Berta Sándor
Túl nagy hatalma van Elon Musknak?
A milliárdos egyre kényelmetlenebb a Fehér Ház számára, terhet jelent, nem segítséget. Washingtonban sokan még ha dicsérik is a nemzetbiztonság területén végzett munkáját, túl erősnek és vakmerőnek tartják Muskot. Mindenki ugyanolyan kiszámíthatatlannak és arrogánsnak írta le, mint amilyen zseniális.
Musk viszonya a kormányzattal 2008-ban indult, amikor egy 1,6 milliárd dolláros megbízást kapott a NASA-tól, miközben súlyos adósságai voltak. A SpaceX-et a PayPal eladásából származó pénzből alapította, és a túléléshez állami szerződésekre volt szüksége. Washington később is öntötte rá és cégére a pénzt rakétái és űrkapszulája kifejlesztéséhez, segítve az amerikai űrprogram újraépítését. Körülbelül ugyanebben az időben fektetett be a Teslába, és hamarosan átvette annak irányítását, kihasználva a Washington által felajánlott pénzügyi támogatásokat és adójóváírásokat, amik célja a benzines autók kiszorítása volt. Kalifornia egyedül 3,2 milliárd dollárnyi támogatást adott a Teslának. Mindezt úgy érte el, hogy több tucat lobbistát fogadott fel, a Kongresszus befolyásos tagjainak korábbi munkatársait. Például Rohan Patel, aki az Obama vezette Fehér Házban az energetikával és a közlekedéssel foglalkozott, most a Tesla szabályozási és jogalkotási ügyeit irányítja Washingtonban.
Mindkét párttal jó kapcsolatot ápolt, Obama elnökkel vacsorázott és Trump gazdasági tanácsához is csatlakozott. A SpaceX az évek során több mint 22 millió dollárt költött lobbizásra, és maga Musk is 2008 és 2013 között 40 alkalommal repült Washingtonba. Bekopogott az ajtókon, és meghívta a tisztviselőket reggelizni. Most azonban már Bident gúnyolja és republikánus elnököt szeretne az USA élére. Mindezt azért teheti meg, mert egyre függetlenebb: rakétákat és repülőgép-technológiát adott el Dél-Koreának, Törökországnak és más országoknak, Tesla gyárai vannak Németországban és Kínában, továbbá több, mint 3000 a Föld körül keringő műhold tulajdonosa.
Bidenre azóta ideges, hogy 2021 augusztusában nem kapott meghívást a Fehér Ház elektromos járművekről szóló konferenciájára. Musk Twitteren azt írta, hogy ez a pofátlanság az „őrület következő szintje”, és Bident a szakszervezetek irányítják. De míg Musknak egyre kevésbé van szüksége az amerikai kormányzatra, addig az továbbra is függ tőle. Az amerikai hadsereg a rakétáit és a műholdas kommunikációs szolgáltatásait használja drónjaihoz, hajóihoz és repülőgépeihez. A NASA-nak jelenleg nincs módja űrhajóst a Nemzetközi Űrállomásra juttatni az űrkapszulája nélkül. És egy olyan időszakban, amikor az éghajlatváltozás a Fehér Ház első számú prioritása, több elektromos autója van az Egyesült Államok útjain, mint bármely más gyártónak.
Elon Musk és Donald Trump
A jelenleg a világ leggazdagabb emberének számító menedzser különösen azóta szálka Washington szemében, hogy a közelmúltban egy meglehetősen ellentmondásos "béketervvel" állt elő az ukrán-orosz háborúval kapcsolatban, majd a Financial Timesnak jelezte, hogy a kínai-tajvani konfliktusra is van megoldása: létre kell hozni egy különleges közigazgatási övezetet Hongkonghoz hasonlóan. Emellett az üzletember korábban már találkozott olyan vezetőkkel, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök és Jair Bolsonaro brazil államfő, s nem túl finoman fogalmazott amerikai politikusokról sem. Joe Biden elnököt "vizes zoknibábunak" nevezte, Elizabeth Warren szenátor pedig a "barátja dühös anyjára" emlékeztette.
