Berta Sándor
Máris megrendelőt szerzett a bitcoin-bányász chipjeire az Intel
A GRIID nevű bányász-startup tőzsdei kibocsátás révén szerzi meg a vásárláshoz szükséges több milliárd dollárt. A fejlesztés egy 2016-os szabadalomra épül.
Néhány nappal ezelőtt derült ki, hogy az Intel a közeljövőben saját fejlesztésű chipeket szállíthat a kriptovalutákat bányászó vállalkozásoknak. Mindez a február 20. és 24. között San Franciscóban megrendezésére kerülő International Solid-State Circuits Conference (ISSCC) eseménytervéből volt kiolvasható. A dokumentumban a termékeket Bonanza Mine névvel látták el és azok alkalmazásspecifikus integrált áramkörök (ASIC), amelyeket rendkívül alacsony üzemi feszültség jellemez és különösen energiahatékonyan dolgoznak.
Most ismertté vált, hogy a Bonanza Mine chipek a 2016-ban az Intel által benyújtott Optimized SHA-256 Datapath for Energy-Efficient High-Performance Bitcoin Mining című, US 10 142 098 B2 számú szabadalmon alapulnak. A gyártó akkor azt remélte, hogy 15 százalékkal hatékonyabb alkalmazásspecifikus integrált áramköröket tud kifejleszteni. A dokumentumot jegyző mérnökök jelen lesznek a mostani bemutatón is. Emellett a Google Patents nevű oldal is számos információt szállított a szabadalomról.
A Fox Business arról számolt be, hogy az Intel már a hivatalos bemutató előtt megállapodott az új chipek első megrendelőjével, amely a következő hetekben a New York-i Tőzsdén megjelenő GRIID nevű startup. A két fél már meg is kötötte a kapcsolódó szerződést. A céget 3,3 milliárd dollárra értékelik, az első chipszállítmányok még idén beérkeznek hozzájuk. A vállalkozás három ipari létesítmény létrehozását tervezi, amelyek összesített teljesítménye 48 megawatt lesz. Az energiát ehhez nem környezetszennyező módon állítják majd elő, épp ezért választotta őket az Intel, nem más Bitcoin bányász cégeket, mint a Marathon vagy a Riot.
A GRIID-et négy éve alapították, és az Intel révén esélye van befogni a Bitmain nevű óriást, mely a bányászpiac 75 százalékát uralja. Az üzleten az Intel részvényesek is nyernek, hiszen tavaly jórészt stagnált a chipgyártó árfolyama, mert értékelésükre nagyon rányomták a bélyeget a tavalyi logisztikai problémák.
Néhány nappal ezelőtt derült ki, hogy az Intel a közeljövőben saját fejlesztésű chipeket szállíthat a kriptovalutákat bányászó vállalkozásoknak. Mindez a február 20. és 24. között San Franciscóban megrendezésére kerülő International Solid-State Circuits Conference (ISSCC) eseménytervéből volt kiolvasható. A dokumentumban a termékeket Bonanza Mine névvel látták el és azok alkalmazásspecifikus integrált áramkörök (ASIC), amelyeket rendkívül alacsony üzemi feszültség jellemez és különösen energiahatékonyan dolgoznak.
Most ismertté vált, hogy a Bonanza Mine chipek a 2016-ban az Intel által benyújtott Optimized SHA-256 Datapath for Energy-Efficient High-Performance Bitcoin Mining című, US 10 142 098 B2 számú szabadalmon alapulnak. A gyártó akkor azt remélte, hogy 15 százalékkal hatékonyabb alkalmazásspecifikus integrált áramköröket tud kifejleszteni. A dokumentumot jegyző mérnökök jelen lesznek a mostani bemutatón is. Emellett a Google Patents nevű oldal is számos információt szállított a szabadalomról.
A Fox Business arról számolt be, hogy az Intel már a hivatalos bemutató előtt megállapodott az új chipek első megrendelőjével, amely a következő hetekben a New York-i Tőzsdén megjelenő GRIID nevű startup. A két fél már meg is kötötte a kapcsolódó szerződést. A céget 3,3 milliárd dollárra értékelik, az első chipszállítmányok még idén beérkeznek hozzájuk. A vállalkozás három ipari létesítmény létrehozását tervezi, amelyek összesített teljesítménye 48 megawatt lesz. Az energiát ehhez nem környezetszennyező módon állítják majd elő, épp ezért választotta őket az Intel, nem más Bitcoin bányász cégeket, mint a Marathon vagy a Riot.
A GRIID-et négy éve alapították, és az Intel révén esélye van befogni a Bitmain nevű óriást, mely a bányászpiac 75 százalékát uralja. Az üzleten az Intel részvényesek is nyernek, hiszen tavaly jórészt stagnált a chipgyártó árfolyama, mert értékelésükre nagyon rányomták a bélyeget a tavalyi logisztikai problémák.