Linuxra váltana Oroszország

Sok éve szeretnék ezt, de most újra nekifutnak, annak ellenére is, hogy nincs elég szakember hozzá. Oroszországban a számítógépek és laptopok 95%-án Windows fut.

Oroszország már 2003-ban a Linux felé kacsingatott, majd 2016-ban is felmerült, hogy Linuxra váthat. Az idén júniusban piacra dobott Bitblaze Titan BM15 típusú laptop operációs rendszere az Astra Linux és az Alt Linux lehet. A Kommerszant orosz üzleti újság azt írta, hogy Oroszország most már komolyan át akar állni a Windows operációs rendszerről a Linuxra. A meghozott döntés alapján a jövőbeli oroszországi informatikai közbeszerzési szerződések esetében a jövőben a Linuxot fogják előnyben részesíteni a Windows operációs rendszerek alkalmazásával szemben. Ugyanakkor ehhez számos rendszert kellene teljesen újraírni.

Egyébként a Linux-alapú eszközök aránya növekszik, de főként a kormányzati szerveknek, a közszférának és egyes állami vállalatoknak történő szállításoknak köszönhetően. Az orosz alkalmazásszoftver-fejlesztők a vállalati szegmens számára Windowson futó szoftvereket írnak. Ahhoz, hogy a gyártók Linuxos verziót is készítsenek, valós piaci keresletnek kell kialakulnia, és akkor már megéri egy második, Linuxra szakosodott fejlesztői csapatot toborozni. Ha nincs kereslet, akkor a költségeket az államnak kell támogatnia.

Az orosz digitális fejlesztési minisztérium a jelek szerint mélyreható változtatásokat készít elő az informatikai közbeszerzési szerződések odaítélésének jelenlegi gyakorlatában. A szaktárca megerősítette a terveket és jelenleg dolgozik a megfelelő módosításokon. Amennyiben azokat kidolgozzák és bevezetik, Oroszország megvalósíthatja azt a régóta fennálló stratégiáját, hogy elfordul a külföldi szoftvertermékektől, és helyette a Linuxra támaszkodik. Ezt azonban csak nagy erőfeszítések árán lehet elérni.

Konkrétan a tervek szerint az informatikai szolgáltatóknak a jövőben Linux rendszerekre vonatkozó megoldásokat is be kell nyújtaniuk, ha továbbra is szerepelni akarnak a közbeszerzési nyilvántartásban, azaz szeretnének nyerni egy állami tenderen. Az ilyen vállalatok kedvezményeket kapnak az iparűzési és társasági adókra, valamint a fizetendő biztosítási díjakra vonatkozóan is. A forgalmi adó teljes mértékben elengedésre kerül. A követelményeket szakaszosan fogják bevezetni a különböző szoftvertípusoknál, azaz az irodai szoftvereknél, az adatbázis kezelőknél vagy az automatizálási rendszereknél. A követelmények be nem tartása esetén a fejlesztőt kizárják a nyilvántartásból. Probléma, hogy például a mérnöki vagy banki szoftvereket gyakorlatilag a nulláról kell létrehozni. A nyilvántartás jelenleg mintegy 4400 vállalatot, valamint 13 900 terméket és ajánlatot tartalmaz.

Oroszország a szoftverek terén más módon is próbálja függetleníteni magát: 2019 decemberében ismertté vált, hogy a helyi szoftverek kötelező telepítését írják elő a mobilokon, idén júliusban pedig az derült ki, hogy Moszkva egy új szoftverboltot is bevezet.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dyra #2
    Ja jogos. Kis szankció a Microsoftra és mehet állami szinten a tört Windows és Office.
  • Ellaberin #1
    Húsz év alatt már lett volna idejük. Ugyanakkor nem az operációs rendszer átállásával van az alapvető probléma ugyebár. Ott is az oktatással, a Windows-ra épülő termékek tanításával.
    Ergo az oktatatásnál kell alapvető reformációt létrehozni - amire most látni esélyt sajnos rossz irányból és egyelőre nem erre kiterjedően.
    De az, hogy a pályázati pénzektől elzáródnak, akik Windows only módban maradnak igen nagy ösztönző erő. Már csak egy jó kis liszensz szankció kellene az amerikai oldalról ami meg is támogatná, gyorsítaná az átállást.
    Egy biztos a linux- és a keresztplatformos guruk most felértékelődnek az oroszoknál - már, ha nem küldik őket a frontra :P
    Utoljára szerkesztette: Ellaberin, 2022.09.22. 12:31:27