Mostanra a Fehér Ház megelégelte a milliárdos állásfoglalásait és azt, hogy kvázi "mindenhatónak" képzeli magát és hogy úgy gondolja, hogy ő akkora ajándék az emberiségnek, hogy nem kell semmilyen szabályt betartania, mindent ő tud a legjobban. Miután Musk számos kormányzati szervezettel áll kapcsolatban, például a NASA-val, hiszen a cége, a SpaceX nevében űrrepüléseket hajt végre, így bizonyos kormányzati ügynökségek úgy vélik, hogy az egyre növekvő befolyása immár nemzetbiztonsági kérdéseket is érint. Túl nagy a hatalma és senkire és semmire nincs tekintettel.
Az Egyesült Államokban ritka a kétpárti egyetértés, de bizonyos létfontosságú kérdésekben, különösen a nemzetbiztonság terén ez a helyzet. Az ország nem függhet egyetlen személytől vagy vállalattól sem, ezért vezető kormányzati tisztviselők dolgoznak is a Musktól való függőség csökkentésén, ideértve a versenytársak támogatását állami szerződésekkel és kooperációk alakítását. "Nem csak a SpaceX létezik. Vannak más entitások is, amelyekkel minden bizonnyal partnerek lehetünk, amikor Ukrajnának biztosítjuk, amire szüksége van a csatatéren” – mondta Sabrina Singh, a Pentagon sajtótitkára a múlt héten újságíróknak.
Jill Lepore, a Harvard történésze szerint "Úgy tekint magára, mint aki az elnök felett áll. Aggódnunk kell, de nem azért, mert rosszindulatú, hanem azért, mert szükségszerűen hatalmas befolyása van". Musk maga nem kommentálta közvetlenül a cikket, de azt mondta, hogy küldetése az, hogy "javítsa az emberiség jövőjét". Úgy véli, az Ukrajnára vonatkozó terve megakadályozhatja a nukleáris háborút, a Tajvanra vonatkozó javaslata pedig enyhítheti a veszélyes feszültségeket.
Biden más cégeket is támogat a Tesla mellett
Egy kongresszusi képviselő a The Washington Postnak úgy fogalmazott, hogy korábban legtöbbször egyetértettek Muskkal. "Egy dolog világos: Musk úgy gondolja, hogy ő tudja a legjobban (a dolgokat), és azt teszi, amit akar. Ez lehet jó vagy rossz". Mindenesetre aligha véletlen, hogy a Bloomberg információi alapján a Biden-kormányzat tisztviselői megvitatják, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági felülvizsgálatnak kell-e alávetnie Elon Musk néhány üzleti elképzelését és vállalkozását, beleértve a Twitter Inc. felvásárlási tervét és a SpaceX Starlink műholdas üzletét.
A Twitter megvétele azért aggasztó, mert egy olyan ember irányítaná a platformot - ahol egyes felhasználók téves információkat terjesztenek és fokozzák a politikai megosztottságot -, akit a hatalmas kínai Tesla gyár és egyéb külföldi befektetők miatt idegen befolyás érhet. A nemzetbiztonság szempontjából aggasztó, hogy az amerikai védelmi minisztériumnak dolgozó beszállítónak oroszországi és kínai terjeszkedési tervei vannak, üzleti érdekei befolyásolhatják a külügyekről vallott nézeteit. Politikai programja van, és olyan technológiája és médiája, amely lehetővé teszi az egyének számára, hogy lényegében saját hálózatukká vagy csatornájukká váljanak.
Mindezek mellett Washingtonban sokan csodálják eredményeit és szeretnének vele dolgozni. A Pentagonban sokan vannak, akik titkos fegyvernek tekintik Muskot, hiszen a Starlink műholdrendszerrel az ukrán katonák valós idejű információkkal rendelkeznek a katonai célpontokról. Impulzív személyiség, aki elhamarkodott mondataival gyakran saját érdekeit sérti, ami megnehezíti azt is, hogy a kormányzati tisztviselők számíthassanak rá. Musk maga is azt mondta, hogy Asperger-szindrómás - ez az autizmus egy formája -, és senki ne várja el tőle, hogy „hideg, normális csávó” legyen. Politikai töltetű megjegyzései miatt egyre többen teszik fel a kérdést: "Miért megy az adófizetők pénze ehhez a milliárdoshoz?”
