Berta Sándor
Beszáll a tévépiacra a Leica
A kameráival híressé vált cég új szegmensbe akar belépni, ehhez egy kínai gyártóval fogtak össze.
A Hisense 2017-ben jelezte, hogy világszerte terjeszkedésbe kezd. A cég már akkor a világ negyedik legnagyobb televíziógyártójának számított. Most a fényképezőgépei által világhírűvé vált Leica a berlini Nemzetközi Híradástechnikai Kiállításon (IFA) bemutatta a Cine 1 nevű televíziót, amelyet a Hisense mérnökeivel együttműködve fejlesztett ki. A készülék azonban sem technikailag, sem árát tekintve nem egy klasszikus televízió. A Leica házimozi termékről beszél, ami a 6900 eurós árból is látszik. A következő években további modellek következnek - egy hosszabb távú együttműködésben a cégek "erősebben kívánják pozicionálni magukat" ebben a szegmensben.
De biztosan nem ez a legjobb pillanat a beszállásra, mert a tévépiacon brutális verseny van. A koronajárvány után, amelyben sok fogyasztó új televízióval tette kényelmessé az otthoni életét, váratlanul összeomlott a kereslet - állapítja meg Paul Gray, az Omdia piackutató cég vezetője. "Fájdalmas készletkorrekció kellős közepén vagyunk."
Ez a legújabb példa arra, hogy a fényképezőgépeivel kultikus státuszt elért hagyományőrző társaság új termékszegmensek felé kíván nyitni. "A vállalat alapvető kompetenciája, hogy a legjobbat hozza ki egy képből" - mondta Matthias Harsch, a csoport vezérigazgatója. Az alkalmazott technológiát már az okostelefonokban is használják. A Leica fényképezőgépei a mai napig keresettek, annak ellenére, hogy az okostelefonok rohamos elterjedése számos gyártót kiszorított a piacról. A gyártó prémium modelleket értékesít a kiváló technológiát értékelő rajongóknak, akik akár több ezer eurót is kifizetnek azokért. A fényképezőgépek piacának prémium szegmensének szempontjából a mobiltelefonos fényképezés még előnyös is, véli Harsch, aki hozzátette, hogy "ennek eredményeképpen sokan felfedezik a téma iránti szenvedélyüket". A gyártó öt-tíz százalékos növekedést céloz meg ebben a szegmensben.
Az ezredforduló utáni nehézségek, amikor a Leica elszalasztotta a digitális fényképezésre való átállást és ennek következtében majdnem tönkrement, már lassan feledésbe merülnek. A többségi tulajdonos és felügyelőbizottsági elnök Andreas Kaufmann megmentette a társaságot és a mai napig meghatározó szerepet játszik a stratégia meghatározásában. A több mint 100 éves múltra visszatekintő cég számára eddig sikeresnek bizonyult az új üzleti területekre való belépés. Néhány héttel ezelőtt rekord eredményeket jelentett a most zárult pénzügyi évre vonatkozóan, az árbevételük 16 százalékkal 450 millió euróra nőtt.
A Leica a Panasonic szakembereivel közösen fejleszt kamerákat, képalkotó technológiákkal látja el a Yuneec dróngyártót és a Xiaomi okostelefon-gyártót. Harsch szerint a partnerségek fontosak: "Középméretű vállalatként nem tudunk mindent teljesen magunk fejleszteni." Ez az elv érvényes a Cine 1 fejlesztésére is. A készülék egy olyan projektor, amely 80 vagy 100 hüvelykes képet vetít a falra rövid távolságból, 15 - 30 centiről. A Hisense számos alkatrészt szállít, a chipektől kezdve az okostévé platformon át a hangszóróig. A lézerprojektorok egyelőre a tévépiac kevesebb mint egy százalékát teszik ki; a piackutatók szerint az ezekkel az eszközökkel elért forgalom mindössze egymilliárd dollár - bár növekvő tendenciát mutat. A siker kérdéses, mert a lézertechnológia nagyon új. A jó képminőséghez be kell sötétíteni a nappaliban, és nem biztos, hogy ezt elfogadják-e a házimozi rajongók. Szintén veszély, ha a nagyméretű kijelzőpanelek ára jelentősen csökken, mert akkor értelmetlenné válik projektort venni.
"A Leica számára ez egy vonzó piaci rés" - hangsúlyozza Harsch, aki korábban a Loewe televíziógyártó vezérigazgatója volt. "A kamerák terén két százalékos piaci részesedésünk van - ha a csúcskategóriás lézertelevíziókban elérnénk ezt a méretet, az óriási lenne" - fogalmazta meg a célkitűzést a menedzser. Harsch végül leszögezte. "Az üzletünk globális, Németország a teljes értékesítés kevesebb mint öt százalékát, Kína a 15 százalékát, az USA pedig 20 százalékát teszi ki. Ezért nincs kockázatunk az értékesítésben. Ugyanakkor tudom, hogy a geopolitikai konfliktusok veszélye növekedni fog, de a történelmünk miatt sok tapasztalatunk van ezek kezelésében."
