SG.hu

Komoly pert kapott a nyakába a ChatGPT fejlesztője

A Microsoftot és az OpenAI-t tizenhat álnevesített magánszemély perelte be, akik azt állítják, hogy a vállalatok ChatGPT-n alapuló MI-termékei megfelelő értesítés vagy beleegyezés nélkül gyűjtötték és használták fel személyes adataikat.

A kaliforniai San Francisco szövetségi bíróságán benyújtott kereset szerint a két vállalat figyelmen kívül hagyta az MI-modellekhez szükséges adatok megszerzésének legális módszereit. "A személyes adatok megvásárlására és felhasználására vonatkozó bevett protokollok ellenére az alperesek más megközelítést alkalmaztak: a lopást" - áll a panaszban. "Szisztematikusan letöltöttek 300 milliárd szót az internetről, könyvekből, cikkekből, weboldalakról és posztokból - beleértve a hozzájárulás nélkül megszerzett személyes adatokat is. Az OpenAI mindezt titokban tette, és anélkül, hogy adatközlőként regisztrálták volna magukat, ahogyan azt a vonatkozó jogszabályok megkövetelik".

A kereset szerint a két vállalat a mesterséges intelligencia termékeiken keresztül "emberek millióinak személyes adatait gyűjti, tárolja, követi, megosztja és nyilvánosságra hozza", beleértve a termékadatokat, számlainformációkat, neveket, elérhetőségi adatokat, bejelentkezési adatokat, e-maileket, fizetési adatokat, tranzakciós nyilvántartásokat, böngészési adatokat, közösségi médiaadatokat, csevegési naplókat, használati adatokat, elemzési adatokat, sütiket, kereséseket és egyéb online tevékenységeket. A panasz szerint a Microsoft és az OpenAI emberek millióinak személyes adatait ágyazta be mesterséges intelligencia termékeibe, amelyek a hobbikat, vallási meggyőződéseket, politikai nézeteket, szavazási adatokat, társadalmi és támogatói csoportokhoz való tartozást, szexuális irányultságot és nemi identitást, munkatörténetet, családi fotókat, barátokat és egyéb, online interakciókból származó adatokat tükröznek.

Az OpenAI a szöveggeneráló nagy nyelvi modellek családját, GPT-ket fejlesztett ki. A Microsoft nemcsak, hogy vezetője a technológiának, de birodalmának minden szegletébe a Windowstól az Azure-ig bezsúfolja azt. "Az alperesek nem szűrik ki kellőképpen a személyazonosításra alkalmas információkat a képzési modellekből, így milliókat tesznek ki annak a veszélynek, hogy ezeket az információkat azonnali vagy egyéb módon a világ minden táján idegenek számára nyilvánosságra hozzák" - áll a panaszban. A 157 dokumentum rengeteg újságcikket és tudományos szakcikket tartalmaz, amelyek a mesterséges intelligencia-modellekkel és az etikus felhasználással kapcsolatos riadalmat fejeznek ki, de kevés konkrét káresetet említenek.

A 16 felperes panaszában az szerepel, hogy a ChatGPT-t, valamint más internetes szolgáltatásokat, például a Redditet használták, és arra számítottak, hogy digitális interakcióikat nem fogják beépíteni egy MI-modellbe. A perben 3 milliárd dolláros kártérítést jelöltek meg, de ez csak egy feltételezett érték, a tényleges kártérítés a bíróság megállapításai alapján kerülne meghatározásra.

A kereset szerint a Microsoft és az OpenAI megsértette az amerikai elektronikus hírközlési adatvédelmi törvényt azáltal, hogy magánjellegű információkat szerzett meg és használt fel, valamint a ChatGPT és hasonló termékekkel való integrációkon keresztül jogellenesen lehallgatta a felhasználók és harmadik fél szolgáltatásai közötti kommunikációt. A keresetlevél továbbá azt állítja, hogy az alperesek megsértették a számítógépes csalásról és visszaélésről szóló törvényt azáltal, hogy a pluginokon keresztül interakciós adatokat rögzítettek. A felperes emellett a kaliforniai magánélet megsértéséről szóló törvény és a tisztességtelen versenyre vonatkozó törvény, az illinois-i biometrikus adatok védelméről szóló törvény és a fogyasztói csalásról és megtévesztő üzleti gyakorlatról szóló törvény, valamint a New York-i üzleti törvény megsértését is állítja, különböző általános károkozásokkal (deliktumokkal), mint például a gondatlanság és a jogalap nélküli gazdagodás.