Musk számára kedvezőtlen folyamatok indultak be: a NASA komoly támogatást adott a Boeing Starliner kapszulának, hogy versenyezzen a SpaceX-szel az űrhajósok szállításában. A NASA illetékesei szerint a Starliner késik, és drágább is, de szükség van egy második lehetőségre. A Szövetségi Kommunikációs Bizottság pedig úgy döntött, hogy megvonja a Starlinktől a 900 millió dolláros támogatást a vidéki területek szélessávon elérhetővé tételére, noha ezt a pénzt a Trump-adminisztráció hanyatló napjaiban már odaítélték. Az FCC arra hivatkozik, hogy a kapcsolódási lehetőségért az otthonoknak 600 dollárért egy parabolaantennát kell vásárolniuk a SpaceX-től, míg a cég vezető tisztviselője "ésszerűtlennek” és „nagyon igazságtalannak” nevezte az elutasítást. De az autóknál is érezhető a perpatvar: a Kongresszus 7500 dolláros szövetségi engedménnyel ösztönözte arra az autógyártókat, hogy elektromos autókat építsenek. Az engedmény új feltétele, hogy az új autó ára nem haladhatja meg az 55 000 dollárt. A legtöbb Tesla modell többe kerül.
Musk szerint hamis az a narratíva, hogy ő csak a kormányzati adományok miatt vált azzá, aki. A SpaceX történetének szerzője szerint "A kormányt kétélű kardnak tekinti. Segíthet, de a bürokrácia lelassítja. Igazán frusztrálja a szövetségi ügynökségek szédítő tömkelege, amellyel meg kell küzdenie – és minél nagyobb lesz, annál több van.” Az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet többször megbírságolta már kijelentései miatt, például hogy magántulajdonba veszi a Teslát, most pedig a Twitterre tett ajánlattal kapcsolatban vizsgálodnak, beleértve azt is, hogy betartotta-e a nyilvánosságra hozatali törvényeket. Szövetségi vizsgálat folyik az autopilot rendszer biztonságával kapcsolatban is, ami Musk szerint életeket ment, de kérdéses, hogy az önvezető rendszer szerepet játszott-e a balesetekben, beleértve azokat is, amelyek halálos kimenetelűek voltak.
Musk viszonya a kormányzattal 2008-ban indult, amikor egy 1,6 milliárd dolláros megbízást kapott a NASA-tól, miközben súlyos adósságai voltak. A SpaceX-et a PayPal eladásából származó pénzből alapította, és a túléléshez állami szerződésekre volt szüksége. Washington később is öntötte rá és cégére a pénzt rakétái és űrkapszulája kifejlesztéséhez, segítve az amerikai űrprogram újraépítését. Körülbelül ugyanebben az időben fektetett be a Teslába, és hamarosan átvette annak irányítását, kihasználva a Washington által felajánlott pénzügyi támogatásokat és adójóváírásokat, amik célja a benzines autók kiszorítása volt. Kalifornia egyedül 3,2 milliárd dollárnyi támogatást adott a Teslának. Mindezt úgy érte el, hogy több tucat lobbistát fogadott fel, a Kongresszus befolyásos tagjainak korábbi munkatársait. Például Rohan Patel, aki az Obama vezette Fehér Házban az energetikával és a közlekedéssel foglalkozott, most a Tesla szabályozási és jogalkotási ügyeit irányítja Washingtonban.
Mindkét párttal jó kapcsolatot ápolt, Obama elnökkel vacsorázott és Trump gazdasági tanácsához is csatlakozott. A SpaceX az évek során több mint 22 millió dollárt költött lobbizásra, és maga Musk is 2008 és 2013 között 40 alkalommal repült Washingtonba. Bekopogott az ajtókon, és meghívta a tisztviselőket reggelizni. Most azonban már Bident gúnyolja és republikánus elnököt szeretne az USA élére. Mindezt azért teheti meg, mert egyre függetlenebb: rakétákat és repülőgép-technológiát adott el Dél-Koreának, Törökországnak és más országoknak, Tesla gyárai vannak Németországban és Kínában, továbbá több, mint 3000 a Föld körül keringő műhold tulajdonosa.
