, meg egyéb vackok, amik más programmal települnek.

    Egyik rokonnak sikerült linux-ot feltennem. Ha le nem cserélte a laptopot, akkor azóta is az van rajta. Őt nem érdekelte a fájlrendszer. Tud ebay-en vásárolni és youtube-ot nézni.
  • RJoco #29
    Köszi a részletes infót!

    RPi OS esetén akkor megvezettek a méretet illetően. Ha ezt tudom, akkor nem vacakolok.
    De lehet, hogy a leírás volt régi és akkor még nem tudta az OS.

    TV és PC résznek akkor utána kell néznem, hogy mi van most és merre tovább.
  • Gabbbbbbbbbbbb #27
    >Már a monitorokat is jól kezeli.

    Ebben a tekintetben egy nem is régi 2023-as KDE frissítés hozta el nekem a Kánaánt. Gnome-ban még mindig szenvedős, ha tükrözött és kiterjesztett kijelzők is vannak egyszerre.
  • dyra #27
    Vagy 20 éve linuxozom. Az utóbbi pár évben olyan szinten professzionális lett a rendszer hogy szavam nincs. Telepítés után minden működik. Semmi cumi a hangkartyaval vagy a VGA kártyával. Utána flathubbol töltöm fel a proigikat 5 perc és megy a Steam azon meg a kedvenc játékaim. De ha nem kóser akkor ott van még a Snap vagy az appimage. Ha azok se még mindig prima csomagkezelobol is. Már a monitorokat is jól kezeli. Szóval abszolúte prima. Nagyon szeretem.

    Ennek ellenére mindig felsulok ha a családban próbálom elterjeszteni. Az unokatesomnal húzta a legtovább 2 évig. Vele nem is volt baj csak a feleségével. A hölgyet zavarta hogy nem úgy van a fajlrendszer ahogy a windowsban. A legalapvetőbb dolgokat lusta és képtelen volt megtanulni.

    Ez volt az utolsó próbálkozom. Reménytelen. Az embereknek a megszokott kell nem fognak 10 percet se beletenni a tanulásban.

    Mind1 nincs is jelentősége. Használják a windowst ami a linuxal ellentétben egyre rosszabb. De legalább az emberek ismerik és az MS van olyan bölcs hogy brutál nagy változásokat nem csinal.
  • Gabbbbbbbbbbbb #26
    >Ugy terveztek a hardvert es a szoftvert, hogy gyerekek is ossze tudjak rakni es kepesek legyenek hasznalni, tanari segitsegnyujtas mellett.

    Szoftveres vonalon semmilyen tervezés nem történt. Rasbian = témázott stock LxDE és stock Debian. ~
  • kvp #25
    "Ha bemegyek egy MM-be, akkor milyen eszközt kapok?"

    Tobbnyire gagyi fake HDR-estet, ami csak a hattervilagitassal jatszik. De a tenyleg nagyon draga tv-k kozott van olyan ami tudja a valodi HDR-t, altalaban a 4 es 8k oled-esek. Ezeket siman viszi a linux mar tobb mint 20 eve. (HDR10 es onnan folfele, 10 vagy 12 bites csatornankenti nyers szinmelyseggel, nem a metaadat alapu regios megoldassal) Annyi van, hogy hdmi2 eseten is dual link vagy UHS HDMI kell az 1080p/120Hz folotti HDR felbontashoz, tehat jo ha a videokartya es a TV is tudja. Az olcsobb LG C2-esek pl. csak 1080p-ig tudjak a HDR modot, rendes 4 vagy 8K HDR-hez gyengek.

    Szoval ha valakinek van rendes kijelzoje (jellemzoen oled) es rendes videokatyaja (a legtobb profi Nvidia jo), akkor a linuxban csak be kell kapcsolni a 10 vagy 12 bites modot (16 bitesig tamogatott, de olyan hardvert nem kapsz) es mar megy is a valodi HDR. A fake HDR-t viszont a fejlesztok foloslegesnek tartjak megirni, mert ahany gyarto annyi fele levedett megoldas es meg ronda is.

    "Raspbian: Ha valaki teljesen hülye a linux-hoz, akkor megcseszheti az RPiOS-t. Egyrészt valószínű, hogy win alatt telepíti az SD kártyára az OS-t és a hivatalos telepítő pont akkorára formázza az SD kártyát, amin elfér az OS."

    Az raspberry-n az elso boot-nal atmeretezi magat a teljes kartya meretere, aki mar inditott el pitet az tudja, mert szepen kiirja a kepernyore, hogy resize and reboot. Viszont lehet venni gombokert elotelepitett kartyat is, amit csak be kell rakni es megy.