A Microsoft és az OpenAI nem kívánt nyilatkozni. Ez valószínűleg nem az utolsó per: a Microsoftot, annak GitHub leányvállalatát és az OpenAI-t tavaly novemberben már beperelték, mert állítólag a GitHub által kínált, OpenAI-modellen alapuló Copilot szolgáltatáson keresztül szoftverfejlesztők millióinak kódját reprodukálták a licenckövetelmények megsértésével. Az ügy jelenleg is folyamatban van.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • cateran #12
    Azert eleg sok fura dolgot irtal....
    "De egy könyvesboltból sem hozhatsz ki bármit ingyen."
    Szerintem kellene csinalni olyan helyeket, ahova rengeteg konyvet osszegyujtunk es aki akarja elolvashatja vagy akar kolcson is veheti meghatarozott idore. Nevezzuk mondjuk konyvtarnak.

    "A kottákért fizetni kell. Egy zongorakoncertért is. Egy komolyzenei CD-ért is. Hol kapod te ezeket meg ingyen?"
    Ehh? Creative Commons?

    "Teljesen más valamit elolvasni vagy meghallgatni, mint lemásolni vagy felvenni."

    Ez csak tehetseg es memoria kerdese.....(nem mintha baromi gyakori lenne az eidetikus memoria, elismerem :D Vagy a Savant....De ettol meg letezik)
  • dyra #12
    Ennyi. Pontosan lehet látni mi van ha az MS felvasorol valakit. Most ez EU azért rábólintott a Bilzardra is.
  • UUUU #11
    Az emberiség fejlődéshez egy valami kell, kiirtani az összes pénzéhes gyökeret, aki a fejlődést gátolja.
  • Gabbbbbbbbbbbb #10
    Én értem mit írsz, de ez az érvelés elég gyenge lábakon áll és jogilag is nehéz benne megkapaszkodni.
  • Akva #8
    "eljesen más valamit elolvasni vagy meghallgatni, mint lemásolni vagy felvenni."

    Nem más. Amit elolvasok vagy meghallgatok, azt felveszem, belemásolom az agyamba. Aztán az így rögzített mintákat variálom és visszaadom. De az már az én művem. A mesterséges intelligencia is éppen ezt csinálja. Ha rajtakapják, hogy magát az eredeti művet "generálja", na AKKOR lehet jajgatni. De abból készül fel, amiből akar, éppen úgy, mint egy ember.

    Mivel elég sokat olvastam róla, nyugodtan megírhatnék egy könyvet Rákóczi életéről, és semmilyen forrást nem lennék köteles feltüntetni, csak akkor, ha valamelyikből konkrétan idézek, vagy mondatról mondatra haladva parafrázist írnék. Egyébként nem is tudom, hogy konkrétan melyik részletet honnét ismerem, és senkit nem is érdekelne.
  • zola2000 #8
    A reklámok nézésével fizetsz (lehet blokkolni de az elvileg szabálytalan)
  • Gabbbbbbbbbbbb #7
    En Cat-tel ertek egyet. Youtube videok nezese ingyen van, barmit meg lehet tanulni onnan, a szerzoi jogok ugy ahogy vannak nincsenek felkeszulve erre az egesz dologra.
  • grobs #6
    "hogy a fszba akarunk mesterséges intelligenciát, ha megtiltjuk neki hogy úgy tanuljon mint egy ember?"

    A szerzői jogok mindenkire vonatkoznak. Még egy bsc szakdolgozatnál is nyakadra lépnek ha forrás megjelölés nélkül használsz fel korábbi munkákat.

    Nem tarthatsz otthon filmek, könyveket amiket nem vettél meg. Nem használhatod fel munkádhoz a kalózverziókat, pláne nem adhatod el.

