30
-
#30
Ezzel nem vagy egyedül.
Sajnos egyesek, egyes korosztályban egyszerűen nem hajlandóak újat tanulni. Pedig meg tudnák tanulni.
Aztán mikor lassú a win-es gépük, akkor panaszkodnak, hogy megint nem megy. Átnézem és látom, hogy ott egy csomó hulladék program, amit "nem én telepítettem fel!". Nem mi? Győzöm lekaparni őket. Toolbar-ok, meg egyéb vackok, amik más programmal települnek.
Egyik rokonnak sikerült linux-ot feltennem. Ha le nem cserélte a laptopot, akkor azóta is az van rajta. Őt nem érdekelte a fájlrendszer. Tud ebay-en vásárolni és youtube-ot nézni.
-
#29
Köszi a részletes infót!
RPi OS esetén akkor megvezettek a méretet illetően. Ha ezt tudom, akkor nem vacakolok.
De lehet, hogy a leírás volt régi és akkor még nem tudta az OS.
TV és PC résznek akkor utána kell néznem, hogy mi van most és merre tovább. -
Gabbbbbbbbbbbb #27 >Már a monitorokat is jól kezeli.
Ebben a tekintetben egy nem is régi 2023-as KDE frissítés hozta el nekem a Kánaánt. Gnome-ban még mindig szenvedős, ha tükrözött és kiterjesztett kijelzők is vannak egyszerre. -
dyra #27 Vagy 20 éve linuxozom. Az utóbbi pár évben olyan szinten professzionális lett a rendszer hogy szavam nincs. Telepítés után minden működik. Semmi cumi a hangkartyaval vagy a VGA kártyával. Utána flathubbol töltöm fel a proigikat 5 perc és megy a Steam azon meg a kedvenc játékaim. De ha nem kóser akkor ott van még a Snap vagy az appimage. Ha azok se még mindig prima csomagkezelobol is. Már a monitorokat is jól kezeli. Szóval abszolúte prima. Nagyon szeretem.
Ennek ellenére mindig felsulok ha a családban próbálom elterjeszteni. Az unokatesomnal húzta a legtovább 2 évig. Vele nem is volt baj csak a feleségével. A hölgyet zavarta hogy nem úgy van a fajlrendszer ahogy a windowsban. A legalapvetőbb dolgokat lusta és képtelen volt megtanulni.
Ez volt az utolsó próbálkozom. Reménytelen. Az embereknek a megszokott kell nem fognak 10 percet se beletenni a tanulásban.
Mind1 nincs is jelentősége. Használják a windowst ami a linuxal ellentétben egyre rosszabb. De legalább az emberek ismerik és az MS van olyan bölcs hogy brutál nagy változásokat nem csinal. -
Gabbbbbbbbbbbb #26 >Ugy terveztek a hardvert es a szoftvert, hogy gyerekek is ossze tudjak rakni es kepesek legyenek hasznalni, tanari segitsegnyujtas mellett.
Szoftveres vonalon semmilyen tervezés nem történt. Rasbian = témázott stock LxDE és stock Debian. ~ -
kvp #25 "Ha bemegyek egy MM-be, akkor milyen eszközt kapok?"
Tobbnyire gagyi fake HDR-estet, ami csak a hattervilagitassal jatszik. De a tenyleg nagyon draga tv-k kozott van olyan ami tudja a valodi HDR-t, altalaban a 4 es 8k oled-esek. Ezeket siman viszi a linux mar tobb mint 20 eve. (HDR10 es onnan folfele, 10 vagy 12 bites csatornankenti nyers szinmelyseggel, nem a metaadat alapu regios megoldassal) Annyi van, hogy hdmi2 eseten is dual link vagy UHS HDMI kell az 1080p/120Hz folotti HDR felbontashoz, tehat jo ha a videokartya es a TV is tudja. Az olcsobb LG C2-esek pl. csak 1080p-ig tudjak a HDR modot, rendes 4 vagy 8K HDR-hez gyengek.
Szoval ha valakinek van rendes kijelzoje (jellemzoen oled) es rendes videokatyaja (a legtobb profi Nvidia jo), akkor a linuxban csak be kell kapcsolni a 10 vagy 12 bites modot (16 bitesig tamogatott, de olyan hardvert nem kapsz) es mar megy is a valodi HDR. A fake HDR-t viszont a fejlesztok foloslegesnek tartjak megirni, mert ahany gyarto annyi fele levedett megoldas es meg ronda is.
