A technológia alkalmazása kényelmesebbé teheti az utazást, egy turbulencia vagy a repülő fordulása sem zavarja meg a VR-szemüvegben szórakozókat.

A virtuális valóság-technológia repülőgépeken való használata kihívásokkal jár: gyakran előfordulhat az úgynevezett mozgásbetegség. Erről akkor van szó, ha a fizikailag érzékelt mozgási erők nem felelnek meg a virtuális valóságban látott tájnak. Mivel repülés közben a fizikailag érzékelt mozgáserők a kanyarodás vagy egy turbulencia miatt nagy jelentőséggel bírnak, a technológia alkalmazása ebben az esetben különleges feltételeknek van kitéve. Ezért a Német Repülési és Űrhajózási Központ (DLR) tesztelte a VR használatát a repülőgépeken és azt vizsgálta, hogy a technológia hogyan hat a hosszú távú járatokon utazókra. A kísérletekben résztvevők kétharmada látott hozzáadott értéket a virtuális valóságban és jelezte, hogy szívesen használná a technológiát egy utazás során.

A tesztek során a Német Légi- és Űrkutatási Központ Légi Jármű Szimulátorának (AVES) fedélzetén 130 utas tartózkodott. Az emberek a repülőgép kabinjában ülve egy idegenvezetéses városnézésen vettek részt. Az Innovative Digital Cabin Design (InDiCaD) projekt keretében a DLR azt tanulmányozta, hogy a virtuális valóság használható-e repülés közben és milyen mértékben volt negatív hatással az utasok közérzetére. A cél az volt, hogy a hosszú távú járatok kellemesebbé váljanak az utazók számára és az utastér hosszú távon korszerűbb legyen. A virtuális valóság szemüvegek alkalmazása a korábban elterjedt képernyők helyett lehetővé tenné az egyes ülések nagyobb mértékű egyénre szabását is.

"A tesztek során a repülés különböző szakaszait szimuláltuk. Egy rövid ismerkedési fázis után megkértük az utasokat, hogy vegyék fel a különleges szemüveget és járják körbe Hamburg Speicherstadt nevű negyedét" - hangsúlyozta Alexander Schiller, a DLR repülési rendszerekkel foglalkozó intézetének munkatársa. Miközben az utasoknak a szemüvegeken keresztül 360 fokos körpanoráma állt rendelkezésükre, az AVES mozgásrendszer tipikus repülési mozgásokat szimulált, például repülés közbeni fordulást vagy turbulencián átrepülést. A vizsgálat minden résztvevője azonos intenzitással élte meg az érzékelhető gyorsulásokat.


Egyes jövőbeli repülődizájnokon nincsenek ablakok, de egy VR-szemüveggel ez elviselhető
A kísérlet után a DLR Repüléstudományi Intézetének kutatói interjút készítettek a tesztalanyokkal. Az eredmény: a virtuális valóság használata hozzájárulhat az utazók jólétének és élményeinek javításához. A hagyományos képernyőkhöz képest a technológia lényegesen felerősíti azt a hatást, amelynek a segítségével a felhasználók a virtuális környezetet valóságosnak érzékelik. "Így az utasok számára előnyösek lehetnek a virtuális valóság alkalmazások a hosszú távú járatokon. A repülés alatt regenerálódhatnak, jobban ellazulnak és még a repüléstől való félelem is csökkenhet a figyelemelterelés hatására" - összegezte Justin Mittelstädt, a DLR Repüléstudományi Intézetének munkatársa. A virtuális valóság szoftverekben való elmerülés csökkentette a szűk tér negatív hatásait és jobban elzárta a zavaró zajokat az utastérben.

A VR-szemüvegek különösen fontos szerepet játszhatnak a jövőbeni, kabinablakok nélküli repülőgép-koncepciókban - ilyen lenne például egy repülő szárny. A virtuális valóság szemüvegek ekkor továbbra is külső kilátást biztosítanak az utasoknak. "Az AVES-nél végzett kutatással nagy mintán sikerült megmutatni, hogy a technológia jól használható a repülőgépek utasterében és hogy nincs súlyos mozgásbetegség. A résztvevők kétharmada hozzáadott értéket látott a virtuális valóságban és szívesen használná a technológiát a repülőgépek utasterében" - szögezte le Schiller.