    Tehát egy LLM-től is elvárható, hogy a DB-je ne sértsen szerzői jogot. Ha ott egy regény részlet, akkor ki kell fizetni a jogdíjat. Ha ott egy jogdíjas kutatás eredménye, akkor ki kell fizetni a jogdíjat.
    Ha csak tanulásra használja azzal nincs gond (amennyiben megvették a művet tanulási céllal). Azzal van gond, hogy a művet, vagy annak részét _tárolja_, és nem ad forrás megjelölést sem amikor az ügyfélnek kiadja.
    Vannak közös jogdíj kezelők (mint nálunk az artisjus) amikkel el lehet intézni egyben egy csomó ügyet. Tehát nem arról van szó, hogy egyesével oda kell ballagni minden emberhez a földön.
    Utoljára szerkesztette: grobs, 2023.06.30. 10:04:40
  • wraithLord #5
    Mert amit az ember megtapasztal és a kreativitása, készsége, tudásbázisa részévé válik, azért elvileg fizet. Plusz, amiért fizet, azt általában árulják, tehát szeretnék, ha megvenné valaki (a fogyasztás jogát, nem a birtoklás jogát vagy viszontértékesítés jogát). A ChatGPT adatbázisának szóban forgó része nagyrészt vagy részben eleve nem mások általi fogyasztásra szánt, szó nélkül összelopkodott adatokból áll. És ráadásul gondolom mindenféle kritika, ellenőrzés, osztályozás, vizsgálat nélkül beleszórták az adatbázisba, csak hogy minél változatosabb és emberibbnek tűnő outputot tudjon összehorgászni a válaszába az AI.

    Egyébként a mesterséges intelligencia egy eszköz, vagy ha jobban tetszik termék, amivel pénzt szándékoznak keresni, nem pedig egy személy vagy jogi személy. Tehát a legtöbb szempontból nem sok értelme van párhuzamba állítani egy emberrel. De ez nem ok, csak a mesterséges intelligencia emberrel való összevetésére egy reakció.
  • Cat #4
    "hogy a fszba akarunk mesterséges intelligenciát, ha megtiltjuk neki hogy úgy tanuljon mint egy ember?"
    Két különálló dolgot kapcsolsz össze. Semmi nem akadályozza, hogy az OpenAI abból a 10 milliárd dollárból amit a Microsofttól kapott, FIZESSEN a jogszerű felhasználásért, és olyan adatokat használjon tanításra, amikre ENGEDÉLYT kapott. Mert ő utána a ChatGPT használatáért pénzt kér, és a Microsoftnak üzleti haszna lesz abból, hogy többre lesz képes a szoftvere, amivel kiüt olyan versenytársakat, akik nem lopnak.

    "Én kiolvashatok egy csomó szerzői jogvédelem alatt álló könyvet"
    Már bocsánat, de hogyan? A lektorált szakcikkekért fizetni kell. (Botrány is van az Elsevier árazása miatt.) De egy könyvesboltból sem hozhatsz ki bármit ingyen.

    "Úgyanígy a zeneszerzéssel is."
    A kottákért fizetni kell. Egy zongorakoncertért is. Egy komolyzenei CD-ért is. Hol kapod te ezeket meg ingyen? (És ha azt írod, hogy megnézed a YouTubeon, akkor vedd észre, hogy ott a Google fizet jogdíjat. Ha meghallgatod a Spotifyon akkor pedig a Spotify számolja a meghallgatásokat.)

    "ez a gépek esetében miért más?"
    Teljesen más valamit elolvasni vagy meghallgatni, mint lemásolni vagy felvenni. Ha kifizeted a jegyet, beülhetsz egy operaelőadásra, de hiába fizettél, azt nem veheted fel videóra, de még inkább nem adhatod le azt a felvételt a tévében. Ők fogták, és letöltötték az internetet, az összes elérhető adatbázist, az összes újságot, az összes netes fórumot. Erre nem kértek engedélyt, és nem küldtek róla értesítést. Meglepő lenne, ha ez nem sértene tucatnyi jogszabályt.