"Raspbian: Ha valaki teljesen hülye a linux-hoz, akkor megcseszheti az RPiOS-t. Egyrészt valószínű, hogy win alatt telepíti az SD kártyára az OS-t és a hivatalos telepítő pont akkorára formázza az SD kártyát, amin elfér az OS."
Az raspberry-n az elso boot-nal atmeretezi magat a teljes kartya meretere, aki mar inditott el pitet az tudja, mert szepen kiirja a kepernyore, hogy resize and reboot. Viszont lehet venni gombokert elotelepitett kartyat is, amit csak be kell rakni es megy.
"Én úgy néztem, hogy a programok telepítése és frissítése még mindig csomagkezelőn keresztül a legjobb grafikus felület mellett. Vagy parancssorból, ha nincs GUI. Ez sem kezdőknek való. Persze programot telepíteni másképp is lehet. De frissíteni? És, ha neten keresek valamire, akkor szinte mindig a parancssoros telepítés jön szembe. Ezzel szemben win-en elég letölteni, ráklikkelni és végigmenni a varázslón."
Nincs kulonbseg. A grafikus feluleten futo program bolt valojaban a parancssoros csomagkezelot hasznalja es az automatikus frissitesek is beallithatoak a gui-bol, de a rendszer alap csomagkezelojevel tortennek, csak nem kell konzolt nezni, hanem eleg ok-ot nyomni a jobb also sarokban, ha rakerdez, hogy frissithet-e. Minden ami a grafikus feluleten van, az megy parancssorbol is, de nem szukseges azzal szorakozni. A lenyeg, hogy ha a programot a rendszer csomagkezeloje szedte le es rakta fel, akkor frissiteni is kepes, akar automatikusan is. Igy mukodik a windows-on az alkalmazasbolt is, csak a linux tobb mint 20 evvel megelozte.
"Emellett egy Pi-nek van pár IO kivezetése, amiről még csak annyit tudok, hogy kb. olyan okosságokat és erőforrásigényesebb dolgokat lehet megvalósítani vele, mint az arduino-val."
Ha nem vagy mernok, akkor azok neked csak diszek. A PC-s alaplapokon is vannak ismeretlen tuskek, azokat sem kell piszkalni. De lehet kapni hozza kesz bovitokartyakat, azok mennek a tuskekre, mint a pc-ken a kartyahelyekbe.
"Azt sem értem, hogy miért írtad le újra, hogy kisiskolás gyerekeknek készült,"
A raspberry pi sorozat egy oktatasi celu egykartyas szamitogep, rajta a raspbian (ujabban raspberry os) pedig ezt az oktatasi celu felhasznalast szeretne kiszolgalni. Az, hogy most mar boldog boldogtalan media pc-t, meg beagyazott termeket epit belole csak egy mellekes felhasznalas, de az eredeti cel egy minden iskolas gyerek szamara elerheto sajat vagy osztalytermi pc megalkotasa volt. Ugy terveztek a hardvert es a szoftvert, hogy gyerekek is ossze tudjak rakni es kepesek legyenek hasznalni, tanari segitsegnyujtas mellett. -
Gabbbbbbbbbbbb #24 "Azt viszont nem tudom, hogy frissítés terén a központ mindent lefrissít vagy csak a központból letöltött programokat."
Ez disztró és egyénfüggő. Ha valaki csak flatpak-eket és gyári repós programokat telepít egy Debian alapú disztróban, akkor Gnome, vagy KDE alatt mindent le fog tudni frissíteni, feltéve, hogy rendesen bekonfiguráltak mindent a disztrót futtató fejlesztők. -
Gabbbbbbbbbbbb #23 Nekem az a véleményem, hogy HDR jelenlegi formájában az esetek 90%-ban parasztvakítás, mire jelentősen javulna ez az arány, addigra Linuxon is menni fog. -
#22
Igen, erre írtam, hogy programot telepíteni másképp is lehet.
Azt viszont nem tudom, hogy frissítés terén a központ mindent lefrissít vagy csak a központból letöltött programokat.
