SG.hu·
Madárként tud leszállni az ágakra egy drón
A szakemberek a papagájok mozgását vették alapul a robotrepülőgép megtervezésekor.
Mark Cutkosky és David Lentink, a Stanfordi Egyetem kutatói egy olyan pilóta nélküli légi járművet alkottak meg, amely úgy tud leszállni a fák ágaira, ahogy a madarak. A kvadrokopter a "karmaival" különböző tárgyakat is megragadhat, majd a megadott helyszínre szállíthat.
A projektben részt vett William Roderick is, aki jelenleg már a Gröningeni Jogi Egyetem munkatársa és aki elmondta, hogy nem egyszerű modellezni a madarak leszállását. A több millió évnyi evolúció miatt a le- és a felszállásuk rendkívül egyszerűnek tűnik, de nem az. Cutkosky és Lentink éveken át tanulmányozták az állatok mozgását, majd saját kísérletekbe kezdtek. Öt nagy sebességű kamerával rögzítették a papagájok le- és felszállásait, valamint repüléseit. Ezután a madarakat nyomásérzékelőkkel látták el, hogy lássák, mekkora erővel kapaszkodtak a fák ágaiba.
Roderick közölte, hogy nagyon meglepődtek, mert a leszállás mindig ugyanúgy zajlott, függetlenül a kiválasztott felülettől. A később megalkotott drón is megismételte a műveletet. A lábakat és a karmokat 3D-nyomtatóval készítették, a motorok helyettesítették az izmokat és minden lábat két motorral láttak el. Az egyik mozgatta a lábat, míg a másik a karmokat. Integráltak a robotrepülőgépbe egy ütközőt, amely elnyelte a landolási energiát. A karmok 20 ezredmásodperc alatt működésbe léptek és máris megtörtént a leszállás. Ezzel párhuzamosan bekapcsolt egy algoritmus, amely arról gondoskodott, hogy a jármű ne veszítse el az egyensúlyát.
Az Oregonban végrehajtott tesztek során bebizonyosodott, hogy a kvadrokopter biztonságosan tud leszállni és jól tud megragadni különböző tárgyakat. A kézzel eldobott objektumok, például egy teniszlabda könnyű zsákmánynak bizonyultak a drón számára.
Mark Cutkosky és David Lentink, a Stanfordi Egyetem kutatói egy olyan pilóta nélküli légi járművet alkottak meg, amely úgy tud leszállni a fák ágaira, ahogy a madarak. A kvadrokopter a "karmaival" különböző tárgyakat is megragadhat, majd a megadott helyszínre szállíthat.
A projektben részt vett William Roderick is, aki jelenleg már a Gröningeni Jogi Egyetem munkatársa és aki elmondta, hogy nem egyszerű modellezni a madarak leszállását. A több millió évnyi evolúció miatt a le- és a felszállásuk rendkívül egyszerűnek tűnik, de nem az. Cutkosky és Lentink éveken át tanulmányozták az állatok mozgását, majd saját kísérletekbe kezdtek. Öt nagy sebességű kamerával rögzítették a papagájok le- és felszállásait, valamint repüléseit. Ezután a madarakat nyomásérzékelőkkel látták el, hogy lássák, mekkora erővel kapaszkodtak a fák ágaiba.
Roderick közölte, hogy nagyon meglepődtek, mert a leszállás mindig ugyanúgy zajlott, függetlenül a kiválasztott felülettől. A később megalkotott drón is megismételte a műveletet. A lábakat és a karmokat 3D-nyomtatóval készítették, a motorok helyettesítették az izmokat és minden lábat két motorral láttak el. Az egyik mozgatta a lábat, míg a másik a karmokat. Integráltak a robotrepülőgépbe egy ütközőt, amely elnyelte a landolási energiát. A karmok 20 ezredmásodperc alatt működésbe léptek és máris megtörtént a leszállás. Ezzel párhuzamosan bekapcsolt egy algoritmus, amely arról gondoskodott, hogy a jármű ne veszítse el az egyensúlyát.
Az Oregonban végrehajtott tesztek során bebizonyosodott, hogy a kvadrokopter biztonságosan tud leszállni és jól tud megragadni különböző tárgyakat. A kézzel eldobott objektumok, például egy teniszlabda könnyű zsákmánynak bizonyultak a drón számára.