A megoldásokat már az amerikai vállalatok 75 százaléka alkalmazza.

Néhány vállalat már 2014-ben tesztelte azokat az új megoldásokat, amelyeknél program döntött az állásra jelentkezők felvételéről vagy elküldéséről. A koronavírus-járvány időszakában rendkívüli módon megnőtt a kereslet az ilyen szolgáltatások iránt. A módszer segít a munkaadóknak pénzt és időt megtakarítani, ráadásul a számítógépes rendszerek kevésbé előítéletesek és gyakorlatilag végtelen számú szempontot tudnak figyelembe venni. Problémát jelent viszont, hogy egyre többször hoznak meg fontos döntéseket algoritmusok, amelyek az oktatás, az igazságügy és egészségügy területén kapnak komoly szerepet.

A Harvard Business School kutatói most kimutatták, hogy az ilyen célokra alkalmazott szoftverek lehetővé teszik a munkaadók számára az elvárt végzettségek, oklevelek és hasonló követelmények megadását. Emellett beállíthatók olyan a dolgok is, hogy például az álláshirdetésekre jelentkező ne legyen büntetett előéletű. Vannak ugyanakkor furcsa követelmények is, többek között, hogy az adott személy életében ne legyenek hosszabb szünetek két betöltött állás között. A szakemberek szerint azonban ilyen módon akár komoly tehetségeket is elbukhatnak a cégek.

A legtöbb programnál általában 6 hónap vagy annál hosszabb szünet már kizáró oknak számít. Ilyen esetekben a jelentkezőt automatikusan elutasítja a rendszer - még akkor is, ha egyébként minden követelménynek megfelelt. Ezzel szemben nem megfelelő jelentkezőket is felvesznek csak azért, mert nem volt a két betöltött állásuk között hosszabb szünet. A kutatók azt javasolták, hogy a fejlesztők és a munkaadók inkább a pozitív képességekre, a kiváló munkamorálra és a hatékonyságra összpontosítsanak. Emellett fontos lenne a megfelelő és arányos követelmények kidolgozása is.