Vannak hivatkozások, melyek lehet, hogy már a linux-on vannak és gondolom azokat sem árt frissíteni.
Meg ugye minden leírás azzal kezd, hogy frissíts.
Ehhez képest a win-en (W10 pro-n kikapcsolható, keystore-on a licenc meg csak pár ezer forint) hónapokig nem frissítek és fel tudom telepíteni a programokat és működnek is. Mondjuk itt meg feltételezem, hogy feltételezik, hogy le van frissítve a rendszer.
Az ESET-et hagyom frissülni, minden másnál, aminél lehet, kikapcsolom a frissítést. Ha valami jól működik, akkor azt ne csesszék már el nekem.
Sajnos a Chrome esetén nem találtam meg, hogy lehet kikapcsolni. Ha két hétig nem zárom be akkor a kis nyavajás bezárja magát önkényesen. -
#20
. -
#20
Igazából van linuxon szoftver központ ami az alap szoftvereket telepíti is frissíti. Láttam letölthető Linux telepítőket, majdnem mint Windowson exe helyett msi.
A parancssoros telepítés meg annyi hogy másolás, és beillesztés a parancssorba. -
#19
És a mai HDR jelölésű tévék és monitorok mivel futnak?
A többi nem érdekel, mert azokkal az adatokkal nem tudok mit kezdeni. Vagyis számomra csak sallang, ami bonyolítja a dolgokat.
Szóval leírtál sok szép, jó dolgot, csak a lényeget nem. Ha bemegyek egy MM-be, akkor milyen eszközt kapok?
Raspbian: Ha valaki teljesen hülye a linux-hoz, akkor megcseszheti az RPiOS-t.
Egyrészt valószínű, hogy win alatt telepíti az SD kártyára az OS-t és a hivatalos telepítő pont akkorára formázza az SD kártyát, amin elfér az OS. Én emiatt feltettem virtuális gép alá egy Linux-ot, hogy az SD kártya teljes kapacitását használni tudjam. Sőt, lehet, hogy fel sem tettem, csak egy liveCD-ről indítottam.
Lehet, hogy később telepítettem csak a Linux-ot, hogy ott próbáljam meg a PiOS-t feltenni, hátha nem kell játszani a kártya méretével. Már rég volt, nem emlékszem pontosan. Utoljára egy Lite verziót raktam fel. Monitort úgysem kötök rá, putty-al elérem az OS-t, ha kell és webes Mainsail-lal meg a Klipper-t.
Én úgy néztem, hogy a programok telepítése és frissítése még mindig csomagkezelőn keresztül a legjobb grafikus felület mellett. Vagy parancssorból, ha nincs GUI. Ez sem kezdőknek való. Persze programot telepíteni másképp is lehet. De frissíteni? És, ha neten keresek valamire, akkor szinte mindig a parancssoros telepítés jön szembe. Ezzel szemben win-en elég letölteni, ráklikkelni és végigmenni a varázslón.
Emellett egy Pi-nek van pár IO kivezetése, amiről még csak annyit tudok, hogy kb. olyan okosságokat és erőforrásigényesebb dolgokat lehet megvalósítani vele, mint az arduino-val. -
Gabbbbbbbbbbbb #18 "Gyerekbiztos, szoval ha valaki teljesen hulye a linux-hoz, akkor is menni fog neki. Ha dedikaltan tamogatott hardverre teszi fel, akkor meg driver telepites es egyeb extrak sem kellenek, csak felmasolja az image-et, boot es par masodperc mulva mar megy is. Messze van a tudasa a teljes erteku, mernokoknek keszult verzioktol, de cserebe akar kisiskolas gyerekek is tudjak hasznalni, mivel nekik keszult. A mernoki/fejlesztoi valtozat belole a debian, amire a raspbian es az ubuntu is epul.
"
Nem értem mit értesz gyerekbiztos alatt, szerintem nagyon könnyen szét lehet barmolni, egy Gnome-al ellentétben. (erősen limitált fiókkal pedig egyiket sem)
Azt sem értem, hogy miért írtad le újra, hogy kisiskolás gyerekeknek készült, mikor továbbra is LxDE-ről beszélünk, ami ultra alacsony teljesítményű PC-kre az egyik legjobb opció, életkortól függetlenül, effektíve teljes értékű DE és ez a Rasbian esetében teljesen stock Debian stable-ön fut. A málna ikon miatt lett kisiskolás rendszer? Komplexitásban Gnome felett van, az kb. olyan, mint Androidon egy pixel launcher.
