Berta Sándor

Az Oroszország által beszerzett kínai chipek 40 százaléka rossz

A helyi cégeket a beszállítók gyakran hibás alkatrészekkel látják el, mert az oroszok úgysem tudnak mástól venni.

Az orosz-ukrán háború miatt hozott szankcióknak köszönhetően Moszkva számára egyre nagyobb problémát jelent a mikrochipek beszerzése. Az egyik megoldást a saját félvezetőipar kiépítése jelenti, de Oroszország egyrészt nem tud lépést tartani a területen a technológiai fejlődéssel, másrészt hiányzik a chipek minőség-ellenőrzéséhez szükséges tudás is. A Kommerszant orosz napilap arról számolt be, hogy a komponensek esetében egyre nagyobb a meghibásodási arány. Ez részben arra vezethető vissza, hogy az orosz vállalatok kétes csatornákon keresztül szerzik be az alkatrészeket, például a chipeket. A kerülő úton megvásárolt lapkák akár 40 százaléka is hibás lehet vagy nagyon rövid időn belül az elektronikai hulladékok közé kerül.

Az Ukrajna elleni háború miatt mostanra a legtöbb chipgyártó megszakította üzleti kapcsolatait az orosz társaságokkal. A gyártók között óriáscégek is vannak, mint a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) és a United Microelectronics Corporation (UMC). Bár az Oroszország és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatokban nincsenek fennakadások, de az amerikai szankciók miatt a kínai félvezetőipar is szenved és a kereskedelmi korlátozások következtében hatalmas károkat szenved el. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az orosz chipgyártás kiépítésére és beindítására vonatkozó orosz tervek egyelőre nem valósultak meg.

Bár Oroszország azt állította, hogy 2030-ig 3,2 billió rubelt akar befektetni a saját félvezetőiparába, a kihívásoknak valószínűleg nem tud megfelelni. Az orosz ipar idén 90 nanométeres technológiával akarja megkezdeni a gyártást, ami a 2003-as technológiai szintnek felel meg. Oroszország 2030-ra 28 nanométeres chipeket akar gyártani, amely jó egy évtizeddel elmarad a jelenlegi legmodernebb, 3 nanométeres technikától.


A chipek minőségellenőrzéséhez szükséges eszközök és tudás sincs meg az oroszoknak

Mindez azt jelenti, hogy az orosz vállalatoknak csak megkérdőjelezhető forrásaik maradnak a félvezetők beszerzésére. Jelenleg ezek az árucikkek többnyire közvetítőkön vagy árutőzsdéken keresztül érkeznek Oroszországba. A megrendelt termékek minőség-ellenőrzése azonban nem élvez prioritást, mint ahogyan a vállalatok nagyon reklamálni sem tudnak, ha például hibás termékeket kapnak. Az is hibákat okoz, ha a gyártók nem pontosan azokat a chipeket használják, amelyekkel termékeiket tervezték. Emiatt gyakran szereznek be eleve rossz alkatrészeket, ez utóbbiak aránya az elmúlt hónapokban 2-ről 40 százalékra emelkedett.

Ivan Pokrovszkij, a moszkvai Modern Elektronikai Központ vezetője megerősítette, hogy sok orosz cégnek nincs meg a tudása és a tapasztalata a minőség-ellenőrzés elvégzéséhez. A problémák ugyanakkor még csak az egyes piaci szereplőket érintik és nincsenek jelen az egész ágazatban. Az F+ Tech orosz okostelefon- és számítógépgyártónak gondjai vannak a működő LCD-kijelzők beszerzésével. Jevgenyij Krivosev, a vállalat egyik vezetője szerint a leszállított alkatrészek minőségét jelenleg csak a látványuk alapján lehet megállapítani. Az F+ Tech okostelefonokat, nyomtatókat, kapcsolókat és szervereket gyárt.

Az illetékes moszkvai ipari és kereskedelmi minisztérium közölte, hogy nincs információja a chipválságról. A megfigyelők azonban feltételezik, hogy a hibás alkatrészek az árak emelkedésében is tükröződni fognak. Nyikolaj Komlev, a Számítástechnikai és Informatikai Vállalkozások Szövetségének ügyvezető igazgatója hozzátette, hogy a gyártók eddig fel tudták dolgozni a gyengébb minőségű alkatrészeket, a megnövekedett hibaarány azonban magasabb költségeket eredményez. A vezető arra számít, hogy a készülékárak akár 40 százalékkal is emelkedni fognak, hogy kompenzálják a hibás alkatrészekből eredő károkat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • zola2000 #7
    Egy országból (Kína) nem lesz második pólus.

    Régen azt mondták hogy a brics országok (Brasil, Russia, India, China, South Africa) de mivel Kína se nagyon akar segíteni az oroszoknak, Kína indiával rossz viszonyban van, ezért azt sem hiszem.
  • mukkelek #6
    Az akkor is csak egy "nagy nulla volt" csak most ki is derült. Azért az idézőjel, mert mindent szét***szva meg minden élőt megölve legyen az civil azért úgy mégiscsak el tudnak érni valamit. De valamiféle profizmust, precíziót azért egy ekkora ország hadseregének illene felmutatni. Erőlködjenek csak, már rég nem ők a második pólus a világrendben, hanem Kína. Oroszország csak kullog utána. Hogy ez jó-e vagy nem, az más kérdés.
  • bdzsana #5
    Sokan ábrándoztak arról, hogy Kína majd Oroszország mellé áll és jól összefognak a gonosz nyugat ellen. De úgy tűnik Kína csak csinálja a bizniszét mint mindig nevető harmadikként. Annyiért vásárolja fel az orosz exporttermékeket és nyersanyagot amennyiért nem szégyeli, és ő olyan minőségű termékeket exportál oda cserébe, amilyet akar olyan áron amilyenen akarja.
  • bdzsana #4
    Pár éve övék volt a világ második legnagyobb hadserege, most meg mástól kunyerálnak fegyvereket.
  • barret #3
    Pár éve ki akarták őket éheztetni,ma meg exportra is termelnek élelmiszerből,mert besokalltak belőle.
  • gosub #2
    Vagy csak jól hangzó propaganda. Ahogy a májusi gazdasági összeomlás, vagy a júniusi rakéta elfogyás.
  • mukkelek #1
    Ezt hívják szopórollernak. Ami amúgy mindig piros színű.