Bidenre azóta ideges, hogy 2021 augusztusában nem kapott meghívást a Fehér Ház elektromos járművekről szóló konferenciájára. Musk Twitteren azt írta, hogy ez a pofátlanság az „őrület következő szintje”, és Bident a szakszervezetek irányítják. De míg Musknak egyre kevésbé van szüksége az amerikai kormányzatra, addig az továbbra is függ tőle. Az amerikai hadsereg a rakétáit és a műholdas kommunikációs szolgáltatásait használja drónjaihoz, hajóihoz és repülőgépeihez. A NASA-nak jelenleg nincs módja űrhajóst a Nemzetközi Űrállomásra juttatni az űrkapszulája nélkül. És egy olyan időszakban, amikor az éghajlatváltozás a Fehér Ház első számú prioritása, több elektromos autója van az Egyesült Államok útjain, mint bármely más gyártónak.
Elon Musk és Donald Trump
A jelenleg a világ leggazdagabb emberének számító menedzser különösen azóta szálka Washington szemében, hogy a közelmúltban egy meglehetősen ellentmondásos "béketervvel" állt elő az ukrán-orosz háborúval kapcsolatban, majd a Financial Timesnak jelezte, hogy a kínai-tajvani konfliktusra is van megoldása: létre kell hozni egy különleges közigazgatási övezetet Hongkonghoz hasonlóan. Emellett az üzletember korábban már találkozott olyan vezetőkkel, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök és Jair Bolsonaro brazil államfő, s nem túl finoman fogalmazott amerikai politikusokról sem. Joe Biden elnököt "vizes zoknibábunak" nevezte, Elizabeth Warren szenátor pedig a "barátja dühös anyjára" emlékeztette.
Mostanra a Fehér Ház megelégelte a milliárdos állásfoglalásait és azt, hogy kvázi "mindenhatónak" képzeli magát és hogy úgy gondolja, hogy ő akkora ajándék az emberiségnek, hogy nem kell semmilyen szabályt betartania, mindent ő tud a legjobban. Miután Musk számos kormányzati szervezettel áll kapcsolatban, például a NASA-val, hiszen a cége, a SpaceX nevében űrrepüléseket hajt végre, így bizonyos kormányzati ügynökségek úgy vélik, hogy az egyre növekvő befolyása immár nemzetbiztonsági kérdéseket is érint. Túl nagy a hatalma és senkire és semmire nincs tekintettel.
Az Egyesült Államokban ritka a kétpárti egyetértés, de bizonyos létfontosságú kérdésekben, különösen a nemzetbiztonság terén ez a helyzet. Az ország nem függhet egyetlen személytől vagy vállalattól sem, ezért vezető kormányzati tisztviselők dolgoznak is a Musktól való függőség csökkentésén, ideértve a versenytársak támogatását állami szerződésekkel és kooperációk alakítását. "Nem csak a SpaceX létezik. Vannak más entitások is, amelyekkel minden bizonnyal partnerek lehetünk, amikor Ukrajnának biztosítjuk, amire szüksége van a csatatéren” – mondta Sabrina Singh, a Pentagon sajtótitkára a múlt héten újságíróknak.
Jill Lepore, a Harvard történésze szerint "Úgy tekint magára, mint aki az elnök felett áll. Aggódnunk kell, de nem azért, mert rosszindulatú, hanem azért, mert szükségszerűen hatalmas befolyása van". Musk maga nem kommentálta közvetlenül a cikket, de azt mondta, hogy küldetése az, hogy "javítsa az emberiség jövőjét". Úgy véli, az Ukrajnára vonatkozó terve megakadályozhatja a nukleáris háborút, a Tajvanra vonatkozó javaslata pedig enyhítheti a veszélyes feszültségeket.