Utoljára szerkesztette: Gabbbbbbbbbbbb, 2023.07.21. 17:23:45 -
kvp #17 HDR-bol tobbfele megoldas letezik. Van a hamis HDR, amikor a meglevo 8 bites szinmelyseget huzzak szet nagyobb dinamikatartomanyra es metaadatok formajaban utazik a kalibracios adat a kepernyo fele. Ezeket a hamis HDR modokat a linux tenyleg nem tamogatja.
Es van a valodi HDR, amikor tenyleg 3x10 (30) bites vagy akar 3x16 (48) bites a jel. Ezeket a modokat mar jo 20 eve tamogatja a linux, ilyenkor a videokartyan sem 24 vagy 32 bites, hanem 30 vagy akar 64 bites szinmelyseget kell kivalasztani a desktop szamara. Valodi HDR kijelzo kell hozzajuk. En ilyenbol anno (21 eve) meg lattam 12 bites (36 bpp-es) CRT-set is es igaz, hogy nagyon draga volt hozza a videokartya (is), de mar akkor letezett es ment. Szoval ha valakinek valodi HDR kijelzoje van (tehat nem local dimmig-es, nem metaadatos, hanem per pixel alapu es per channel 10, 12, 14 vagy 16 bites), akkor az siman menni fog linux alatt is. Meg egy sima G80-as Quado is viszi, ami 2006-os, szoval osregi, nagyon regen benne van a support az X-ben.
"Raspbian-t nem ajánlom senkinek, aki nem tudja, hogy pont az kell neki."
Gyerekbiztos, szoval ha valaki teljesen hulye a linux-hoz, akkor is menni fog neki. Ha dedikaltan tamogatott hardverre teszi fel, akkor meg driver telepites es egyeb extrak sem kellenek, csak felmasolja az image-et, boot es par masodperc mulva mar megy is. Messze van a tudasa a teljes erteku, mernokoknek keszult verzioktol, de cserebe akar kisiskolas gyerekek is tudjak hasznalni, mivel nekik keszult. A mernoki/fejlesztoi valtozat belole a debian, amire a raspbian es az ubuntu is epul.
ps: Chrome helyett ajanlom a chromium-ot, az a google mentes open source chrome. Ugyanazt tudja, csak nem kemkedik.
-
#16
Igen, a gond pont itt van. A Linux főként csak annyit tud, amennyit a közössége tud, míg a gyártók alapvetően win-re megcsinálnak mindent.
Nem kell egy fórumon sem könyörögni, hogy nézd már meg és nem kell más eszköz után nézni, mert senki nem hajlandó vagy tud segíteni.
A gyártónak meg segítenie kell, ha gond van a termékkel azon a platformon, amire kiadta a programot. És nem az van, hogy csak addig segítenek, amíg kedvük van.
De, ha nem tud HDR-t, akkor az új gépen is felejtős lesz a dolog. Pont azért néznék új után, hogy legyen HDR. -
#15
És meg is érkezett az igazi Linux fanatikus, akiről korábban beszéltem.
Fogalma nincs, hogy miről beszél. -
Gabbbbbbbbbbbb #12 Amit leírsz nagyjából igaz, VISZONT..
..
-Linux alatt is fut a windowsos alkalmazások 99.8%-a.
-Linux sosem csinál megmagyarázhatatlan lemez és hálózati aktivitást, ha nem használod a rendszert, akkor 0-2% -on pihen a CPU.
-Teljesítményt megbízhatóan, konzisztensen leadja és ez néha oda vezet, hogy játszani is jobb egyes címekkel Linux alatt. (anti cheat rootkit persze nincs)
-Nincs "Windows Rot"
-Nincs olyan, hogy frissítéseket telepít a háttérben, éppen amikor "olyanja van"
-W11(12)-el ellentétben simán felmegy mindenféle hardverre és TPM nélkül is relatíve biztonságos.
