Berta Sándor
17 amerikai szövetségi állam perelte be a Google-t
A keresőcég elleni fő vád a piaci hatalommal való visszaélés.
Texas és további 15 amerikai szövetségi, illetve egy társult állam (Alaszka, Arkansas, Dél-Dakota, Dél-Karolina, Észak-Dakota, Florida, Idaho, Indiana, Kentucky, Louisiana, Mississippi, Missouri, Montana, Nevada, Puerto Rico és Utah) bírósághoz fordult és azzal vádolta meg a Google-t, hogy visszaélt a piaci hatalmával azért, hogy hátrányos helyzetbe hozza a vetélytársait és kikerülje a hatályos törvényi szabályozást. A bíróság nyilvánosságra hozta a teljes keresetet, amelyben idézték többek között az óriáscég egyik belső jegyzetét. Ebben a Google munkatársai azt írták, hogy sikeresen lelassították és késleltetni tudták az európai uniós elektronikus adatvédelmi előírással kapcsolatos jogi eljárást, s a háttérben szorosan együtt dolgoztak más vállalatokkal. Az idézett dokumentum 2019-ből származik.
A Google úgy reagált a hírre, hogy azért, mert Ken Paxton texasi főállamügyész valamit mond, attól az még nincs úgy. A társaság szóvivője ehhez hozzátette, hogy egyértelművé tették, hogy világszerte támogatják az egységes adatvédelmi szabályokat. A benyújtott beadványból kiderült, hogy a Google és a Facebook egy eddig ismeretlen egyezményt kötött, amelynek értelmében támogatják egymást a piaci versennyel és a versenyjoggal kapcsolatos különböző ügyekben. A megállapodást Jedi Bluenak hívják.
A vállalat számos módon manipulálta a számára rendkívül fontos reklámpiacot. Egy gTrade nevű teljes részleg dolgozott azon, hogy bennfentes információk segítségével módosította az ügyfelek által fizetendő árakat. Ezenkívül a cég arra vette rá az ügyfeleit, hogy licenceljék és használják a hirdetési szervereit. A reklámhelyek elosztását is szisztematikusan befolyásolta a vállalat.
Az AMP projektet is módosították, így azt úgy alakították ki, hogy a rendszer alkalmazói csak nehezen használhassanak más reklámhelyeket. A Google által ígért sebességbeli előnyöket többek között azáltal érték el, hogy a nem közvetlenül az AMP-n keresztül terjesztett hirdetések betöltési sebességét mérsékelték.
A Nera programban a Google megpróbálta a nyitott webet zárt térré tenni azért, hogy így védje meg a neki nyereséget hozó területeket. A stratégia fontos része volt a Chrome böngészőbe integrált Google bejelentkezési modul. A cél az volt, hogy az internetes publikációk teljes reklámfelületét ellenőrizni lehessen. A projekt belső beceneve "not-owned-but-operated" (Nobo) volt. A sütifájlokról való lemondás és a Privacy-Sandbox program keretében alternatívák megvalósítása szintén a tervek része volt. Ezt a keresetben piaci viszonyokat szétszedő magatartásként írták le és így különösen a kisebb publikációk váltak a Google technikájától függővé.
Texas és további 15 amerikai szövetségi, illetve egy társult állam (Alaszka, Arkansas, Dél-Dakota, Dél-Karolina, Észak-Dakota, Florida, Idaho, Indiana, Kentucky, Louisiana, Mississippi, Missouri, Montana, Nevada, Puerto Rico és Utah) bírósághoz fordult és azzal vádolta meg a Google-t, hogy visszaélt a piaci hatalmával azért, hogy hátrányos helyzetbe hozza a vetélytársait és kikerülje a hatályos törvényi szabályozást. A bíróság nyilvánosságra hozta a teljes keresetet, amelyben idézték többek között az óriáscég egyik belső jegyzetét. Ebben a Google munkatársai azt írták, hogy sikeresen lelassították és késleltetni tudták az európai uniós elektronikus adatvédelmi előírással kapcsolatos jogi eljárást, s a háttérben szorosan együtt dolgoztak más vállalatokkal. Az idézett dokumentum 2019-ből származik.
A Google úgy reagált a hírre, hogy azért, mert Ken Paxton texasi főállamügyész valamit mond, attól az még nincs úgy. A társaság szóvivője ehhez hozzátette, hogy egyértelművé tették, hogy világszerte támogatják az egységes adatvédelmi szabályokat. A benyújtott beadványból kiderült, hogy a Google és a Facebook egy eddig ismeretlen egyezményt kötött, amelynek értelmében támogatják egymást a piaci versennyel és a versenyjoggal kapcsolatos különböző ügyekben. A megállapodást Jedi Bluenak hívják.
A vállalat számos módon manipulálta a számára rendkívül fontos reklámpiacot. Egy gTrade nevű teljes részleg dolgozott azon, hogy bennfentes információk segítségével módosította az ügyfelek által fizetendő árakat. Ezenkívül a cég arra vette rá az ügyfeleit, hogy licenceljék és használják a hirdetési szervereit. A reklámhelyek elosztását is szisztematikusan befolyásolta a vállalat.
Az AMP projektet is módosították, így azt úgy alakították ki, hogy a rendszer alkalmazói csak nehezen használhassanak más reklámhelyeket. A Google által ígért sebességbeli előnyöket többek között azáltal érték el, hogy a nem közvetlenül az AMP-n keresztül terjesztett hirdetések betöltési sebességét mérsékelték.
A Nera programban a Google megpróbálta a nyitott webet zárt térré tenni azért, hogy így védje meg a neki nyereséget hozó területeket. A stratégia fontos része volt a Chrome böngészőbe integrált Google bejelentkezési modul. A cél az volt, hogy az internetes publikációk teljes reklámfelületét ellenőrizni lehessen. A projekt belső beceneve "not-owned-but-operated" (Nobo) volt. A sütifájlokról való lemondás és a Privacy-Sandbox program keretében alternatívák megvalósítása szintén a tervek része volt. Ezt a keresetben piaci viszonyokat szétszedő magatartásként írták le és így különösen a kisebb publikációk váltak a Google technikájától függővé.