    "Én úgy néztem, hogy a programok telepítése és frissítése még mindig csomagkezelőn keresztül a legjobb grafikus felület mellett. Vagy parancssorból, ha nincs GUI. Ez sem kezdőknek való. Persze programot telepíteni másképp is lehet. De frissíteni? És, ha neten keresek valamire, akkor szinte mindig a parancssoros telepítés jön szembe. Ezzel szemben win-en elég letölteni, ráklikkelni és végigmenni a varázslón."

    Nincs kulonbseg. A grafikus feluleten futo program bolt valojaban a parancssoros csomagkezelot hasznalja es az automatikus frissitesek is beallithatoak a gui-bol, de a rendszer alap csomagkezelojevel tortennek, csak nem kell konzolt nezni, hanem eleg ok-ot nyomni a jobb also sarokban, ha rakerdez, hogy frissithet-e. Minden ami a grafikus feluleten van, az megy parancssorbol is, de nem szukseges azzal szorakozni. A lenyeg, hogy ha a programot a rendszer csomagkezeloje szedte le es rakta fel, akkor frissiteni is kepes, akar automatikusan is. Igy mukodik a windows-on az alkalmazasbolt is, csak a linux tobb mint 20 evvel megelozte.

    "Emellett egy Pi-nek van pár IO kivezetése, amiről még csak annyit tudok, hogy kb. olyan okosságokat és erőforrásigényesebb dolgokat lehet megvalósítani vele, mint az arduino-val."

    Ha nem vagy mernok, akkor azok neked csak diszek. A PC-s alaplapokon is vannak ismeretlen tuskek, azokat sem kell piszkalni. De lehet kapni hozza kesz bovitokartyakat, azok mennek a tuskekre, mint a pc-ken a kartyahelyekbe.

    "Azt sem értem, hogy miért írtad le újra, hogy kisiskolás gyerekeknek készült,"

    A raspberry pi sorozat egy oktatasi celu egykartyas szamitogep, rajta a raspbian (ujabban raspberry os) pedig ezt az oktatasi celu felhasznalast szeretne kiszolgalni. Az, hogy most mar boldog boldogtalan media pc-t, meg beagyazott termeket epit belole csak egy mellekes felhasznalas, de az eredeti cel egy minden iskolas gyerek szamara elerheto sajat vagy osztalytermi pc megalkotasa volt. Ugy terveztek a hardvert es a szoftvert, hogy gyerekek is ossze tudjak rakni es kepesek legyenek hasznalni, tanari segitsegnyujtas mellett.
  • Gabbbbbbbbbbbb #24
    "Azt viszont nem tudom, hogy frissítés terén a központ mindent lefrissít vagy csak a központból letöltött programokat."
    Ez disztró és egyénfüggő. Ha valaki csak flatpak-eket és gyári repós programokat telepít egy Debian alapú disztróban, akkor Gnome, vagy KDE alatt mindent le fog tudni frissíteni, feltéve, hogy rendesen bekonfiguráltak mindent a disztrót futtató fejlesztők.
  • Gabbbbbbbbbbbb #23
    Nekem az a véleményem, hogy HDR jelenlegi formájában az esetek 90%-ban parasztvakítás, mire jelentősen javulna ez az arány, addigra Linuxon is menni fog.
  • RJoco #22
    Igen, erre írtam, hogy programot telepíteni másképp is lehet.
    Azt viszont nem tudom, hogy frissítés terén a központ mindent lefrissít vagy csak a központból letöltött programokat.
    Vannak hivatkozások, melyek lehet, hogy már a linux-on vannak és gondolom azokat sem árt frissíteni.
    Meg ugye minden leírás azzal kezd, hogy frissíts.
    Ehhez képest a win-en (W10 pro-n kikapcsolható, keystore-on a licenc meg csak pár ezer forint) hónapokig nem frissítek és fel tudom telepíteni a programokat és működnek is. Mondjuk itt meg feltételezem, hogy feltételezik, hogy le van frissítve a rendszer.
    Az ESET-et hagyom frissülni, minden másnál, aminél lehet, kikapcsolom a frissítést. Ha valami jól működik, akkor azt ne csesszék már el nekem.
    Sajnos a Chrome esetén nem találtam meg, hogy lehet kikapcsolni. Ha két hétig nem zárom be akkor a kis nyavajás bezárja magát önkényesen.
  • RJoco #20
    .