-Ha valaki nagy képernyős internetböngészéssel tölti a gépezéssel töltött idejének nagy részét, akkor Linux egyszerűen jobb. Valahogy Firefox és még (az a büdös) Chrome is sokkal jobban teljesít Linux alatt. Nincs az, hogy időnként 10. gen i7-en is lagolva scroll-olsz, mert valami megmagyarázhatatlan dolog történik ^
-Valakinek fontos az alacsony késleltetés audioban, akkor Linux ebben jóval előrébb van. (low latency kernel, pipewire, jack..)
Utoljára szerkesztette: Gabbbbbbbbbbbb, 2023.07.21. 13:15:07 -
#13
Úgy értem a legtöbb asztali Linuxba nincs implementálva (de szép szó) a hdr támogatás, a ps5 és az android is Linux kernel re épül, azokban meg van.
A linux fórumok szerint azért mert monitoron nincs rá szükség. Kár hogy a gép képét akartam kiküldeni tvre, tvn viszont jól jön a hdr.
A másik gép ahol linuxal próbálkoztam egy régi X86os tablet (chuwi hi10plus) ahol tök gyors volt, a driverek is mind működnek, de a Linuxos programok kezelése ha csak touchscreen van még a windowsnál is kényelmetlenebb.
Összességében a legtöbb operációs rendszert nagy fejlesztő csapat fejleszti beleértve a chrome OSt, míg a Linux esetén más a helyzet, sok dolog nincs jól kidolgozva. -
#12
Ha már hdr: valahogy vicces hogy 2023 van, és a Linux még mindig nem tudja, pedig még a Windows 7 is tudta.
Androidon meg bármikor telepítek egy termuxot, proot disztrot, és box64 meg wine alatt futnak régebbi vagy indie Windows játékok akár, és akkor nem kell steam deck annyira. -
Dodo55 #11 Hm. Nekem desktop célokra eszembe nem jutna Windowsról másra váltani. Mert azon fut a legtöbb alkalmazás a világon és azzal kompatibilis a legtöbb hardver is, ezért ha valamit hirtelen meg akarok oldani 2, vagy legfeljebb 3 percen belül, akkor a legjobb esélyeim vitán kívül azzal vannak. PONT.
Viszont egy szerveren vagy egy bármilyen 24/7 kiszolgálást végző felhasználói célrendszeren meg eszembe nem jutna Linux helyett Windowst használni, hacsak nem valami Windows-only megoldásról van szó. Mert ott a millió dolog helyett csak egy-kettőnek kell jól működnie, de annak nagyon és amennyire a kiszámíthatatlan feladatok közben jótékony tud lenni a Windows dzsungelszerű környezete, ott annyira csak felesleges hibaforrás és overhead.
Szóval ez nem egy igazi verseny szerintem, mert ahogyan az általánosságban a legtöbb dologgal lenni szokott, itt is megvan mindkét párhuzamosan létező rendszerplatformnak a jól kialakult helye a világban, ezért is létezhetnek ilyen hosszú ideje már egymás mellett. -
nyammnyamm #10 Mennyi sületlenséget sikerült egy cikkbe összeírni! A Linuxos az egyik legjobb környezet, több tucat fórummal tele segítőkész emberekkel és óriási open source közösségekkel. -
Gabbbbbbbbbbbb #9 Olvasgatom itt, hogy mire szeretnéd használni, ezekre tényleg nem igazán alkalmas. ^ -
#8
Formázás: lehet, hogy nem naprakész az infóm.
Beviteli eszköz: Ha már egyszer telepítek egy win-t, akkor minek telepítsek linux-ot? Anyu gépe 700 km-re van. Szóval...
Egyetértés: Mondanám, hogy ez jó, majd meglátjuk később.
Win-re térés: Időnként ki szoktam próbálni egy-egy Linux-ot. Alapvetően a Mint-et szeretem és abból is a Cinamon-t. Egy laptopon ezt használtam. Arra, hogy böngésszek, filmet nézzek és virtuális W7-en keresztül a kocsit babráljam OBD-vel, tökéletes volt.
