kvp#25
"Ha bemegyek egy MM-be, akkor milyen eszközt kapok?"
Tobbnyire gagyi fake HDR-estet, ami csak a hattervilagitassal jatszik. De a tenyleg nagyon draga tv-k kozott van olyan ami tudja a valodi HDR-t, altalaban a 4 es 8k oled-esek. Ezeket siman viszi a linux mar tobb mint 20 eve. (HDR10 es onnan folfele, 10 vagy 12 bites csatornankenti nyers szinmelyseggel, nem a metaadat alapu regios megoldassal) Annyi van, hogy hdmi2 eseten is dual link vagy UHS HDMI kell az 1080p/120Hz folotti HDR felbontashoz, tehat jo ha a videokartya es a TV is tudja. Az olcsobb LG C2-esek pl. csak 1080p-ig tudjak a HDR modot, rendes 4 vagy 8K HDR-hez gyengek.
Szoval ha valakinek van rendes kijelzoje (jellemzoen oled) es rendes videokatyaja (a legtobb profi Nvidia jo), akkor a linuxban csak be kell kapcsolni a 10 vagy 12 bites modot (16 bitesig tamogatott, de olyan hardvert nem kapsz) es mar megy is a valodi HDR. A fake HDR-t viszont a fejlesztok foloslegesnek tartjak megirni, mert ahany gyarto annyi fele levedett megoldas es meg ronda is.
"Raspbian: Ha valaki teljesen hülye a linux-hoz, akkor megcseszheti az RPiOS-t. Egyrészt valószínű, hogy win alatt telepíti az SD kártyára az OS-t és a hivatalos telepítő pont akkorára formázza az SD kártyát, amin elfér az OS."
Az raspberry-n az elso boot-nal atmeretezi magat a teljes kartya meretere, aki mar inditott el pitet az tudja, mert szepen kiirja a kepernyore, hogy resize and reboot. Viszont lehet venni gombokert elotelepitett kartyat is, amit csak be kell rakni es megy.
"Én úgy néztem, hogy a programok telepítése és frissítése még mindig csomagkezelőn keresztül a legjobb grafikus felület mellett. Vagy parancssorból, ha nincs GUI. Ez sem kezdőknek való. Persze programot telepíteni másképp is lehet. De frissíteni? És, ha neten keresek valamire, akkor szinte mindig a parancssoros telepítés jön szembe. Ezzel szemben win-en elég letölteni, ráklikkelni és végigmenni a varázslón."
Nincs kulonbseg. A grafikus feluleten futo program bolt valojaban a parancssoros csomagkezelot hasznalja es az automatikus frissitesek is beallithatoak a gui-bol, de a rendszer alap csomagkezelojevel tortennek, csak nem kell konzolt nezni, hanem eleg ok-ot nyomni a jobb also sarokban, ha rakerdez, hogy frissithet-e. Minden ami a grafikus feluleten van, az megy parancssorbol is, de nem szukseges azzal szorakozni. A lenyeg, hogy ha a programot a rendszer csomagkezeloje szedte le es rakta fel, akkor frissiteni is kepes, akar automatikusan is. Igy mukodik a windows-on az alkalmazasbolt is, csak a linux tobb mint 20 evvel megelozte.
"Emellett egy Pi-nek van pár IO kivezetése, amiről még csak annyit tudok, hogy kb. olyan okosságokat és erőforrásigényesebb dolgokat lehet megvalósítani vele, mint az arduino-val."
Ha nem vagy mernok, akkor azok neked csak diszek. A PC-s alaplapokon is vannak ismeretlen tuskek, azokat sem kell piszkalni. De lehet kapni hozza kesz bovitokartyakat, azok mennek a tuskekre, mint a pc-ken a kartyahelyekbe.
"Azt sem értem, hogy miért írtad le újra, hogy kisiskolás gyerekeknek készült,"
A raspberry pi sorozat egy oktatasi celu egykartyas szamitogep, rajta a raspbian (ujabban raspberry os) pedig ezt az oktatasi celu felhasznalast szeretne kiszolgalni. Az, hogy most mar boldog boldogtalan media pc-t, meg beagyazott termeket epit belole csak egy mellekes felhasznalas, de az eredeti cel egy minden iskolas gyerek szamara elerheto sajat vagy osztalytermi pc megalkotasa volt. Ugy terveztek a hardvert es a szoftvert, hogy gyerekek is ossze tudjak rakni es kepesek legyenek hasznalni, tanari segitsegnyujtas mellett.