Berta Sándor
Önállóan tanulhatnak együttműködni a robotok
A gépek képesek lehetnek arra, hogy bizonyos feladatokat egymással kooperálva végezzenek el.
A Cincinnati Egyetem munkatársai egy olyan mesterséges intelligenciára épülő szoftvert alkottak meg, amelyek segítségével a robotok csapatokban dolgozva képesek megoldani a különböző feladatokat. Az Ou Ma és Andrew Barth doktorandusz által vezetett kutatócsoport egy teszt során egy kanapé cipelését modellezte. A próba során a bútort egy hosszú rúd helyettesítette. A cél az volt, hogy a gépek a "bútort" két akadályt kikerülve eljuttassák egy keskeny ajtón túlra.
Az elvégzett tesztek során a robotok többek között megtanulták, hogy miként tudják kikerülni az útjukba kerülő akadályokat. Barth elmondta, hogy a feladat szándékosan nehéz, egyik robot sem volt irányító szerepben, és a munka elvégzése közben nagyon keveset kommunikálnak. A gépek idővel egyre ügyesebbek lettek, úgy, hogy - az emberekkel ellentétben - nem tudták megbeszélni, hogy az egyes helyzetekben pontosan mit fognak tenni. (Ki mikor toljon vagy húzzon, melyik irányba forgassák a tárgyat, stb.) Ehelyett a mesterséges intelligencia, az emberi gondolkodást lemásoló úgynevezett fuzzy logika jut főszerephez. Ez növeli a hibatűrést, robosztusságot eredményez.
A szimulációk 95 százaléka sikeres volt, de még fontosabb, hogy feltételek változása esetén, azaz ha például máshova kerül az ajtó vagy megváltozik a kanapé mérete, akkor is 93 százalékban megoldották a feladatot. A szakemberek a programot most úgy akarják kibővíteni, hogy lehetővé tegye akár tíz robot együttműködését is. Amennyiben az egyikük meghibásodik, akkor azt az összes többi együtt pótolhatja. "Egy űrben építendő dologhoz rengeteg együttműködő gépre van szükség. Ha ez a közös munka a kommunikációs hálózattól függ, és az meghibásodik, akkor az az egész projekt végét jelenti."
A Cincinnati Egyetem munkatársai egy olyan mesterséges intelligenciára épülő szoftvert alkottak meg, amelyek segítségével a robotok csapatokban dolgozva képesek megoldani a különböző feladatokat. Az Ou Ma és Andrew Barth doktorandusz által vezetett kutatócsoport egy teszt során egy kanapé cipelését modellezte. A próba során a bútort egy hosszú rúd helyettesítette. A cél az volt, hogy a gépek a "bútort" két akadályt kikerülve eljuttassák egy keskeny ajtón túlra.
Az elvégzett tesztek során a robotok többek között megtanulták, hogy miként tudják kikerülni az útjukba kerülő akadályokat. Barth elmondta, hogy a feladat szándékosan nehéz, egyik robot sem volt irányító szerepben, és a munka elvégzése közben nagyon keveset kommunikálnak. A gépek idővel egyre ügyesebbek lettek, úgy, hogy - az emberekkel ellentétben - nem tudták megbeszélni, hogy az egyes helyzetekben pontosan mit fognak tenni. (Ki mikor toljon vagy húzzon, melyik irányba forgassák a tárgyat, stb.) Ehelyett a mesterséges intelligencia, az emberi gondolkodást lemásoló úgynevezett fuzzy logika jut főszerephez. Ez növeli a hibatűrést, robosztusságot eredményez.
A szimulációk 95 százaléka sikeres volt, de még fontosabb, hogy feltételek változása esetén, azaz ha például máshova kerül az ajtó vagy megváltozik a kanapé mérete, akkor is 93 százalékban megoldották a feladatot. A szakemberek a programot most úgy akarják kibővíteni, hogy lehetővé tegye akár tíz robot együttműködését is. Amennyiben az egyikük meghibásodik, akkor azt az összes többi együtt pótolhatja. "Egy űrben építendő dologhoz rengeteg együttműködő gépre van szükség. Ha ez a közös munka a kommunikációs hálózattól függ, és az meghibásodik, akkor az az egész projekt végét jelenti."