Az asztali gépnél most egy G910-es billentyűzet van. Már régóta. Mikor utoljára néztem, akkor még gondok voltak vele Linux alatt. A MadCats egér gombjait sem sikerült életre kelteni. Pedig volt hozzá leírás. Csak nálam nem működött. Itt ugye (nem) "egyetértés"-ről lehetne beszélni. Most egy Razor egerem van. Ezt már meg sem próbálom, mert ez még win alatt is szörnyű. A szoftver valamit eltol a gép leállításánál, így az egér alaphelyzetbe kerül, ahelyett, hogy megtartaná az utolsó beállítást. Belső memória van, de, hogy az miként működik... Más fórumon sok jót nem olvastam róla. A Logitech billentyűzet legalább megtartotta a színbeállításokat, míg áramtalanítva nem lett a gép. Legalábbis egyes verziók. W11-re meg már csak a G-Hub érhető el, ami hulladék. Illetve valahonnan biztos lehetne még keríteni egy LGS telepítőt.
Utoljára úgy 4 éve próbáltam Linux-ot. A gépet nem használta ki megfelelően és a 4K-s videókat sem játszotta le megfelelően. Feltettem egy win10-et és megy. 1-2 havonta újra kell indítani a gépet (24/7-ben megy), de amúgy nincs vele gond.
Gondolkodom, hogy újítani kellene, de nem tudom, hogy találok e IGP vagy AGP-s procit HDR funkcióval és 35W körüli TDP-vel. Majd utána kell néznem. Akkor megint megnézem, hova fejlődött a Linux. Erre a gépre nincsenek ilyen extra nyalánságok kötve, mint a másikra.
RPI-vel is játszottam már, mert van szedrem. Egy 4B, 4 GB-os. A 4K-s tartalmakkal nem kell játszani rajta. Másra tökéletes lehet. Egy hétig volt DNS kiszolgáló reklámblokkolóval, de valószinű meghalhatott a kártya, mert nem akart működni. Most egy 3D nyomtatót szolgál ki másik kártyával. -
#7
Te itt nem titkolod el, de más, linuxos fórumon igen. Még meg is tárgyalják, hogy az esetlegesen nyilvánosságra hozott parancsokat moderálni kellene. -
Fefy #6 Formázást csak leválasztott diszken tudsz csinálni, de egy "sudo rm -rf /" vagy "sudo dd if=/dev/zero of=/dev/sda" azért tud vicces dolgokat művelni. Előbbi *nix rendszereken veszélyesebb, mert minden felcsatolt meghajtó/eszköz a gyökérből érhető el. Szóval nincs itt eltitkolva semmi, csak vannak parancsok, amiket nem biztos, hogy érdemes kiadni, mert sajnos az a bizonyos kerítés nagyon alacsony és egy-két részen ráadásul hiányzik is, az elszántság viszont megvan. -
Gabbbbbbbbbbbb #5 Raspbian-t nem ajánlom senkinek, aki nem tudja, hogy pont az kell neki. Pixel DE az csak egy témázott LxDE, ha nem 15 éves 1 magos eeePC-re kell, akkor inkább ne..
---
Linux Mint kb. az egyetlen igazán kezdőbarát rendszer, azzal érdemes belevágni ebbe a dologba, ha valakit véletlen érdekelne..
Utoljára szerkesztette: Gabbbbbbbbbbbb, 2023.07.20. 12:40:31 -
Gabbbbbbbbbbbb #2 Szívesen válaszolok ezekre a kérdésekre.
>Eltitkollják, hogyan lehet formatálni menet közben a fő meghajtót.
Ilyet nem lehet csinálni. Meghajtót formázás előtt le kell választani (unmount), ha nem lehet leválasztani, mert arról fut a rendszer, akkor indítani kell usb-ről egy live-linux-ot és ott elindítani egy particionáló programot, pl. gparted és azzal le lehet dúrni mindent.
>De bezzeg abban nem tudnak segíteni, hogy keltsd életre a billentyűzeted és egered makró gombjait, esetleg a világítását hogyan állítsd be.
Valóban, ha valakinek ezek fontosak, akkor érdemes belső memóriával megáldott gémer perifériákat vásárolni és azokat egyszer rendesen beállítani anyu Windows-os laptopján, vagy VM-ből. (vagy lehet venni VIA/QMK kompatibilis billentyűzetet)
Természetesen van lehetőség szoftveresen minden gombbal makrózni, amit az OS lát, de ez már picit mélyvíz. (https://github.com/sezanzeb/input-remapper, AUR-ban is meg lehet találni és van .deb release is) Vannak trükkök, hogy gyári szoftverből egyszer beállítod, hogy adott gomb pl. 'Yen' legyen és utána arra már lehet írogatni a makrókat szoftverből.
