A robotrepülőgépek jelentősen segíthetik a pilóták munkáját.

A Human Autonomy Teaming Technologies - HAT.tec GmbH startupot alapító Fabian Schmitt és Yannick Brand a repülőgépek és helikopterek lelövését akarja megakadályozni speciálisan kifejlesztett szoftverükkel. A müncheni székhelyű vállalkozás ezért olyan megoldást fejleszt, amely lehetővé teszi a pilóták számára, hogy a pilótafülkéből koordinálják és irányítsák az autonóm módon repülő drónokat - annak érdekében, hogy előre átvizsgálják az ismeretlen területeket a veszélyekre figyelve.

"A célunk az, hogy biztonságosabbá tegyük a légi küldetéseket" - magyarázta Fabian Schmitt. A Hattec társalapítója jelenleg Finnországban tartózkodik, ahol az európai hadseregek és védelmi vállalatok képviselőinek mutatja be a légi járművekhez kifejlesztett szoftverét.

Európa egy francia-német-spanyol program keretében új légi harcászati rendszert fejleszt. A program neve Future Combat Air System (FCAS). A három ország közötti együttműködés célja, hogy újragondolja az ember és a gép, az ember és a pilóta nélküli rendszerek közötti kölcsönhatást. Az érintettek szerint ez a kontinens minden idők legnagyobb és legambiciózusabb fegyverkezési projektje. A Frankfurter Allgemeine Zeitung rámutatott, hogy a program a 100 milliárd eurós költségvetésével egyúttal a legdrágább európai fegyverkezési projekt is.

A társaság egy olyan interfészt épített ki szoftverével, amely lehetővé teszi az ember és a gépek közötti interakciót. "A rendszer működési előnye, hogy úgy lehet tevékenységet folytatni, hogy közben nem teszem ki magam és a repülőgépemet különösebb veszélynek" - taglalta Schmitt. Amennyiben például egy pilóta ismeretlen területre manőverezi a repülőgépét vagy a helikopterét, a program segítségével drónokat tud előre küldeni. Schmitt elképzelése szerint a drónokat Európa-szerte elosztott földi állomásokról indítanák. A levegőből a több száz kilométerre lévő helikopter- és repülőgép-pilótáknak képesnek kell lenniük arra, hogy átvegyék az irányítást a földi állomások felett, és "tetszés szerint" használják a drónokat.

Eddig a drónok manővereit általában a földről irányították, nem pedig maga a pilóta. Így minden alkalommal egy másik egységnek, például egy műveleti központnak kell közbeavatkoznia. Schmitt szerint ez csak bonyolítja a dolgokat, mert az induló cég szoftverével az információ gyorsabban eljut a pilótafülkében ülő személyhez.

A Hattec megoldása a manőverek során a szenzoradatokat és a videóanyagot önállóan dolgozza fel és mesterséges intelligencia segítségével értelmezi. Így például azt, hogy vannak-e valahol elrejtve fegyverek vagy kié az autó, amelyik a kifutópályán parkol. Annak érdekében, hogy a helikoptereken tartózkodó embereket ne érje meglepetésként az összegyűjtött nagy mennyiségű információ, a program mesterséges intelligenciája a tervek alapján automatikusan szűri az adatokat.

A társalapító hozzátette, hogy a szoftverük a polgári területeken is használható. Az autonóm módon repülő pilóta nélküli légi járművek segítségével például a hegyimentők vagy a rendőrök munkáját is megkönnyíthető. Az ötlet lényege, hogy a gépek olyan helyekre is eljuthatnak, amelyeket a földről vagy helikopterről nehéz megközelíteni, ez az eltűnt személyek keresése vagy a mentés során jelent előnyt.

"Azt szeretnénk, ha Európa a jövőben még jobban meg tudná védeni magát a katonai támadások ellen" - nyilatkozta Schmitt. Mindkét alapító korábban a német fegyveres erőknél szolgált: Brand pilótaként, Schmitt pedig az érettségi után egy évig az ejtőernyősöknél önkéntes sorkatonaként. Az utóbbi a braunschweigi egyetemen tanult repülőmérnöknek, majd a Német Fegyveres Erők Egyetemére költözött doktori tanulmányaihoz, ahol megismerkedett Branddal.

Az Airbus európai repülőgépgyártó konszern a 2018-as alapítása óta elsősorban anyagilag támogatja a startupot. Az Airbus ugyanakkor nem rendelkezik részvényekkel. A Hattec eddig kockázati tőke nélkül gazdálkodott, megrendelésekből finanszírozta magát. A vállalkozás a drónszoftver kifejlesztésén kívül, amelyet az alapítók hosszú távon a Bundeswehrnek és más hadseregeknek kívánnak értékesíteni, más technológiai projekteket is fenntart, és innovatív járműtechnológiákkal foglalkozó vállalatoknak ad tanácsot.

A hosszú megvalósítási idők, különösen a védelmi iparban, nem ritkák. Különösen azért, mert az indulás a hadseregekkel és repülőgépgyártókkal való együttműködésen múlik, akik a programot a saját számítógépeikkel együtt akarják utólagosan felszerelni. "Az ilyen technológiák nem fejlődnek ki egyik napról a másikra" - ecsetelte Schmitt.

A Hattec rendszere esetében az információcsere az informatikai dobozokban történik, amelyeket mind a repülőgépbe, mind a drónokba beszerelnek, és amelyeket össze kell kapcsolni a többi érzékelő technológiával. Schmitt hangsúlyozta, hogy a megoldás szinte bármilyen járművel - például autókkal is - kompatibilis. A fejlesztéskor és azóta is szándékosan nem támaszkodnak felhőmegoldásokra. "Katonai környezetben nem lehet mindig feltételezni, hogy stabil kapcsolat áll rendelkezésre. A pilótáknak képesnek kell lenniük az autonóm működésre, és ezt nem lehet megtenni, ha a felelős adatközpont a földön van" - érvelt ezzel kapcsolatban a menedzser.

Az FCAS projekt késik. A Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írta, hogy az eredeti terv szerint 2040-re kellett volna a teljes rendszert bevetésre kész állapotba hozni, a fő fejlesztők, az Airbus és a Dassault közötti viták azonban bizonytalan ideje húzódnak.