A Hisense 2017-ben jelezte, hogy világszerte terjeszkedésbe kezd. A cég már akkor a világ negyedik legnagyobb televíziógyártójának számított. Most a fényképezőgépei által világhírűvé vált Leica a berlini Nemzetközi Híradástechnikai Kiállításon (IFA) bemutatta a Cine 1 nevű televíziót, amelyet a Hisense mérnökeivel együttműködve fejlesztett ki. A készülék azonban sem technikailag, sem árát tekintve nem egy klasszikus televízió. A Leica házimozi termékről beszél, ami a 6900 eurós árból is látszik. A következő években további modellek következnek - egy hosszabb távú együttműködésben a cégek "erősebben kívánják pozicionálni magukat" ebben a szegmensben.
De biztosan nem ez a legjobb pillanat a beszállásra, mert a tévépiacon brutális verseny van. A koronajárvány után, amelyben sok fogyasztó új televízióval tette kényelmessé az otthoni életét, váratlanul összeomlott a kereslet - állapítja meg Paul Gray, az Omdia piackutató cég vezetője. "Fájdalmas készletkorrekció kellős közepén vagyunk."
Ez a legújabb példa arra, hogy a fényképezőgépeivel kultikus státuszt elért hagyományőrző társaság új termékszegmensek felé kíván nyitni. "A vállalat alapvető kompetenciája, hogy a legjobbat hozza ki egy képből" - mondta Matthias Harsch, a csoport vezérigazgatója. Az alkalmazott technológiát már az okostelefonokban is használják. A Leica fényképezőgépei a mai napig keresettek, annak ellenére, hogy az okostelefonok rohamos elterjedése számos gyártót kiszorított a piacról. A gyártó prémium modelleket értékesít a kiváló technológiát értékelő rajongóknak, akik akár több ezer eurót is kifizetnek azokért. A fényképezőgépek piacának prémium szegmensének szempontjából a mobiltelefonos fényképezés még előnyös is, véli Harsch, aki hozzátette, hogy "ennek eredményeképpen sokan felfedezik a téma iránti szenvedélyüket". A gyártó öt-tíz százalékos növekedést céloz meg ebben a szegmensben.
Az ezredforduló utáni nehézségek, amikor a Leica elszalasztotta a digitális fényképezésre való átállást és ennek következtében majdnem tönkrement, már lassan feledésbe merülnek. A többségi tulajdonos és felügyelőbizottsági elnök Andreas Kaufmann megmentette a társaságot és a mai napig meghatározó szerepet játszik a stratégia meghatározásában. A több mint 100 éves múltra visszatekintő cég számára eddig sikeresnek bizonyult az új üzleti területekre való belépés. Néhány héttel ezelőtt rekord eredményeket jelentett a most zárult pénzügyi évre vonatkozóan, az árbevételük 16 százalékkal 450 millió euróra nőtt.
A Leica a Panasonic szakembereivel közösen fejleszt kamerákat, képalkotó technológiákkal látja el a Yuneec dróngyártót és a Xiaomi okostelefon-gyártót. Harsch szerint a partnerségek fontosak: "Középméretű vállalatként nem tudunk mindent teljesen magunk fejleszteni." Ez az elv érvényes a Cine 1 fejlesztésére is. A készülék egy olyan projektor, amely 80 vagy 100 hüvelykes képet vetít a falra rövid távolságból, 15 - 30 centiről. A Hisense számos alkatrészt szállít, a chipektől kezdve az okostévé platformon át a hangszóróig. A lézerprojektorok egyelőre a tévépiac kevesebb mint egy százalékát teszik ki; a piackutatók szerint az ezekkel az eszközökkel elért forgalom mindössze egymilliárd dollár - bár növekvő tendenciát mutat. A siker kérdéses, mert a lézertechnológia nagyon új. A jó képminőséghez be kell sötétíteni a nappaliban, és nem biztos, hogy ezt elfogadják-e a házimozi rajongók. Szintén veszély, ha a nagyméretű kijelzőpanelek ára jelentősen csökken, mert akkor értelmetlenné válik projektort venni.
"A Leica számára ez egy vonzó piaci rés" - hangsúlyozza Harsch, aki korábban a Loewe televíziógyártó vezérigazgatója volt. "A kamerák terén két százalékos piaci részesedésünk van - ha a csúcskategóriás lézertelevíziókban elérnénk ezt a méretet, az óriási lenne" - fogalmazta meg a célkitűzést a menedzser. Harsch végül leszögezte. "Az üzletünk globális, Németország a teljes értékesítés kevesebb mint öt százalékát, Kína a 15 százalékát, az USA pedig 20 százalékát teszi ki. Ezért nincs kockázatunk az értékesítésben. Ugyanakkor tudom, hogy a geopolitikai konfliktusok veszélye növekedni fog, de a történelmünk miatt sok tapasztalatunk van ezek kezelésében."