>Ráadásul még egymás között sincs egyetértés és szabvány.
Linux fragmentáció kb megoldódott. Flatpak csomagok egyformán futnak minden Linux disztrón, a teljesítmény jó.
>Ha esetleg eltávolítanád és áttérnél másra (win-re), akkor az olyan, mintha ördögöt idéztél volna és mindjárt megy a lehordás.
Engem konkrétan nem érdekel, hogy valaki mit használ. Egyszerűen csak azt érzem, hogy sokan 10-20 éve kipróbáltak egy Linux disztrót és arra az "élményre" alapozva alkotnak véleményt a mai helyzetről. Igen, vannak még nyűgjei a linuxos rendszereknek, de évről évre, vagy inkább hétről hétre egyre jobb a helyzet. Windows pedig minden egyes release-el egyre rosszabb, egyre több a reklám, egyre több a beazonosíthatatlan lemez és hálózati aktivitás. Ott van az is, hogy megint hardver eladások fellendítésére használják a CPU követelményeket etc..
(A digitális biztonságról már ne is beszéljünk!)
Utoljára szerkesztette: Gabbbbbbbbbbbb, 2023.07.20. 12:23:16 -
kvp #3 "De bezzeg abban nem tudnak segíteni, hogy keltsd életre a billentyűzeted és egered makró gombjait, esetleg a világítását hogyan állítsd be."
Nagyon egyszeru. Megnezi az ember, hogy van-e hozza gyartoi linux tamogatas es ha van felrakja a hozza valo drivert. Ha nincs, akkor vagy megkeri az ember a hardver gyartojat hogy csinaljon vagy adja ki hozza a dokumentaciot, hogy mas irhasson. Ha a gyarto egyikre sem hajlando akkor igy jartal, marad az ezer eves kompatibilitasi mod. Ez nem a linux hibaja, a microsoftnak egyszeruen tobb penze es igy tobb nyomasgyakorlasi lehetosege van. -
kvp #2 Android alatt is ott a shell (adb-vel gyari, nem modositott telefonokon is elohozhato), az x pedig felrakhato androidos app-kent is. Meg hozza szinte barmelyik desktop szoftver.
A gond ott van, hogy az emberek nem ertenek hozza. A fejlesztok nem titkolnak el semmit, hiszen publikus a forraskod, aki el tudja olvasni, abban benne van minden. Csak hat az emberek tobbsege nem ert hozza. Erre mondjak, hogy a linux felhasznalobarat, csak nagyon megvalogatja a baratait...
ps: A raspbian pl. egy egyszeruen hasznalhato, konnyen telepitheto desktop linux, raadasul a pixel gui meg jo is. Ha egy atlagos iskolas (a celkozonseg) boldogul vele, akkor szinte mindenki. Csak hat jellemzoen senki nem is hallott felole es amugy sem erdekel senkit. -
#1
Sajnos a Linux-osok már csak ilyen elvetemült fanatikusok.
Nem is jó közéjük tartozni.
Eltitkollják, hogyan lehet formatálni menet közben a fő meghajtót. Nem mintha akarnám, de mégis miért kell eltitkolni? Ha esetleg eltávolítanád és áttérnél másra (win-re), akkor az olyan, mintha ördögöt idéztél volna és mindjárt megy a lehordás. De bezzeg abban nem tudnak segíteni, hogy keltsd életre a billentyűzeted és egered makró gombjait, esetleg a világítását hogyan állítsd be. Nekik jó az egyszerű 386-os időkbeli billentyűzet. A korral sem akarnak haladni.
Ilyen mentalitással hogyan is lehetne elvárni, hogy elterjedjen.
Ráadásul még egymás között sincs egyetértés és szabvány.
Az android lehet, hogy nem egy linux, de én nagyon örülnék, ha a telefonomra feltolhatnék egy linux-ot az android helyére. Elvileg mennie kellene, csak gyakorlatilag nincs aki megírja. Én meg nem értek ennyire hozzá.