Biden más cégeket is támogat a Tesla mellett
Egy kongresszusi képviselő a The Washington Postnak úgy fogalmazott, hogy korábban legtöbbször egyetértettek Muskkal. "Egy dolog világos: Musk úgy gondolja, hogy ő tudja a legjobban (a dolgokat), és azt teszi, amit akar. Ez lehet jó vagy rossz". Mindenesetre aligha véletlen, hogy a Bloomberg információi alapján a Biden-kormányzat tisztviselői megvitatják, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági felülvizsgálatnak kell-e alávetnie Elon Musk néhány üzleti elképzelését és vállalkozását, beleértve a Twitter Inc. felvásárlási tervét és a SpaceX Starlink műholdas üzletét.
A Twitter megvétele azért aggasztó, mert egy olyan ember irányítaná a platformot - ahol egyes felhasználók téves információkat terjesztenek és fokozzák a politikai megosztottságot -, akit a hatalmas kínai Tesla gyár és egyéb külföldi befektetők miatt idegen befolyás érhet. A nemzetbiztonság szempontjából aggasztó, hogy az amerikai védelmi minisztériumnak dolgozó beszállítónak oroszországi és kínai terjeszkedési tervei vannak, üzleti érdekei befolyásolhatják a külügyekről vallott nézeteit. Politikai programja van, és olyan technológiája és médiája, amely lehetővé teszi az egyének számára, hogy lényegében saját hálózatukká vagy csatornájukká váljanak.
Mindezek mellett Washingtonban sokan csodálják eredményeit és szeretnének vele dolgozni. A Pentagonban sokan vannak, akik titkos fegyvernek tekintik Muskot, hiszen a Starlink műholdrendszerrel az ukrán katonák valós idejű információkkal rendelkeznek a katonai célpontokról. Impulzív személyiség, aki elhamarkodott mondataival gyakran saját érdekeit sérti, ami megnehezíti azt is, hogy a kormányzati tisztviselők számíthassanak rá. Musk maga is azt mondta, hogy Asperger-szindrómás - ez az autizmus egy formája -, és senki ne várja el tőle, hogy „hideg, normális csávó” legyen. Politikai töltetű megjegyzései miatt egyre többen teszik fel a kérdést: "Miért megy az adófizetők pénze ehhez a milliárdoshoz?”
Musk számára kedvezőtlen folyamatok indultak be: a NASA komoly támogatást adott a Boeing Starliner kapszulának, hogy versenyezzen a SpaceX-szel az űrhajósok szállításában. A NASA illetékesei szerint a Starliner késik, és drágább is, de szükség van egy második lehetőségre. A Szövetségi Kommunikációs Bizottság pedig úgy döntött, hogy megvonja a Starlinktől a 900 millió dolláros támogatást a vidéki területek szélessávon elérhetővé tételére, noha ezt a pénzt a Trump-adminisztráció hanyatló napjaiban már odaítélték. Az FCC arra hivatkozik, hogy a kapcsolódási lehetőségért az otthonoknak 600 dollárért egy parabolaantennát kell vásárolniuk a SpaceX-től, míg a cég vezető tisztviselője "ésszerűtlennek” és „nagyon igazságtalannak” nevezte az elutasítást. De az autóknál is érezhető a perpatvar: a Kongresszus 7500 dolláros szövetségi engedménnyel ösztönözte arra az autógyártókat, hogy elektromos autókat építsenek. Az engedmény új feltétele, hogy az új autó ára nem haladhatja meg az 55 000 dollárt. A legtöbb Tesla modell többe kerül.
Musk szerint hamis az a narratíva, hogy ő csak a kormányzati adományok miatt vált azzá, aki. A SpaceX történetének szerzője szerint "A kormányt kétélű kardnak tekinti. Segíthet, de a bürokrácia lelassítja. Igazán frusztrálja a szövetségi ügynökségek szédítő tömkelege, amellyel meg kell küzdenie – és minél nagyobb lesz, annál több van.” Az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet többször megbírságolta már kijelentései miatt, például hogy magántulajdonba veszi a Teslát, most pedig a Twitterre tett ajánlattal kapcsolatban vizsgálodnak, beleértve azt is, hogy betartotta-e a nyilvánosságra hozatali törvényeket. Szövetségi vizsgálat folyik az autopilot rendszer biztonságával kapcsolatban is, ami Musk szerint életeket ment, de kérdéses, hogy az önvezető rendszer szerepet játszott-e a balesetekben, beleértve azokat is, amelyek halálos kimenetelűek voltak.